Huszonegy kurd katonát hurcolt körbe ketrecbe zárva az Iszlám Állam néhány napja az iraki Kirkuk tartományban. A kezeslábasba öltöztetett pesmergákat (a kurd biztonsági erők tagjait) egy téren is közszemlére tették, az egyik ketrec mellett pedig tüzet gyújtottak, hogy megüzenjék a világnak: hajlandóak élve elégetni foglyaikat.
Nem ez lenne az első ilyen alkalom; az Iszlám Állam február elején hozta nyilvánosságra eddigi legbrutálisabb videóját. A felvételen élve égettek el egy jordániai pilótát, akit még tavaly fogtak el Szíriában. Az elmúlt hónapokban mindennapossá váltak a lefejezésekről készült videók, legutóbb 21 kopt kereszténnyel végeztek a fegyveresek az Iszlám Állam fennhatósága alá tartozó területen. Közel ahhoz, ahova hamarosan magyar katonák is érkezhetnek.
A kurdisztáni magyar szerepvállalásról Orbán Viktor beszélt február 4-én a Hír TV-nek, majd a parlamentben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is felvetette a kérdést. Elengedhetetlennek nevezte a lépést Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke is.
A kormány azonban eddig semmilyen konkrétumot nem hozott nyilvánosságra, nem véletlenül. A katonák Irakba küldésére ugyanis az Országgyűlésnek is rá kell bólintania. Egyelőre még a kormány is az előterjesztésen dolgozik, csak ennek nyilvánosságra hozatalával derülne ki, hogy pontosan hova, milyen feladat ellátására és hány magyar katona utazna a régióba.
Néhány részlet ennek ellenére már kiderült. Orbán Viktor a múlt héten háttérbeszélgetést tartott külpolitikai újságíróknak, a miniszterelnök itt árulta el, ő kezdeményezte a Fidesz-frakcióban, hogy a németekkel és az olaszokkal együtt indítsunk nemzetközi missziót Kurdisztánba. Szijjártó Péter a Kossuth rádióban pedig esetleges feladatukra is utalt.
„Kurdisztánban a szövetségesek képzőbázisokat tartanak fenn, ezek folyamatos védelméről gondoskodni kell” – közölte a tárcavezető.
A javaslatot azonban a parlamenti szavazás előtt még a Fidesz képviselőcsoportjának is támogatnia kell, egyelőre azonban nem túl sok kormánypárti képviselő lelkesedik érte.
Magyarország eddig is támogatta az Iszlám Állam elleni harcot, de soha nem katonákkal. Az amerikai külügyminiszter beszámolója szerint jelenleg 60 ország vesz részt a nemzetközi koalícióban, a legnagyobb hozzájáruló az Egyesült Államok. Washington hat hónapja indított először légi csapásokat az Iszlám Állam ellen, azóta a többi közt a kanadai, az ausztrál, a belga és a francia légierő is csatlakozott a bombázásokhoz.
Nem vesz viszont részt a légi csapásokban Németország és Olaszország, éppen ezért is valószínű, hogy – a magyarokkal együtt – hamarosan ők is a szárazföldi egység Irakba vezénylése mellett döntenek. Berlin eddig 87 millió dollárnyi fegyverrel és katonai eszközökkel támogatta a kurd fegyveres erőket, valamint a képzésükben is segít. Olaszország szintén pénzt és kiképzőket küldött.
De hogyan tudna ebben részt venni Magyarország? Wagner Péter biztonságpolitikai elemző a nemzetközi kiképzőbázisok őrzését tartja a legvalószínűbbnek. Ilyen táborból már három van Kurdisztánban, nemsokára azonban felállítják a negyediket. Ennek alapján is az tűnne logikusnak, ha a magyarok – akik már Koszovóban és Afganisztánban is hasonló feladatokat láttak el – az Erbil városa melletti bázisnál teljesítenének szolgálatot.
Bár kétségkívül kisebb a kockázat, azért ez sem lenne veszélytelen. Az elemző szerint ugyanis így is előfordulhatna, hogy az Iszlám Állam fegyveresei magyar katonákra támadnának.
„Nem tudom, hol lesz a tábor, de ha a frontvonaltól akár csak 50-100 kilométerre, akkor az őrök is veszélyben lehetnek” – írta blogjában Wagner.
Az elemző azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a magyarok kurdokat képezzenek ki, hiszen hasonlóra is volt már példa.
Az biztos, hogy a pesmergáknak nagy szerepük volt és lesz is az iraki stabilitás helyreállításában. A nemzetközi koalíció segítségével már több helyen is visszaverték az Iszlám Állam támadását, és Moszult is körülvették már. Eddig 1500 katonájuk halt meg a harcokban, és több tucatnyian vannak fogságban.
Kérdés azonban, hogy az ő támogatásukkal Magyarországon megnőhet-e a terrorfenyegetettség. Hazánk sosem volt a terroristák fő célpontja, és valószínűleg ettől nem is kell félni. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a magyar katonák egy biztonság szempontjából rendkívül veszélyes területre érkeznének.
Lényeges szempont ugyanakkor az is, hogy a szerepvállalással Magyarország javíthatna az utóbbi időben megtépázott nemzetközi megítélésén. Az Origónak korábban nyilatkozó elemzők szerint Orbán Viktor az utóbbi hónapok fiaskói miatt is elkötelezett az erősebb NATO-szerepvállalás mellett, és javítaná kapcsolatát az Egyesült Államokkal is. Sőt, mint ahogy arra Németh Zsolt is utalt, még az sem elképzelhetetlen, hogy a visegrádi országok is összefognának az ügy érdekében.
„Amennyiben partnereink is így reagálnak rá, erre a területre is kiterjedhet az együttműködés” - mondta a fideszes politikus, hozzátéve, hogy Magyarország e tekintetben egyértelműen elkötelezett.