A Veszprémben tartott időközi országgyűlési képviselő-választás váratlan eredményt hozott, a kormánypárt kétharmada elveszett. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy milyen forgatókönyvek közül választhat a Fidesz vezérkara, és mire kell számítani a következő hónapokban.
A Policy Agenda szerint Tapolca előtt három lehetőség között választhat a miniszterelnök. A kivárás forgatókönyve arra épül, hogy nem most kell megnyerni a választásokat, hanem 2018-ban. Ezért úgy próbálja pozicionálni magát, hogy 2016 végétől a kormányzás eredményei, hatása meghozza a párt népszerűségének emelkedését.
Ez hasonlít az előző ciklusra, ahol a rezsicsökkentés meghirdetése képes volt fordulatot hozni, de megegyezik a 2006–2010 közötti időszak forgatókönyvével is. Akkor Gyurcsány Ferenc arra épített, hogy a kormányzati időszak elejének nehézségeit feledtetik az eredmények. A gazdasági válság azonban meghiúsította a tervet.
A látszatkonszolidáció forgatókönyve szerint a miniszterelnök reagálhat úgy is, hogy látszólag változtat eddigi politikáján. Ezt személyi változásokkal igyekszik alátámasztani, ezzel mutatja, hogy érti a választók kérését, és korrigálni akar az eddigieken.
A konszolidáció forgatókönyve alapján valódi tartalmi változást is kezdeményezhet a Fidesz. Ez korábbi, sok bírálatot kapó szimbolikus ügyek újra napirendre tűzését is jelentheti (Paks II., keleti nyitás, oroszbarátság). A régi álláspontok revíziója megmutathatja, hogy a választók követelésére veszni hagynak korábban fontosnak tartott ügyeket. Ez a konszolidáció alkalom lehetne a Fideszen belüli belső változások, átrendeződések levezénylésére is.
A három forgatókönyvből a legkevésbé valószínűnek a konszolidációt tartja a Policy Agenda, mivel ez teljesen ellentétes a Fidesz és legfőképpen Orbán hatalomtechnikájával is. Talán a lépéskényszer paradox módon éppen azt hozza ki a kormánypártból, hogy inkább kivár, és megpróbálja felmérni veszteségeit.
Ez viszonylag kockázatos manőver, mert egy újabb elveszített időközi választás még erősebben előhozhatja a belső feszültségeket. Ugyanakkor egy esetleges győzelem átmenetileg stabilizálhatja a belső viszonyokat, és lesz idő mérlegelni a fent vázolt forgatókönyveket.
Bíró-Nagy András az Origónak arról beszélt, hogy a Fidesznek azért volt különösen fájó a veszprémi vereség, mert bebizonyosodott, hogy olyan terepen is nagyon erős a proteszthangulat, amely az utóbbi nyolc évben egyértelműen hazai pályának számított. A Policy Solutions munkatársa úgy látja, a Fidesz vezetőit érezhetően megütötte a váratlan kudarc. Úgy tűnik azonban a reakciókból, hogy a kormánypolitika tartalmára, irányára, a bizalomvesztést okozó ügyekre vonatkozóan eddig kevés tanulságot vontak le.
A fideszes magyarázatok próbálják technikai-mozgósítási kérdésnek beállítani a Veszprémben történteket – úgy értékelik, hogy szavazóik egyszerűen távolmaradtak. Azt a valószínűbb lehetőséget, hogy a tavalyi választóik jelentős része már nem is fideszes, eddig kevésbé lehetett hallani. Utóbbi arra is magyarázatot kínál, hogy a korábban bevált kampánytechnikák miért vallottak kudarcot: miért nem működtek a veszprémi fejlesztésekről szóló ígéretek, és miért nem volt hatékony a Kubatov-lista, mondta Bíró-Nagy András.
