Drasztikusan nőtt a Magyarországon menedéket kérők száma: az év eleje óta több mint 24 ezren kértek nálunk menedékjogot – ebből 20 ezren koszovói albánok – többen, mint 2013-ban egész évben.
A sok igénylő komolyan megterheli a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt (BÁH), az intézmény fővárosi, Budafoki úti központjának udvarán már lakókonténereket, katonai sátrat is felállítottak a megnövekedett ügyfélszám miatt.
"Van, hogy napi 110-en is jönnek, főként koszovóiak, mi pedig egyszerre csak 10 emberrel tudunk foglalkozni. A várakozóknak állítottuk fel a fűtött alkalmi szállást, ahova matracokat, pokrócokat is tettünk" – mondta az Origónak a hivatal egyik, névtelenséget kérő munkatársa.
A nyilatkozó szerint náluk a koszovói menekültek fele kér menedékjogot, de ők sem kapják meg, hiszen a kormány gazdasági migránsoknak tekinti őket: a tavalyi 42 777 kérelemből csak 540 esetben ítélték meg a magyarországi menekültstátuszt, és kizárólag afgánok, szírek, a harmadik világból érkezők számára.
A koszovói menekülteknek nem is a státusz megszerzése a cél, hiszen csak tranzitállamnak tekintik Magyarországot. A lényeg a menedékjog igénylésével járó jogi védelem, aminek köszönhetően az elbírálás alatt nem utasíthatják ki őket - nem véletlen, hogy a határsértők szinte keresik a rendőröket, engedelmesen követik őket, hogy minél előbb státuszt kérhessenek. A kérelem elbírálása hónapokig elhúzódhat, a családdal, gyerekekkel érkező koszovóiak pedig ez alatt felszívódnak - amint tudnak, továbbmennek Ausztria, Németország felé.
Az Origo értesüléseit megerősítette Végh Zsuzsanna, a BÁH igazgatója is: egy háttérbeszélgetésen elmondta, hogy a koszovói menekültek 80 százaléka "eltűnik", mielőtt döntenének a kérelmükről. Gyakorlatilag ennek köszönhető, hogy még nem túlzsúfoltak a hazai befogadóállomások: összesen kétezer férőhely van, édeskevés a jelenlegi migránshullámhoz mérten, bár a bevándorlási hivatal már gondolkodik új állomások építésén.
Ha a német vagy az osztrák hatóságok visszatoloncolják hozzánk a migránsokat, újrakezdődik a folyamat: a menekültek ismét kérelmet nyújthatnak be, amit a bevándorlási hatóság köteles újból elbírálni.
A bürokrácia sokba is kerül: a szerb–magyar zöldhatáron elfogottakat külön-külön regisztrálja a rendőrség, illetve az Állampolgársági és Bevándorlási Hivatal, pedig gyakorlatilag ugyanazokat az adatokat rögzítik. Tavaly már közel 3 milliárdot fordítottak a Magyarországra érkező migránsok elszállásolására, ügyintézésre, ebből 460 millió forint volt az uniós támogatás.
A magyar állam emellett azokról a koszovóiakról is gondoskodik, akik valamiért nem kértek menedékjogot, vagy a többszörös határsértés miatt menekültügyi őrizetbe kerültek. "A kiutasítás után repülőre, charterjáratokra ültetjük őket, így küldjük vissza a csoportokat Pristinába. A jegyek csak eddig több tízmillió forintba kerültek" – mondta el az Origónak Végh Zsuzsanna.
Az olcsóbb szárazföldi szállítás "nem megoldott": a szerb hatóságok nem járulnak hozzá a koszovóiak utaztatásához, mivel őket is szerb állampolgárként kezelik.
A menekültek útja a szegedi és debreceni befogadóállomásokról Budapestre vezet: korábban elárasztották a vasúti és buszpályaudvarokat, óránként százan is gyülekeztek a Keleti pályaudvaron, hogy továbbmenjenek Bécs, München felé, de a fokozott rendőri ellenőrzés megtette a hatását.
A hét közepén megtört a lendület, csütörtök délután csak négy koszovói migránst láttunk a Keletiben, pedig – mint megtudtuk – a rendőrség már külön várótermet is biztosít számukra. Elkerülik a Népliget buszállomást is, valószínűleg taxival vagy jól megfizetett civil autósokkal jutnak el az osztrák–magyar határig, de egyre több esetben jön el értük Budapestig a már Németországban élő rokonság is.