Legutóbb a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazási ügy sokkolta az embereket. Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő évek óta foglalkozik szexuális erőszak áldozataival. A szigetszentmiklósi esettel kapcsolatban azt mondta, rengeteg kérdése merül fel az ügyészség munkájával kapcsolatban.
A bíróság kedden a szigetszentmiklósi szülőket a szexuális bűncselekmény vonatkozásában bizonyítottság hiánya miatt felmentette. Az a két év, amit első fokon a szülők kaptak a kiskorú veszélyeztetése miatt kiszabható büntethetőségnek a legkisebb mértéke - tette hozzá dr. Gyurkó Szilvia. Az ítélet ezért is teljesen ledöbbentette a szakembert. Tapasztalata szerint ugyanis a gyerekek a szexuális bántalmazások többségét nem kitalálják ki. Maguktól ilyen szörnyűséget, mint pl. pornónézés, verések, fekáliaevés nem szoktak mesélni.
Hál' istennek a kamaszok közlékenyek, mondta Papp Zsuzsanna, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány kuratóriumi elnöke. Életkori sajátosságaik, hogy folyamatosan kételyek között vannak. Szeretik-e őket, vagy nem szeretik? Összejöjjenek-e egy fiúval, vagy szakítsanak vele? Lefeküdjenek-e a szerelmükkel, vagy még várjanak? Nincs kicsi és nagy probléma, mert minden pici problémából is lehet egy szexuális erőszak vagy egy bántalmazás, aminek nagyon komoly következményei lehetnek. A Kék Vonal 1994 óta működik, évente 10 ezer hívást fogadnak.
Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője szerint fontos, hogy beszélni kell a problémákról. Aki felhívja a Kék Vonalat a 116-111-es számon, anonim maradhat. A szexuális bántalmazást, az erőszakot a fiatalok nem tudják elmondani arccal, névvel, de ha az anonimitásuk megmaradhat, jobban megnyílnak – mondta Reményiné Csekeő Borbála.
A tinik keresik a válaszokat, olyan felnőttektől várnak választ, akik kamaszok problémáira képesek válaszolni. Reményiné Csekeő Borbála azt mesélte, amikor a krízisközpontból visszakérdeznek, hogy van-e valaki, akivel meg tudja osztani a problémáit a tinédzser, az esetek többségében azt a válasz kapják, hogy nincs senki, akinek megnyílhatnának. És nincs szó arról, hogy ezek a gyerekek szörnyű körülmények között élnének – tette hozzá a szakember. A többségük családban él, van anyja és apja is.
A szakmai vezető példaként említette, hogy olyan dolgokra kell rávilágítaniuk a tinédzserek figyelmét, hogy mi a rosszabb, ha nem mehetek el egy osztálykirándulásra, vagy az, hogy ha szexuális szolgáltatásokkal keresik meg a kirándulás árát.
A Kék Vonalhoz beérkező évi tízezer hívás fele párkapcsolati konfliktusról, szexuális erőszakról és bántalmazásokról szól. A párkapcsolatok és a szexualitás a tinédzserek körében, 14–17 éveseknél nagyon slágertéma. Anonim szolgálat vagyunk, de van az a szint, amikor a hívót meg kell győznünk arról, hogy fedje fel a kilétét. 2014-ben 97 olyan esetünk volt, amikor gyerekvédelmi intézkedésre vagy rendőrségi beavatkozásra volt szükség. Csekeő Borbála azt mondta, addig követik a gyerekek sorsát, amíg meg nem győződnek arról, hogy a bajbajutottnak van egy segítője, egy családgondozója vagy egy iskolapszichológus, aki további támogatást ad neki.
Magyarországon a szexuális edukáció az oktatásban gyerek cipőben jár. Ezért is tartják fontosnak a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványnál, azt a kétnapos képzést, ami után közel fél száz szakember láthat tisztábban a szexuális visszaélések témakörében.
A magyar szülők kétharmada szerint elfogadható a gyerekkel szembeni fizikai bántalmazás vagy testi fenyítés. Nagyon le vagyunk maradva ebben a tekintetben a skandináv országoktól – mondta dr. Gyurkó Szilvia. Az északi országokban a szülők mindössze 1–3 százaléka száma emel kezet a gyerekére.
Tízből kilenc magyar még a halált okozó testi sértésnél is súlyosabb bűncselekménynek tartja a szexuális visszaéléseket, mert az olyan mély sebeket ejt, amit egy életen át hordoz az ember. Évente 600–800 gyerek ellen elkövetett erőszakos vagy szexuális bűncselekmény miatt indul eljárás. A latencia Gyurkó Szilvia szerint viszont akár 25-szörös is lehet Magyarországon. Dr. Gyurkó Szilvia nem ért egyet azzal, hogy az új büntető törvénykönyvből kimaradt a gyerekekkel szembeni lelki bántalmazás büntethetősége.
A szakember szerint nagyon nagy baj, hogy ma minden második gyerek úgy gondolja, hogy egy-egy pofon belefér az életükbe. Ezekből a gyerekekből olyan felnőtt válik, aki szerint egy-egy testi fenyítés belefér a gyereknevelésbe. Fontos felhívni mindenki figyelmét ma arra, hogy törvény mondja ki azt, hogy nem lehet gyereket megütni, mert annak büntetőjogi következményei lehetnek.
A szexuális bántalmazásokról a szakember elmondta, hogy az esetek 91-92 százalékban családtag, barát, hozzátartozó, ismerős követi el az abúzust. A szakember szerint fontos, hogy felhívjuk gyerekeink figyelmét arra, hogy vannak olyan testrészeik, amiket nem érinthet meg bárki. Dr. Gyurkó Szilvia példaként említette, hogy ha egy gyereket Angliában elvisznek egy orvoshoz, akkor az orvos, mielőtt a hozzáér a gyerek testéhez a sztetoszkóppal, megkérdezi, hogy hozzáérhet-e.