A március 15-ei civil demonstráción bejelentett "rendszerbontó" népszavazási kezdeményezések közül hatról hozott határozatot a bizottság, a többiről későbbi ülésein dönt, a jogszabályok szerint április 13-áig.
A többi kérdést azért utasították el, mert álláspontjuk szerint azok nem feleltek meg a népszavazási kezdeményezésekkel szemben támasztott követelményeknek, nem tartoztak az Országgyűlés hatáskörébe, vagy a költségvetést érintették volna.
Az elutasított kérdések között volt az a kezdeményezés is, amelynek célja az volt, hogy a dohánytermékek kiskereskedelme kerüljön ki az állam kizárólagos hatásköréből.
A baloldali ellenzéki pártok támogatták a március 15-i ellenzéki civil tüntetésen kezdeményezett 19 kérdéses népszavazást, a Fidesz és a Jobbik nem foglalkozott a referendummal.
A kezdeményezők örömmel fogadták, hogy két, társadalmilag fontos kérdésnél ellenszavazat nélkül támogatta az NVB az ívek hitelesítését. A többi kérdésben azonban a Kúriához fordulnak felülvizsgálatért.
Mint közleményükből kiderül: a vállalkozókat értelmetlenül megsarcoló kamarai hozzájárulás a mintapéldája annak, hogyan juttatja a haverokat pénzhez a Fidesz. Mint írják, a vállalkozók pénzéből évi 150 millióért bérelnek luxusirodákat a Bankcenterben. A tankötelezettségről szóló kérdéssel pedig több százezer fiatal visszakaphatja az érettségi lehetőségét, amit a Fidesz elvett tőlük - vélik a népszavazás kezdeményezői.
A Nemzeti Választási Bizottság a rendszerbontó népszavazási kezdeményezés kérdéseiből a tankötelezettségre, a dohánymonopóliumra, az egészségügyi várólistákra, a társasági adó felhasználására, a kamarai tagságra, illetve a kiemelt beruházások átláthatóságára vonatkozó hat kérdést tárgyalta szerdán.