Fodor Csaba már arról beszélt az Origónak, hogy Kész Zoltán váratlan győzelmének a Fidesz–KDNP politikai közösségén belül elsősorban „lélektani, és nem praktikus” jelentősége van. A Nézőpont Intézet elemzője szerint így a Fidesz szervezetén belül, operatív szinten kell felmérni a hibákat, és levonni a tanulságokat – ez pedig folyamatban van.
Minden bizonnyal fontos tanulságul szolgálhatnak a helyi szintű mozgósítás hiányosságai, tágabb értelemben a kampány helyi menedzselésének utóvizsgálata – tette hozzá.
A pénteki évértékelő beszédben elsősorban az elmúlt időszak értelmezése lehet a fókuszban, valamint az előttünk álló időszakra vonatkozó „narratíva" állítása – mondta Fodor Csaba.
Bíró-Nagy András szerint a veszprémi eredmény fényében nem lenne meglepő, ha Orbán Viktor az évértékelő beszédében igyekezne felrázni, lelkesíteni a sajátjait, és újra nyomatékosítani: nem lehet ráülni a babérokra, a tavalyi sikerek már nem érnek semmit – hangsúlyozta a politikai elemző.
Bíró-Nagy András szerint a tapolcai választáson biztosan mindent bele fog adni a Fidesz, de az eredmény aligha csak ezen múlik majd. Sokat számíthat, hogy az egyébként háromosztatú politikai térben kialakul-e olyan helyzet, amelyben a jelenleginél egyértelműbbé válik, ki az esélyes kihívója a Fidesznek.
Fodor Csaba beszélt arról is, hogy az időközi választás tanulságainak értékelése elsősorban a Fidesz – mint párt – szervezetén belül zajlik. A kormányzás struktúrája, személyi összetétele és a főbb stratégiai célkitűzések aligha fognak érdemben változni.
Ami a hosszabb távú pártpolitikai hatásokat illeti, a jövőben a kormánypárti szövetségnek jobban kell törekednie az „egységes politikai közösség” képének megőrzésére, mivel az utóbbi időben ez kissé megkopott. Önmagában már az egységnek is komoly „felhajtó ereje” van ugyanis a törzsközönség számára – mondta Fodor Csaba.
Bíró-Nagy András szerint a háromosztatú tér fennmaradása – és ezáltal a kormánnyal elégedetlen szavazók két hasonló méretű, baloldali és jobbikos táborra oszlása – kedvezhet a Fidesznek, mivel így visszaeső támogatottsággal is nyerhet. Ha viszont világosan kiderülne, hogy ki az esélyes ellenzéki jelölt, és a szavazók elindulnak abba az irányba, a Fidesz Tapolcán és környékén is komoly bajba kerülhet – tette hozzá.
Egy esetleges tapolcai vereség azt az érzetet erősítené tovább, hogy valójában nagyobb bajban van a Fidesz, mint ahogy az országos közvélemény-kutatásokból látszik. Az újabb kudarc az eddigieknél is nyilvánvalóbbá tenné a politikai fordulat szükségességét, és még nagyobb mértékben hozhatná felszínre a párton belüli feszültségeket – mondta Bíró-Nagy András.
A tapolcai voksoláson kulcskérdést jelent a hatékonyabb helyi kampányszervezés és mozgósítás előtérbe helyezése, főként a választókerületben lévő kisebb településeken, amelyek klasszikusan a Fidesz bázisát jelentik a körzetben – fejtette ki Fodor Csaba.
Természetesen a kormánypárt győzelemre készül a tapolcai választókerületben, nem vereségre. Pártpolitikai értelemben egy esetleges vereség további operatív változtatásokat hozna legfeljebb, a kormányzásra aligha lenne kihatása egy ilyen eredménynek. A stabil kormánytöbbség továbbra is a kormány mögött áll a parlamentben, a kétharmad már régóta nem „tét- vagy létkérdés" a Fidesz–KDNP számára – véli Fodor Csaba.