A Fidesz–KDNP kétharmados többsége múlik a veszprémi 1-es számú körzet időközi országgyűlési választásán. Ha február 22-én veszít a kormánypártok jelöltje, akkor már biztosan csak sima többsége lesz a parlamentben. Ha a Fidesz győz, akkor a tapolcai időközi parlamenti választáson múlik majd a kétharmad.
Az Ipsos kiszivárgott kutatása szerint szoros a verseny a körzetben, mivel Némedi Lajos (Fidesz–KDNP) 43, Kész Zoltán (független, baloldali pártok által támogatott) 37 százalékon áll. A jobbik jelöltje 11, az LMP-é pedig 4 százalékon állt.
A felmérés érdekessége, hogy a veszprémi választókerület polgárai 27 százalékban Fidesz-szavazók, 14 százalékuk jobbikos, az LMP – a maga 8 százalékával – megelőzi a szocialistákat, az MSZP–DK–Együtt–PM szövetség pedig összesen 15 százaléknyi szavazóval bír.
A jelenlegi erőviszonyok meghatározására érdemes a korábbi választási eredményeket összevetni a mostani közvélemény-kutatási adatokkal. Becslésünk során a veszprémi 1-es körzet három választásának listás eredményeit használjuk fel. A körzetben az országgyűlési voksoláson a Fidesz–KDNP 44,63, a baloldali összefogás 27,05, a Jobbik 17,85, az LMP pedig 6,72 százalékot gyűjtött.
Az EP-választáson a kormánypártok 53,46, az MSZP–DK–Együtt–PM összesen 27,83, a Jobbik 12,3, míg az LMP 5,45 százalékot kapott. Az önkormányzati választáson Veszprémben az egyéni jelöltekre, míg a kis településeken a megyei listára leadott voksokat vettük alapul. Ennek alapján a Fidesz–KDNP 53,3, a baloldali erők 27,28, a Jobbik 12,93, míg az LMP 4,33 százalékot gyűjtött.
A három voksolás átlaga alapján a Fidesz–KDNP 50,46, a baloldali erők 27,39, a Jobbik 14,36, míg az LMP 7,33 százalékot kapott a körzetben. Az érintett választási hónapokban (április, május és október) a kormánypártok támogatottsági átlaga a biztos szavazók körében a közvélemény-kutatások alapján 50,95 százalék volt. A baloldali pártok 25,33, a Jobbik 18,08, míg az LMP 4,35 százalékon álltak.
A legutóbbi hetekben publikált négy közvélemény-kutatás (Ipsos, Századvég, Nézőpont Intézet, Tárki) átlaga alapján a Fidesz–KDNP 41,5, az MSZP–DK–Együtt 26,5, a Jobbik 24,25, az LMP pedig 5,25 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött.
Választási szakértők a mandátumbecslések során a súlyozásos módszert használják. Ennek lényege, hogy a korábbi eredményeket meg kell szorozni az éppen aktuális közvélemény-kutatások eredményeivel. Számításunk során a 2014-es választások eredményeit összeadtuk, és megszoroztuk a jelenlegi és a választások idején készült felmérések különbségével.
A Fidesz–KDNP listája 41,07, a baloldali pártoké 28,65, a Jobbik 19,25, míg az LMP 8,84 százalékot kapna, ha most lennének a választások. Ha az országgyűlési eredményt súlyozzuk a mostani közvélemény-kutatási eredményekkel, akkor a Fidesz 36,32, a baloldali erők 28,29 százalékot érnének el.
A súlyozásos eredmények alapján egyértelműen látszik, hogy a körzetben jelentősen csökkent 2014-hez képest a Fidesz és a baloldal közti különbség. Ennek a módszernek a hátránya, hogy az egyéni szimpátiákat nem lehet az eredményekben feltüntetni, így csak az erőviszonyok nagyjábóli megrajzolására jó. Jól látszik, hogy szoros lesz, ezért a kisebb pártok is jelentősen befolyásolhatják a végeredményt.