Trócsányi: A szabadságért folyamatosan küzdeni kell

A szabadságért való küzdelemnek folyamatosnak kell lennie, annak folyamatosan új célokra kell összpontosítani, mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter Torontóban. 

Az igazságügyi tárca vezetője kiemelte, hogy Magyarország három nemzeti ünnepe közül 1848. március 15. és 1956. október 23. a szabadságról szól, a harmadik az államalapításról.

"A szabadság nem egy állandó dolog, a szabadságért való küzdelemnek folyamatosnak kell lennie és új célokra kell összpontosítania" - mondta Trócsányi László.Emlékeztetett rá, hogy a 12 pontba foglalt 1848-as célkitűzések a szabadságharc leverésével elbuktak, és 1945 után sem valósulhattak meg. 1989, vagyis a rendszerváltás tette lehetővé, hogy az azokban foglaltakat valóban valóra váltsa Magyarország.

Önálló döntés volt az EU és a NATO tagság

Mint mondta, a szabad sajtó, a felelős kormány, az általános közteherviselés megvalósult, sőt, virtuális alapon az unió Erdéllyel is megvalósulhatott, mert mindenki magyar állampolgárságot kaphatott, aki ezt kérelmezte. 1956-nak a követelése a területi függetlenség, az, hogy a szovjet csapatok, hagyják el Magyarországot, szintén megvalósulhatott 1989-ben.

"Ez nem azt jelenti, hogy egy szabad ország ne dönthetne szabadon arról, hogy milyen szövetségek tagja lesz. Így döntöttünk, hogy a NATO-ban szövetségesek leszünk és hogy az Európai Unióba tagként lépünk be. Ezek önálló döntéseink voltak" - jelentette ki Trócsányi László.

Milyen a szabad ország?

"Ma azonban, amikor szabadságról, függetlenségről és szuverenitásról beszélünk, akkor másképp vetődik fel ez a kérdés. Elsődlegesen gazdasági értelemben: vajon szabadnak tekinthető-e az az ország, amelynek óriási az államháztartási hiánya, amelyet a hitelezők tartanak életben az eladósodottsága révén" - fogalmazott a miniszter.

"Tehát a magyar kormánynak nagyon fontos felelőssége van abban, hogy ezen a területen eredményeket hozzunk. Ilyen költségvetési hiánynak a lecsökkentése, ilyen, hogy nem veszünk fel hitelt az IMF-től. Ebből a szempontból is vizsgálnunk kell a mi szabadságérzésünket, amelyhez hozzá tartozik az is, hogy az unión belül mennyire tudjuk az érdekeinket megvalósítani, hogy ezek képviseletében jól tudjunk tárgyalni az Európai Unió képviselőivel és az unió más országaival" - tette hozzá.

Hála Kanadának

Trócsányi Lászó kijelentette: Magyarország hálával tartozik Kanadának azért, hogy az 1956-os forradalom leverése után magyar menekülők tömegeit fogadta be. Elmondta, hogy az észak-amerikai országban folytatott tárgyalásai során négy szövetségi miniszterrel tárgyalt, akiknek szinte mindegyike fontosnak tartotta megemlíteni, hogy büszkék a sikerrel integrálódott kanadai magyarságra. Kitért rá, hogy ma is több kanadai képviselő beszél magyarul vagy számon tartja magyar hátterét. "Úgy gondolom, hogy az itteni magyarság gond nélkül beilleszkedett a kanadai társadalomba, ugyanakkor szeretné megtartani magyar identitását is" - mondta.