Vezető újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen, amelyre az Origo is meghívást kapott, Tarlós István azt mondta: ésszerű lenne a Déli pályaudvart megszüntetni, és a forgalmat átterelni a Kelenföldi pályaudvarra. A Déli megszűnését személy szerint tehát támogatja, a döntés azonban nem az ő kezében, hanem a MÁV-nál van. Tarlós nem számít arra, hogy az ő polgármesteri ciklusában, 2019-ig bezárnák a Délit, mint mondta: "lassú munkához idő kell".
Sokszor felvetődött már, hogy a Déli pályaudvar funkcióit a kelenföldi állomásra kellene helyezni, de főként ingatlanfejlesztési szempontok játszottak szerepet a döntés előkészítésében – mondta el az Origónak Dorner Lajos. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke szerint a 2008-as gazdasági válság kitörése után pénzhiány miatt ezek a tervek lekerültek a napirendről.
A Kelenföldi pályaudvar nincs fölkészülve arra, hogy a Déli pályaudvar funkcióját átvegye, mivel csupán egy nagyméretű megállónak tekinthető. A mostani helyzetben is jól látható, hogy a nagyobb méretű forgalom miatt Kelenföld nem képes hibátlanul ellátni a feladatát. Egyértelműen nem reális ötlet a jelenlegi infrastrukturális adottságok mellett a Déli pályaudvar kiiktatása – mondta Dorner Lajos.
A szakember úgy látja, a Déli pályaudvar bezárása akkor jöhetne szóba, ha megépülne egy alagút Kelenföld és a Nyugati pályaudvar között. Ez az elképzelés már 2010 előtt is megjelent a Budapest S-Bahn koncepciójában, amelyben szerepelt egy körvasútrendszer kiépítése a fővárosban. Többek között a 4-es metró megépítése miatt erre jelenleg semmilyen forrás nincs, így legalább 2020-ig kényszerpályán vagyunk.
„A Kelenföldi pályaudvaron ráadásul hely sincsen egy nagyobb átalakításhoz, mivel nyolc vágányt éppen most alakítanak át P+R parkolóvá.” A Délinek van egy üzemi pályaudvar része is, amit nem lehetne csak úgy egyszerűen kitelepíteni Kelenföldre. Dorner Lajos végül azt mondta, hogy a Déli pályaudvar még évtizedekig pótolhatatlan lesz a közlekedésben.
A Déli pályaudvar elődjét 1861-ben nyitották meg. A Déli pályaudvar nevet 1873-ban kapta Buda állomás. A második világháborúban teljesen lebombázták az állomást, a befutó vasútvonalak is tönkrementek. Egészen az 1960-as végéig ideiglenes létesítmények szolgálták az utasokat, és szóba került az állomás Kelenföldi vasútállomásra történő kitelepítése is. 1962-ben új üvegcsarnokot emeltek a vágányok végén, ideiglenes perontetővel.
Végül 1970-ben indult meg a pályaudvar rekonstrukciója. A jelenlegi pénztár- és várócsarnok nyugati fele néhány lépcsővel a 2-es metró 1972-es átadására nyílt meg, a teljes épületkomplexum azonban csak 1975-re készült el. 1983-ban került felsővezeték a vágányok fölé.
Mára a létesítmények állapota erősen leromlott. Ez az egyik oka, hogy újra és újra napirendre kerül a pályaudvar megszüntetése, és az általa ellátott feladatok kitelepítése Kelenföldre. Ezt csak felerősítette a kivezető alagút omlása.