Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Lázár János és államtitkárának cikkünkben olvasható legfontosabb állításai:
Nehéz helyzetben van a Főgáz Zrt.: a 250 milliárd forintot meghaladó árbevételű, 800 ezer fogyasztót kiszolgáló céget új tulajdonosa, az állam részéről gyanúsítják csalással. Az utóbbi napokban a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János előbb súlyos csalások gyanúját, majd államtitkára, Németh Lászlóné inkább már csak aggályokat fogalmazott meg a céggel kapcsolatban. A sokszor egymásnak is ellentmondó kijelentések alapjául szolgáló jelentést hiába kérte ki az Origo, nem adják.
Lesznek személyi következményei a Főgáz-ügynek – tudta meg az Origo kormányzati körökből. Forrásaink úgy látják, a mostani eset után az ellenőrzéseket más cégeknél is folytatják majd, mivel azt sejtik, hogy a különféle közműcégek kartellszerűen működtek a mérőórák felszerelése és működtetése során.
Kormányzati forrásaink szerint még bőven van tartalék a rendszerben, mivel az órák pontos használata esetén akár egy rezsicsökkentés mennyiségű összeget lehetne megspórolni. Ezen értesülések alapján úgy tűnik, a Miniszterelnökség a rezsicsökkentés védelmében beleáll a Főgázzal indult és más szolgáltatókra is kiterjeszthető ügybe, bár a részletek és maga a gyanú is homályosak.
Noha ennél kisebb gyanúkat gyakran kísérnek hatósági vizsgálatok, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Főgáz-botrányt kirobbantó bejelentését mégsem követték ilyen szigorú intézkedések. Pedig Lázár János nem kevesebbet állított szombaton egy lakossági fórumon – a Hír Tv idézte őt –, hogy az állami kézbe került Főgáz átvilágításánál a számlázás, a mérés manipulálására utaló adatokat találtak.
A tudósításból kiderült: a miniszter szerint a vállalat számos esetben 20-30 százalékkal többet számlázott a társasházaknak, az általuk kért óracserét pedig – amivel pontosítani lehetett volna a mérést – elutasította.
Lázár János azt mondta,
"minden harmadik társasházban a Főgáz becsapta a társasházat, mert többet számlázott legalább 20-30 százalékkal, mint amennyit kellett volna".
"És amikor a társasház azt mondta, hogy órát akar cserélni, akkor azt mondták, hogy nem. Tehát az órák cseréjével, a mérés pontosításával 20-30 százalék megtakarításra van azonnal lehetőség".
Lázár kijelentése felvetett egy sor további kérdést is. Az Origo ezeket összegyűjtve fordult válaszokért a Miniszterelnökséghez.
Kérdéseink Lázár Jánoshoz a Főgáz-csalás tisztázására:
Noha a Miniszterelnökség reagálása nem mindenre adott választ, máris puhította Lázár lakossági fórumon tett nyilatkozatát, amely alapján súlyos, a büntetőjogi felelősséget is felvető csalás gyanúja látszott. Ehhez képest a válasz egyértelműen fogalmazott:
„a cég a törvényeknek és az előírásoknak megfelelően végzi a tevékenységét".
A válaszban egy, az új tulajdonos, vagyis az állam – amely előbb a német RWE-t, majd a többségi tulajdonos Fővárosi Önkormányzatot kivásárolva vált kizárólagos tulajdonossá – megjelenését követően a Főgáznál végrehajtott belső vizsgálatra hivatkozva már új gyanú fogalmazódott meg:
„a korábbi hálózatfejlesztések az ügyfelek szempontjából nem feltétlenül voltak indokoltak."
A minisztérium egyébiránt „feltételezi", hogy más társaságok esetében is létezik hasonló gyakorlat. Az ENKSZ Zrt. felügyelete mellett a Főgáz Zrt. az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva a jövőben meg fogja kezdeni a rendszer racionalizálását, hiszen a non-profit jellegű állami közműszolgáltatás célja a fair és méltányos árú szolgáltatás biztosítása – zárult a kérdéseinkre adott válasz.
Három nappal Lázár János bejelentése után, az Origónak küldött fenti válasz megérkezése után egy nappal végül Lázár államtitkára magyarázta el sajtótájékoztatón a Főgázzal kapcsolatos problémákat. Németh Lászlóné ekkor Lázár korábbi állítását, a 20-30 százalékos túlszámlázást szóba sem hozta.
Az államtitkár az Origónak küldött minisztériumi válaszban említett indokolatlan hálózatfejlesztési beruházások témáját sem bontotta ki vagy támasztotta alá konkrétumokkal. Ehelyett az ügy egy látszólag új, harmadik értelmezését fejtette ki. Eszerint a Főgáz a fogyasztók jelentős részénél a szükségesnél nagyobb ellátásra méretezett mérőórákat szerelt fel.
