Orbán és az ellenzék is csalódott Merkelben

Egyértelműen az utolsó, az illiberális demokrácia mibenlétét érintő kérdés vitte el a showt az Orbán-Merkel találkozón – mondták el az Origónak politikai elemzők. Úgy látják, több kérdésben egyetértés van a felek között, de a szimbolikus ügyekben egyértelművé váltak a különbségek.   

Az utolsó kérdés (Angela Merkelt egy német újságíró az illiberális demokráciáról kérdezte) egyértelműen elvitte a showt, így a demokrácia minőségének az irányába terelődött a sajtótájékoztató – mondta el az Origónak Bíró nagy András. A Policy Solutions elemzője szerint a későbbi interpretáció szempontjából a jövőben sem a gazdasági együttműködés, sem az orosz-ukrán válsággal kapcsolatos kijelentések fognak dominálni, hanem a demokrácia minőségéről szóló mondatok.

Angela Merkel élesen fogalmazott az illiberális demokráciával kapcsolatban Fotó: Bielik István - Origo

Nem volt selyemzsinór

A szakember szerint a találkozóval kapcsolatban sem a kormány, sem az ellenzék vágyai nem teljesültek. Merkel egyrészről nem hozott selyemzsinórt az Orbán-kormánynak, és nyilvánosan sem teremtette le a miniszterelnököt. Azonban a kabinet sem tudta felmutatni azt, hogy Németország minden kérdésben kiáll a magyar kormányfő mellett – vélekedett az elemző.

Angela Merkel találkozója Áder János köztársasági elnökkel Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nem tudja elképzelni

Egyébként az ukrán válság és az orosz energiafüggőség volt a fő téma Angela Merkel és Orbán Viktor találkozóján, melynek részleteiről nemzetközi sajtótájékoztatón számoltak be a partnerek. Az ukrán válság békés rendezésében és az energiafüggőség csökkentésében egyetértettek, ám a német kancellár – Orbánnal ellentétben – nem tudja nem liberális alapokon elképzelni a demokráciát.

Több kérdésben egyetértés volt a felek között Fotó: Bielik István - Origo

A német közvéleménynek szólt

Az energetikai kérdésekben egyértelmű azonosság van a német és a magyar álláspont között – értékelte az Origónak Kiszelly Zoltán az Angela Merkel és Orbán Viktor közötti találkozót követő sajtótájékoztatót. A felek közti egyeztetésekből az is egyértelműen kiderült, hogy tárgyalni kell az oroszokkal, mivel Magyarország és Németország is a békés kimenetelben érdekelt – mondta a politológus.

Angela Merkel a civileket és az itthoni jelentős parlamenti többséggel bíró kormányzatot érintő megszólalása egyértelműen a német közvéleménynek szólt. A felek tisztázták az álláspontjaikat az illiberális demokráciát illetően is, de vélhetően nem fognak a jövőben jelentős teret szentelni ennek a kérdésnek – vélekedett Kiszelly Zoltán.

Sem Merkel, sem Orbán nem szállítana fegyvereket Ukrajnának Fotó: Bielik István - Origo

A politológus szerint a sajtótájékoztatón feltett kérdésekből is egyértelműen látszik, melyik felet mi érdekelte. Míg a német sajtó munkatársai a szimbolikus ügyek felől érdeklődtek, addig a hazai médiamunkások a konkrét gazdasági eredményekre, és a jövőbeli együttműködés lehetőségeire koncentráltak.

Mindig lehet figyelmeztetni

Bíró Nagy András szerint Angela Merkel több esetben is felhozta a magyar demokrácia minőségét, így például a civil társadalom, az ellenzék és a média kérdésében fogalmazott egyértelműen. Az illiberális demokráciáról tett kijelentése lehet az a momentum, ami a találkozóról szóló beszámolókat uralni fogja.

A kormány tagjai is ott voltak a talákozón Fotó: Bielik István - Origo

Természetesen nem az volt a cél, hogy ez a téma szóba kerüljön, de eddig sem volt titok, hogy erről a kérdésről mást gondolnak Németországban. A politikai elemző szerint ami új volt a mostani helyzetben, hogy ilyen magas szinten még senki sem fejezte ki az elégedetlenségét az illiberális szó használatával szemben. Ettől a jövőben nem változik semmi, de erre a momentumra mindig lehet majd figyelmeztetni – vélekedett Bíró Nagy András.

Az utolsó kérdésről még sokat beszélnek Fotó: Bielik István - Origo

Váltóállítás

Kiszelly Zoltán szerint az esetlegesen Ukrajnának szállítandó fegyverek ügyében látható teljes elhatárolódás is a békés megegyezés melletti elköteleződést mutatja. „Váltóállítás zajlik a külpolitikai kérdésekben, mivel a német-orosz-amerikai-ukrán viszony függvénye szerint alakulhat a jövő. Ha a helyzet javul Ukrajnában, az számunkra is kedvező lehet, de ha rosszabb lesz, az semmiképpen nem szolgálja majd Magyarország érdekét – zárta szavait az elemző.