Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Továbbra is fennáll az elvárás a magyar külpolitikával szemben, hogy alkalmazkodjon az új világrendhez, és értse meg azt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Külügyminisztériumban rendezett rendkívüli nagyköveti értekezleten.
Önálló külpolitikát folytatni sokszor kényelmetlen lehet, de ezzel Orbán Viktor szerint meg kell barátkozni. Megjegyezte, találkozott olyan nagykövetekkel, akiknek probléma, hogy most nem kedvelik őket az állomáshelyükül szolgáló országban, mert egyértelművé kellett tenniük, hogy Magyarország bizonyos ügyekben nem ért egyet az adott állammal.
Értelmetlennek tartja a nyugati integráció szembeállítását a keleti vagy a déli nyitással a miniszterelnök, mert „Magyarország a Nyugat része”. Orbán Viktor úgy fogalmazott, nincs olyan, hogy „nyugati nyitás”, Magyarország ugyanis a Nyugat része, ezért a nyugati integráció szembeállítása a keleti vagy például a déli nyitással, minden értelmet nélkülöz.
A nyugati integráció leglátványosabb részének a kormányfő jelenleg a nyugati katonai koalíciókban való részvételt tartja. Megerősítette, hogy beterjesztik a parlament elé azt a javaslatot, amelyben kezdeményezik, hogy Magyarország csatlakozzon a nyugati katonai koalícióhoz az Iszlám Állammal szembeni küzdelemben. Az akció, mint mondta, akár 30 milliárd forintba is kerülhet.
Orbán Viktor kitért a közép-európai együttműködésre is, kijelentette, hogy a közép-európai sorsközösség majdnem olyan fontos Magyarországnak, mint saját nemzeti érdekei, és a magyar külpolitikai doktrína alapja továbbra is a magyar nemzeti érdek.
A nagyköveteknek azt ajánlotta, keressék azokat a pontokat, amelyekkel a Magyarország sorsának szempontjából meghatározó országokat érdekeltté tudják tenni Magyarország sikerében.
Közelebb kell menni a realitásokhoz, most nem értelmiségi, hanem kereskedői dörzsöltségre van szükség – mondta Orbán Viktor. A kormányfő szerint egy elvileg tartható álláspontot kell képviselni, de egyúttal szolgálni kell a gazdasági, kereskedelmi érdekeket is. Ebben a Nyugat több országa sokkal jobb, a magyarok elmaradnak tőlük – vélekedett.
Orbán Viktor szerint „nem a folyamatok professzoros átlátásának képességével kell kitűnni a mezőnyből”, hanem amikor a gazdasági következtetéseket kell levonni, ott van szükség a dörzsöltségre, tudásra, felkészültségre.
A magyar külpolitikának mindig volt egy elitista vonulata, ami nagy erénye volt, hiszen a legfelkészültebb emberek jöttek a Külügyminisztériumba dolgozni, de ugyanaz a minőségi tudás értékes, ami korábban, hanem egy más természetű minőségi tudás – mondta.
Elhúzódó konfliktust valószínűsít a miniszterelnök Ukrajnában, amelynek stabilitását, területi integritását Magyarország alapvető érdekének nevezte a nagyköveti tanácskozáson. Mint mondta, Magyarország és Oroszország között mindig kell lennie valaminek.
Oroszország esetében szerinte arra van szükség, hogy Magyarország világossá tegye, nem ellenséges ország, másrészt "pontosan kell fizetni, mert mi vagyunk a vevők". Orbán Viktor megjegyezte ugyanakkor: "megvan a véleményünk arról, amit az oroszok csinálnak", és Magyarország nem tud lemondani a nemzetközi jogi tiszteletéről.
A keleti nyitás megtörtént, „a kapu ki van nyitva”, így most egy másik irányba, Dél felé kell fordulni. A kormányfő Afrikát és Latin-Amerikát említette a déli nyitás meghirdetésekor. Afrikáról azt mondta, ha sikerül stabilizálni a kontinenst, akkor az nagy lehetőség lesz a világgazdaságnak.
Az idei külpolitikai program még elsősorban Ázsiára irányul, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már megkezdi a déli nyitáshoz szükséges utakat, és 2016-ban már a kormányfői külpolitikai látogatások is ezeket a térségeket érintik.
Mindig három relációt kell mérlegelnie a magyar külpolitikának, amikor döntéseket hoz. A kormányfő szerint Németország, Oroszország és Törökország szempontjait mindig figyelembe kell venni.
Törökországról azt mondta, hogy az egyik erős nagyhatalom a térségben, Ankara balkáni politikája nem fog változni, éppen ezért fontos volt a török kormányfő februári látogatása.
A miniszterelnök szerint hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy nem teljesen esnek egybe Magyarország és az Egyesült Államok érdekei, ma vannak viták a két ország között, de ebből nem kell szükségszerűen konfliktusnak származnia. „Az ideológiai kérdéseket nem kell feszegetni”, ezeket hátrébb kell tolni, és az együttműködés területeire kell koncentrálni.
Egy diplomata nem lehet világpolgár, mivel nemzeti elkötelezettség nélkül nem lehet jól érdeket érvényesíteni – véli a kormányfő. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem provincializmusról beszél, hanem arról, hogy magyarként is lehet késsel-villával enni és idegen nyelveken beszélni. A csaknem másfél órás nagyköveti tájékoztatót percről percre követte az Origo, ezt itt olvashatja.