Ennek magasabb költségét Németh Lászlóné szerint a fogyasztók fizették meg. Konkrétumokat is említett: milliárdos nagyságrendű összeget és a „magasabb elszámolási kategóriákban tartott" több ezer fogyasztót. A visszatérítés nem lehetséges, de lecserélik az órákat – hangzott el.
Az államtitkár Lázár nyilatkozatának több helyen ellentmondó állításai után ismét kérdéseket küldtünk a Miniszterelnökséghez, majd az alábbi válaszokat kaptuk. (Kérdéseinket vastag betűvel emeltük ki)
Ha az államtitkár szerint a Főgáz a jogszabályoknak megfelelően járt el, miként lehetséges, hogy túlszámlázás történt? Van tudomása olyan törvényi „kiskapuról", amely ezt lehetővé teszi? Ha igen, tervezik-e emiatt a vonatkozó törvényt módosítani?
Válasz: "Az ügyfél esetében a tényleges fogyasztás csökkent. Ez, megfelelő műszaki feltételek megléte esetén, indokolta volna a mérőóra kisebbre cserélését. A Főgáz nem hívta fel az ügyfelek figyelmét a kedvezőbb díjszabás lehetőségére, így a gázmérők optimális szintű lecserélése sem valósulhatott meg. A Főgáz legalább az órák ötévenkénti felülvizsgálatánál rendezhette volna ezt a kérdést. Azt, hogy ezt nem tette meg, a társaság általában azzal magyarázta, hogy semmi nem zárja ki, hogy az ügyfél esetében a fogyasztása újra nőjön. Nem törvényi kiskapuról beszélhetünk tehát, hanem egy, az ügyfelek szempontjából rossz gyakorlatról, aminek a lényege a társaság nyereségének maximalizálása, illetve a bevételkiesés minimalizálása az adott törvényi lehetőségeken belül."
Ha kimutatható a túlszámlázás, akkor miért nem állapítható meg pontosan annak mértéke, miért csak általánosságban beszélt az államtitkár „milliárdos nagyságrendről"?
Válasz: "A sajtótájékoztatón elhangzott nagyjából 1800 társasház és mintegy 6000 további, nem lakossági ügyfél esetében történt vizsgálat egy minta, nem a teljes ügyfélkört jelenti. A Főgáznál folyik az érintett ügyfelek beazonosítása."
Ha volt túlszámlázás, miért nem magától értetődő a visszatérítés lehetősége, amit az államtitkár elutasított?
Válasz: "Azért, mert ezek a jogszabályi kereteken belül történt, lezárt teljesítések. A Főgáz-vizsgálat és az óracsere ügye éppen azt mutatja, hogy az állam mint tulajdonos a fogyasztói érdeket az üzleti érdek elé helyezni, a lakossági terheket akarja csökkenteni. Az eset lényege éppen az, hogy az állam a többi szolgáltatóhoz képest többet tesz a fogyasztókért, nem pedig az, hogy valamit nem tesz meg értük. Éppen ezért a túlszámlázást úgy kell érteni, hogy a fogyasztók fizethettek volna kevesebbet, ha a szolgáltató korábban kellő gondossággal, fair módon jár el, és felhívja erre az ügyfél figyelmét."
A belső vizsgálat kimutatta, hogy bármely mérőóra pontatlanul mérne? Ha igen, ezt külső, független vizsgálat is megerősítette?
Válasz: "A mérőórák pontosan mérnek, ezt a szolgáltatótól független auditálás is igazolja."
Ha pontatlan mérés nem mutatható ki, miért cserélik le az órákat?
Válasz: "Azért, mert egyes esetekben a mérőóra nagysága (gázáteresztő képessége) nagyobb, mint amit a tényleges fogyasztás indokolna."
Hány órát cserélnek le, és ez körülbelül mennyibe kerül majd?
Válasz: "A teljes ügyfélkörben most indult el a lecserélésre váró órák beazonosítása, ezt követően tudunk erről pontos számokat mondani. Az óracserét a Főgáz saját költségén cseréli majd le, az ügyfeleknek azért nem kell fizetniük, teendőjük nincs."
Talán a kormányzati körökben emlegetett "személyi következmények" előszele lehetett, hogy január 31-ével távozott posztjáról a Főgáz egyik leánycége, a Földgázelosztási Kft. ügyvezetője. Kraft Péter szerződése szerint akár 110 millió forint lelépési pénzt is kaphatott volna, végül azonban be kellett érnie 5,6 millióval - derítette ki a Bors.
Miért nem tudják csökkenteni a gáz árát?
A kormányzati cél, a rezsicsökkentés elérése kézenfekvőnek tűnne a gáz árának csökkentésével – annál is inkább, mert a földgáz világpiaci, így beszerzési ára is csökkent az utóbbi időben. A Napi.hu írásából azonban kiderült, hogy a kormány azért nem tudja csökkenteni a gáz árát, mert fogalma sincs, mennyiért szerzi be azt az állami Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. gázkereskedő cége.
