Milyen képzést kapnak az Ön által vezetett, a Jobbik vezetőképzőjének is nevezett Attila Akadémia hallgatói, amit később politikusként kamatoztathatnak?
Az akadémiát tévesen nevezik vezetőképzőnek, továbbá nem folyik politikusképzés.
Röviden hogyan lehetne összefoglalni az Ön által tanított tradicionális létszemlélet lényegét?
Röviden nem lehet és főleg nem érdemes összefoglalni. Mindenesetre egy idevágó bibliográfia tanúsága szerint 1990 és 2007 között magyar nyelven hozzávetőlegesen másfél ezer cikk, tanulmány és könyv jelent meg a témába, amelyeket ajánlok szíves figyelmébe.
Kritikusai szerint Ön pozitívan értékeli Haynau szerepét. Az Ön tanulmányait is megjelentető Pannon Frontban valóban olvashatók hasonló gondolatok. Jelenleg hogy látja Haynau történelmi szerepét?
Életemben soha nem írtam vagy mondtam semmit Haynauról. Továbbra sem érdekel Haynau. Tájékoztatom, hogy 2014. március 12-én a Magyar Hírlap sajtó-helyreigazítási kérelmemre a következőket közölte, idézem: „Baranyi Tibor Imre műveiben, cikkeiben, könyveiben, valamint előadásaiban egyetlen szó sem foglalkozott Julius Jacob von Haynauval, valótlanul állítottuk, hogy »nála Haynau az ikon«. Az érintettől elnézést kérünk.”
Az Ön által szerkesztett Kard, kereszt, korona című kötet egyik tanulmányában ez olvasható: „Előre bocsátjuk, hogy a végletesen elkötelezett Habsburg-Lothringen-párti szukcesszionális monarcho-legitimizmus tántoríthatatlan hívei voltunk, vagyunk és leszünk. A Habsburg-Lothringen-dinasztiával kapcsolatos monarchizmust Magyarország, Magyarország és Ausztria, Magyarország és a Nagynémet Birodalom, valamint a Teljes Európa vonatkozásában gondoljuk el.” Ön ma is egyetért ezekkel a mondatokkal, pártolja a Habsburg-restaurációt? Amennyiben igen, ezt milyen formában tartja megvalósíthatónak?
A Habsburg-restaurációt ma (2015-ben) nem tartom aktuálisnak és de facto lehetségesnek. Kiváltképpen nem tudok pozitívan elgondolni egy Habsburg-restaurációt a korábban a bukott MDF színeiben induló Habsburg Györggyel. Ez ma egyrészről paródia lenne, másrészt árulás a királyság eszméje ellen. Egyébként nagyon kevéssé érdekel a Habsburg-kérdés. Eddigi munkásságom során több ezer leírt mondat és kifejtett gondolat között talán egy-két mondat erejéig, érintőlegesen foglalkoztam ezzel. Vagyis a téma jelentősége munkásságomban ezrelékben mérhető.
Véleménye szerint jelenleg van olyan személy, aki Magyarország jogos királya?
Van, pontosabban lenne, de hogy ki ez, azt megfelelő elvek mentén jogi szakértőknek kellene meghatározniuk, nem nekem.
Az Alfahíren megjelent interjúban Ön Vona Gáborral kapcsolatban azt mondta, hogy hasonlóan kiugró értelmi képességekkel a valódi spiritualitás irányába nyitott politikus 1945 óta nem volt más rajta kívül Magyarországon. 1945 előtt ki volt az, aki Ön szerint hasonló képességekkel rendelkezett?
Nehéz lenne megmondani. Mindenesetre 1945 előtt az ateista materializmus ritkábban fordult elő még politikusok körében is, mint a kommunizmus és posztkommunizmus idején.
A Pannon Frontban megjelent más írások Szálasi Ferencet méltatják, egyes hírek szerint Szálasit példaképként mutatják be az Attila Akadémián. Ön jelenleg hogy értékeli Szálasi szerepét?
Az ön „egyes hírei” tévesek. A kommunista és posztkommunista ideológia Szálasi Ferenc kapcsán 70 éve kanonizált egy negatív képet, s többek között ennek elfogadásán vagy elvetésén áll vagy bukik az úgynevezett „politikai korrektség”. Miért kellene nekem értékelnem vagy megítélnem Szálasi Ferenc szerepét?
Alekszandr Dugin orosz filozófus az Alfahíren nemrég azt nyilatkozta: „A nemzetállamok kora lejárt, újra itt az ideje a birodalmak létrehozásának,” Egyetért Ön ezzel a gondolattal?
Nem. Dugin bizonyos vonatkozásokban tévúton jár: az egyik éppen ez.
A nacionalizmus, a nemzetállam eszméjét Ön valóban baloldali, tehát hibás eszmének tartja? A nemzetállam helyett mi az, amit érdemes lenne építeni?
Nem. Létezik jobboldali nacionalizmus is. A helyesen elfogadott nemzetállam eszméje a nemzeteket elmosni készülő globalizmus idején pozitívum. Így felfogva Európa vonatkozásában a nemzetek Európáját érdemes építeni.
Igaz, hogy az akadémiai képzés keretében a László András által alapított Pantholokatolikus Tradicionális Egyház központjába is el szoktak látogatni az akadémisták?
Nem. Tudomásom szerint többnyire a római katolikus egyház templomait látogatják, de azokat is önszántukból.
Az interjú ehhez a cikkünkhöz kapcsolódóan készült.