Hét népszavazási kérdést utasítottak el

Hét „rendszerbontó" civil népszavazási kezdeményezés hitelesítését utasította el a Nemzeti Választási Bizottság. Így egyelőre csak abban a két kérdésben – a tankötelezettségről és a gazdasági kamarai hozzájárulási díj fizetéséről - lehet népszavazást tartani, amit a testület a legutóbbi ülésén fogadott el. A civilek március 15-én bejelentett 19 kezdeményezése közül a bizottság eddig 13-at tárgyalt, a további hatról április 13-áig kell döntenie.

Egyértelműségi problémák

A testület - csaknem kétórás vita után - részben egyértelműségi problémák miatt nem hitelesítette a kezdeményezéseket, de az elutasítás indokai között szerepelt az is, hogy az adott kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, nemzetközi szerződést vagy az alaptörvényt érinti; ezekről pedig nem lehet népszavazást tartani.

A Kúriához fordulnak

A testület egyhangúlag megszavazta, hogy Vajda Zoltán, az egyik kezdeményező, a "60 ezren a magánnyugdíjukért" Facebook-csoport képviselője kifejthesse jogi érveit. Vajda Zoltán az ülést követően újságíróknak azt mondta, az NVB határozataival szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Kúriához.

A tárgyalt kérdések

Az NVB által hétfőn tárgyalt kérdések a következő voltak:

Egyetért-e Ön azzal, hogy a végrehajtó közhatalmi funkciót gyakorló intézmény ne települhessen a Budai Várnegyed ENSZ világörökségi listáján szereplő területére?

Egyetért-e Ön azzal, hogy bárki hozzáférhessen és nyilvánosságra hozhassa az 1944. december 21. és 1990. február 14. közötti időszakban a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének "titkos", illetve "szigorúan titkos" állományú munkatársainak illetve együttműködő személyek adatait, beleértve az általuk készített jelentéseket, feljegyzéseket, iratokat?

Egyetért-e Ön azzal, hogy nyilvánosságra kell hozni a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos beruházás valamennyi pénzügyi információját?

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés foglalja törvénybe az Európai Unió zöldenergiáról szóló 2009/28/EK irányelvében foglalt célkitűzések teljesítésének kötelezettségét?

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozat elfogadásával kötelezze a Kormányt arra, hogy az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 86. cikke alapján felállítható Európai Ügyészség létrehozását az Európai Bizottság erre vonatkozó előterjesztése esetében az Európai Unió Tanácsa, illetve az Európai Tanács eljárása során támogassa?

Egyetért-e Ön azzal, hogy a közfoglalkoztatottak jogaira a munka törvénykönyvében foglalt szabályok legyenek alkalmazandóak?, Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2015. január 1. előtt ingyenes közforgalmi útszakaszok újra ingyenesen használhatóvá váljanak?

A testület az elutasító döntéseket 7:3, 10:0, 8:2, 9:1, 10:0, 7:3 és 6:4 arányban hozta meg.

Az elutasítás indokai

Az első kérdés elutasításánál több NVB-tag is arra hívta fel a figyelmet, hogy a közhatalmi funkciót nemcsak az államfő vagy a kormányfő gyakorolja, hanem az önkormányzatok, köztük az érintett I. kerületi is, és esetükben az országgyűlés nem határozhatja meg, hol lehet például a székhelyük.

A második kérdésnél egyértelműségi problémát talált a testület, hiszen a Belügyminisztérium csoportfőnöksége csak az 1960-as években jött létre, míg a kérdésben az 1944-es dátum szerepel.

A paksi beruházásról sem lehet népszavazást tartani Forrás: MTI/Kovács Tamás

A paksi beruházásról szóló kérdésnél arra hívták fel a figyelmet, hogy annak nyilvánossága nemzetközi egyezményt érintene, ezért arról nem lehet népszavazást tartani. Litresits András, MSZP-delegált ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy a közpénzek felhasználása az alaptörvény szerint nyilvános kell hogy legyen.

A zöld energiáról szóló kezdeményezésnél egyértelműségi problémát találtak, az uniós ügyészség létrehozásáról szóló kérdést pedig arra hivatkozással utasították el, hogy ahhoz az alaptörvényt kellene módosítani.

A közfoglalkoztatottakat érintő kérdést azért nem találták egyértelműnek, mert az csak a munka törvénykönyve szerinti jogokról szólt, míg a kötelezettségekről nem.

Hosszas vita bontakozott ki a korábban díjmentes utak újbóli ingyenessé tételének kérdésében. A többség amellett érvelt, hogy az hitelesíthető, mert az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, akkor is, ha a parlament felhatalmazást adott rendeletalkotásra, hiszen a rendeletalkotási jogot bármikor vissza is vonhatják. Többen is utaltak ugyanakkor egy hasonló kérdésben korábban hozott - ezzel az állásponttal ellentétes - kúriai határozatra, erre tekintettel nem kapott végül többséget a népszavazás hitelesítése.

Az NVB határozata ellen 15 napon belül lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani a Kúriához, melynek 90 napja van az elbírálására.

Március 25-én hét népszavazási kezdeményezésből ötöt elutasított a Nemzeti Választási Bizottság, a két hitelesített kezdeményezés a civilek által március 15-én bejelentett kérdések közé tartozik: az egyik a tankötelezettségről, a másik a gazdasági kamarai hozzájárulási díj fizetéséről szól.

A baloldali ellenzéki pártok támogatták a március 15-i ellenzéki civil tüntetésen kezdeményezett 19 kérdéses népszavazást, a Fidesz és a Jobbik nem foglalkozott a referendummal.