Óriási kihívást jelentett a legnagyobb múlttal rendelkező, de nehézségekkel küzdő klub erkölcsi, anyagi és sportszakmai reorganizációja, de a döntő momentum az volt, amikor megláttam a csillogó gyermekszemeket, a fociszeretetüket, ez után már nem volt több kérdésem, cselekedtünk – minderről Tarsoly Csaba beszélt még pár évvel ezelőtt a Győri ETO honlapjának.
A klub jelenlegi elnöke 1964-ben született Budapesten, felsőfokú tanulmányait a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakán, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakán végezte. Az üzleti életbe való bekapcsolódása előtt az Általános Vállalkozási Bank Passzív bankműveleti üzletágánál, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Pénzügyi Tanszékén dolgozott.
Tarsoly 1990-ben alapította meg a Questor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. jogelődjét azért, hogy a rendszerváltás idején a magyar tőkepiac kialakításában részt vegyen és annak egyik első szereplőjévé váljon. Kezdetben pénzügyi tanácsadóként a társaság, majd gyorsan bővültek a szolgáltatások. 1993-ban értékpapír kereskedelemmel és befektetési alapkezeléssel, 1995-ben idegenforgalmi tevékenységgel és 1996-ban ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaságokat alapított, majd 2002-ben a telekommunikációs piacon is megjelent a tengerentúlon alapított QuaesTel társasága révén.
Tarsolynak sportolói múltja is van, fiatalon irányítóposzton játszott egy amatőr kosárlabdacsapatban – derül ki az mfoci.blog részletes életrajzából. Üzletemberként mégis a futball irányába fordult. 2001-ben nem kis megdöbbentést keltett Győr városában, amikor megérkezett, hogy megmentse az egykor virágzó, ám akkor vergődő fociklubot.
Tarsoly Csaba 2001-ben a Rábától megvásárolta a csapatot és a stadiont, ezzel együtt az azt övező 17 hektáros területek tulajdonjogát is megszerezte. Ekkor sokan azonnal rávágták, hogy Tarsolyt valójában csak az ingatlan érdekli, a futball csak púp lesz a hátán.
A kezdeti évek eredménytelensége ezeket a jóslatokat látszottak igazolni, hiszen a stadion sokkal gyorsabban és jobban fejlődött, mint a csapat. Végül csak 2013-ban sikerült bajnokcsapatot csinálni a Győrből, jelenleg csak 10. a kisalföldi csapat a nemzeti bajnokságban.
Tarsoly 2001-es érkezésekor a Népszabadságban terjedelmes cikk jelent meg a Quaestor érkezéséről és szerepvállalásáról. A cikkben a Quaestort Fidesz közeli cégként jellemezték, és azt gyanították, hogy a Rába gyár a magyar hadiipar technikai korszerűsítésére kiírt pályázatot akarta megnyerni az akkori kormánytól, és cserébe tett szívességet a Quaestornak.
A Népszabadság úgy tudta, hogy a Quaestor Rt. a több mint 815 millió forint értékű üzletrészt 650 millió forintért szerezte meg. Ezt az összeget azonban nem készpénzben fizették ki, hanem 100 millió forint értékű Quaestor-részvényt 350 százalékos árfolyamon, tehát 350 milliós értéken adtak át a Rábának. A fennmaradó 300 millióért pedig 2003 végéig szóló reklámszerződést kötöttek.
Tarsoly Csaba az MSZP-kormányzás ideje alatt elintézte, hogy az ETO Park felépítéséhez a Magyar Fejlesztési Bank 16,9 milliárdos állami kezességvállalást adjon neki a banki finanszírozáshoz. 2010-ben az MFB vezetése feljelentést tett, de vizsgálat nem indult az ügyben.
Ugyanakkor nem csak a szocialisták időszakában ápolt aktív kapcsolatokat a politikai vezetőkkel, a 2010-es kormányváltás óta a most hatalmon lévőkkel is előszeretettel mutatkozik.