Történelemhamisításnak, és bárdolatlan, otromba lépésnek nevezte Mécs Imre egykori '56-os halálraítélt, hogy a Fiumei úti sírkertben olyan emlékművet koszorúzott meg Vlagyimir Putyin, amely felirata szerint még ellenforradalomként emlékezik meg 1956-ról.
Az orosz elnök a hivatalos budapesti program részeként koszorúzta meg a II. világháborúban elesett szovjet katonák parcelláját, amelynek közelében visszaállították az '56-os eseményekhez köthető obeliszkeket is, amelyek viszont a forradalmat leverő szovjet katonáknak állít emléket.
„Örök hála és dicsőség a szovjet hősöknek, akik az 1956 októberi ellenforradalomban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért" - ez a felirat olvasható az egyik emlékművön. Mécs Imre az Origónak azt mondta, „a tisztességet minden halottnak meg kell adni, de ez a felirat több mint provokatív".
A volt országgyűlési képviselő az Ötvenhatos Emlékbizottság elnökeként nyílt levelet is közzétett, melyben megjegyezte: "A jelenlegi szervilis magyar kormány lábbal tiporja '56 emlékét." Az Origónak ezt azzal támasztotta alá, hogy a felújított Kossuth térről is „eltüntették" az '56-os emlékeket.
Az Origo elérte a Nemzeti Kegyeleti és Emlékhely Bizottság tagját, Granasztói Györgyöt. Orbán Viktor zászló- és kitüntetésügyi megbízottjaként is dolgozó történész szerint 1956-ban, 18 évesen ő is látta a forradalom eseményeit, „így azokat a borzalmakat is, amik mindkét oldalon megtörténtek".
Granasztói szerint ahogy a Don-kanyarban is van emlékműve az elesett magyar katonáknak, úgy érthető, hogy az 1956-ban Budapesten elesett orosz katonáknak is van. A történész ezért egyáltalán nem tartja vérlázítónak, hogy Putyin a Fiumei úti sírkertben koszorúzott.
A hadisírokért felelős Honvédelmi Minisztériumot azonban zavarhatta a felirat, mert - mint Hende Csaba közleményéből is kiderül - a tárca Fiumei úti sírkert szovjet parcellájának felújításáról szóló egyeztetéseken kétszer is megpróbálta finomítani az orosz féllel a feliratot - sikertelenül.
Mint írták, „több ízben javaslatot tettek" a feliratok módosítására, mivel azok jelenlegi formájukban ellentétben állnak Magyarország Alaptörvényével". Szövegjavaslatuk az volt: "Az 1956. évi események során elesett szovjet katonák emlékére."
Csakhogy a feliratok megváltoztatása az orosz fél beleegyezése nélkül nem lehetséges, az Oroszországi Föderáció képviselője pedig - folytatódik a szaktárca magyarázata - mereven elzárkózott minden változtatástól, "határozottan elfogadhatatlannak" nevezve azt.
Jelcin bocsánatot kért ’56-ért, Putyin nem
Az 1956-os szovjet beavatkozás miatt Borisz Jelcin orosz elnök egyébként már 1992-ben bocsánatot kért. Jelcin akkor Budapesten járt, és felszólalt az Országgyűlésben. Beszédében bocsánatot kért az 1956-os szovjet vezetés cselekedeteiért, a forradalom leveréséért. Kijelentette továbbá, hogy „1956 tragédiája a szovjet rendszer lemoshatatlan szégyenfoltja”.
Visszafogottabban nyilatkozott Vlagyimir Putyin, mikor elnökként 2006-ban, az ’56-os forradalom 50. évfordulóján Budapesten járt. Ő csupán emlékeztetett arra, hogy ezt korábban Jelcin márbocsánatot kért. Puytin jelezte azt is: „a világ politikai térképén nincs már az az állam, amelynek köze volna a magyar tragédiához, és az Orosz Föderáció nem felelős a szovjet vezetés tetteiért”.
Egy évvel később, 2007-ben is szóba került 1956, és sokakat megbotránkoztatott az, amit erről a Horn Gyula volt kormányfő 75 születésnapjára Budapestre látogató Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkár mondott. Gorbacsov úgy fogalmazott: „1956-ot nem lehetett megúszni szovjet beavatkozás nélkül”. Ezt utóbb Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke történelemhamisításnak nevezte.