A hírszerzéstől érkezhet az elhárítás új vezetője

A polgári hírszerzés volt vagy jelenlegi vezetői közül kerülhet ki az Alkotmányvédelmi Hivatal új vezetője, miután Göbölös László benyújtotta lemondását. Göbölös László oldotta fel a Portik-Laborc találkozók és az őszödi beszédről szóló titkosszolgálati jelentések titkosítását, de például a kémügyet továbbra is titokban tartja.

Egyelőre nincs végleges, de talán még megbízott utódja sem a március 2-i hatállyal felmentését kérő Göbölös Lászlónak, aki két évig vezette az Alkotmányvédelmi Hivatalt. A titkosszolgálat irányítását az Origo értesülései szerint akár a polgári hírszerzés volt vagy jelenlegi vezetői közül veheti át valaki.

Hírszerző főnök lehet az utód

Az Információs Hivatal (IH), vagyis a polgári hírszerzés volt vagy jelenlegi vezetői közül kerülhet ki az Origo értesülései szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) új vezetője. A személyi változásokról egyelőre nem beszél a felettes szervezet, a Belügyminisztérium. Kérdésünkre a tárca sajtóosztálya közölte, hogy

„folyamatban lévő személyzeti ügyben a Belügyminisztérium nem ad tájékoztatást".

Göbölös László főigazgató-jelölti meghallgatásán Forrás: MTI/Soós Lajos

A szolgálat működésére rálátó, neve mellőzését kérő forrásunk azt valószínűsíti, hogy az AH új vezetője „kívülről érkezik majd", tehát várhatóan nem az AH állományából léptetnek elő valakit. Informátorunk úgy vélte, a társtitkosszolgálat, az IH volt vagy jelenlegi vezetője lehet az új AH-főnök.

Más, nemzetbiztonsági forrásunk ugyanakkor ezt a forgatókönyvet csodálkozva fogadná, mivel az IH 2012 óta már nem Pintér Sándor, hanem a Miniszterelnökség, vagyis Lázár János miniszter felügyelete alá tartozik, és szerinte a belügyminiszter inkább az AH-n belül vagy valamely BM-szervnél keresi az utódot.

Maga távozik, de nem magától?

A Göbölös László dandártábornok távozásáról elsőként hírt adó Hvg.hu szerint a 2011. december 21-én hivatalba lépett igazgató ugyan maga nyújtotta be - méghozzá március 2-i, vagyis hétfői hatállyal - lemondását, valójában nem saját elhatározásból távozik, hanem megkérték erre. Érdekes párhuzam, hogy elődje, Balajti László szintén maga kérte felmentését 2011. december 15-i hatállyal.

Áder János államfő dandártábornokká nevezi ki Göbölös Lászlót 2012-ben Forrás: MTI/Soós Lajos

Göbölös László a kinevezése előtti parlamenti meghallgatásán azt mondta, hogy a szervezetnél nagyon sok olyan terület van, mint például a kémelhárítás, gazdaságbiztonság és értékelés-elemzés, ahol a feladatokat újjá kell építeni. A Hvg.hu szerint azonban ez vélhetően nem sikerült neki, és mivel feladatát így Göbölös vállalása szerint nem tudta ellátni, távoznia kell.

Fontos poszt, bizalmi állás

Az Origo nemzetbiztonsági forrásai felhívták a figyelmet arra, hogy jelzésértékű, kit nevez ki Pintér Sándor belügyminiszter az AH élére, hiszen „az egy olyan fontos intézmény, amely az ország alapvető nemzetbiztonsági érdekeinek védelmét biztosítja". Hozzátették: elképzelhetőnek tartják, hogy Göbölös László hosszabb távon nem felelt meg a belügyminiszter elvárásainak.

Pintér Sándor nevezi ki az utódot Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Az AH működését jól ismerő informátorunk is azt a bölcsességet idézte, miszerint „a bizalom lépésenként ér hozzánk, de lóvágtában távolodik". Amúgy túl gyakorinak nevezte a vezetőváltásokat az AH élén, hiszen Göbölös László két évig, elődje, Balajti László alig több mint két évig, az ő elődje, Laborc Sándor szintén csak két évig, azelőtt pedig Galambos Lajos majdnem három évig volt főigazgató.

Göbölös sok titkot feloldott

A távozó Göbölös László egy sor politikailag kényes témában született nemzetbiztonsági jelentés minősítését oldotta fel. Így vált olvashatóvá az eredeti 2040-es dátum helyett már tavaly februárban az őszödi beszéddel kapcsolatos titkosszolgálati jelentés, és így kerültek nyilvánosságra - anonimizált módon - a Portik Tamás és Göbölös László elődje, Laborc Sándor közötti találkozók dokumentumai.

Az őszödi beszéddel kapcsolatos titkosszolgálati jelentés Forrás: Origo

Göbölös László egy másik, politikailag nem kevéssé kényes téma, a kémügy és az ahhoz kapcsolódó per – amelyben vádlott Szilvásy György volt titokminiszter, valamint Göbölös László két elődje, Galambos Lajos és Laborc Sándor – dokumentumait viszont, bár megtehetné, nem oldja fel. Korábban azt közölte, hogy a 2041-ig titkos kémügy iratainak minősítését legkorábban a jogerős ítélet után vizsgálja felül.