Kormányzati propaganda
A közszolgálati televíziózás eszménye a tárgyilagos, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatás, aminek a most már napi 24 órában kormányzati propagandát sugárzó Magyar Televízió képtelen megfelelni – fogalmazott a frissen parlamenti mandátumot nyert honatya. Ebben a formában szerinte nincs értelme az adófizetők pénzéből évi 80 milliárd forintot költeni az intézményre. Leszögezte: az adófizetők pénze nem arra való, hogy a Fidesz propagandacsatornát működtessen belőle.
A független képviselő közölte: egyeztetésre hívja az őt korábban támogató ellenzéki pártok vezetőit, hogy a közszolgálati televízió megszüntetése ügyében fogalmazzanak meg közös javaslatot. Kész szerint ennek kiindulópontja az lehet, hogy közszolgálati televízióra nincs szükség, elég, ha az állami szabályozás előírja a közszolgálati műsorok készítésének és sugárzásának kötelezettségét; ennek támogatása pedig az évi 80 milliárd forint töredékéből is megoldható lenne.
Kész Zoltán úgy véli, az új közszolgálati hírcsatorna elindulásával mindenki számára világossá vált, hogy értelmetlen pazarlás folyik az intézménynél, amely eddig is a korrupció egyik melegágya volt. Kész Zoltán úgy fogalmazott: „A köztévé hírcsatornájának egyetlen haszna jelenleg az, hogy a csődje tökéletes tükre a kormányzásnak. Ezért azonban nem éri meg fenntartani."
Mint arról az Origo elsőként beszámolt, indulásának első napján, vasárnap délután fél háromkor már akkora volt a káosz az M1-ből lett nemzeti hírcsatornán, hogy el kellett sötétíteni a képernyőt. Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója úgy kommentálta a történteket, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. A sajnálatos esettel a BBC is foglalkozott.
A Demokratikus Koalíció (DK) Kész Zoltán bejelentésére reagálva jelezte: örül, hogy az Orbán-rendszerrel szemben álló demokratikus ellenzéki erők egyre több kérdésben találtak közös nevezőre. Emlékeztettek: a köztévé megszüntetése már tavaly a DK választási programjában benne volt.
Az ellenzéki civilek 19 kérdéses népszavazási csomagjában szereplő javaslat az Európai Ügyészség felállítására pedig a DK tavalyi EP-választási programjában szerepelt - írták, megjegyezve, hogy a 2016-os előrehozott választást is tavaly ősszel Gyurcsány Ferenc vetette fel.