A legutóbbi, januári kutatáshoz képest a kormánypártok szavazótábora nem változott a teljes népesség körében, januárban 24 százalék, áprilisban 23 százalék volt, a pártválasztók körében viszont 41 százalékról 38 százalékra módosult az arányuk.
A második legerősebb párt továbbra is a Jobbik, amelynek tábora a teljes népességen belül 12 százalékról 14 százalékra, a pártválasztók körében pedig 21 százalékról 24 százalékra nőtt január és április között.
Ugyanekkor az MSZP támogatottsága szinte változatlan maradt: a teljes népesség körében 11 százalék után 10 százalékon állnak, míg a pártválasztók között 19 százalékról 17 százalékra változott szimpatizánsaik aránya.
A Demokratikus Koalíció a teljes népességen belül januárban 6 százalékot, áprilisban 5 százalékot kapott, a pártválasztók körében 10 százalék után 9 százalékon áll.
Az LMP mindkét hónapban 3 százalékos a teljes népesség, és 5 százalékos a pártválasztók körében, míg az Együtt, valamint a PM egyaránt 1-1 százalékot vonz mindkét választói csoportban. A teljes választókorú népesség 40 százaléka nem tud vagy nem akar pártszimpátiával kapcsolatban válaszolni.
Bár az év elejéhez, januárhoz képest csak kisebb változások mutatkoztak, és inkább a stabilitás jellemezte a pártok erőviszonyait, érdemes megvizsgálni azt, hogy miként változtak a pártok bázisai az elmúlt 12 hónap folyamán a teljes népesség körében.
A parlamenti választást követő első felméréshez, vagyis 2014 májusához képest jelentős változások zajlottak le mind a kormánypártok és az ellenzék viszonylatában, mind pedig az ellenzéken belül. A Fidesz-KDNP tábora körülbelül harmadával csökkent 33 százalékról 23 százalékra, miközben 28 százalékról 34 százalékra nőtt az ellenzéki pártok együttes támogatottsága.
Természetesen nem lehet egyetlen blokként kezelni az ellenzéki pártokat, hiszen a kormánypártoknak van jobboldali és baloldali ellenzéke egyaránt, amelyek egymással is vetélkednek, de még a baloldali ellenzéki pártok is rivalizálnak egymással. A Jobbik erősödését érzékeltethetjük azzal, hogy miként változott a párt bázisának nagysága a kormánypártokhoz képest, de úgy is, hogy miként változott a legnagyobb baloldali párthoz képest.
Míg korábban a Fidesz-KDNP tábora több, mint háromszor (3,2) nagyobb volt a Jobbikénál, addig ez az arány ma már mindössze alig több, mint másfélszeres (1,6). Ezen túlmenően a Jobbik mára már egyértelműen a legnagyobb ellenzéki erővé vált. Egy évvel korábban a jobboldali radikális tábor méretében az MSZP-táborral azonos nagyságú volt (10-11 százalék), 2015 áprilisában viszont már a Jobbik tábora közel 40 százalékkal (4 százalékponttal) nagyobb, mint a szocialistáké.
A baloldali pártok között is lezajlott egyfajta átrendeződés az MSZP és a Demokratikus Koalíció versengésében. Míg tavaly májusban a szocialista tábor közel négyszer (3,9) nagyobb volt, mint a DK-é, addig mostanra ez az arány kétszeresre mérséklődött.
Legutóbb az Ipsos közölt adatokat a pártok támogatottságáról. Szerintük sem történt számottevő változás a pártok támogatottságában az elmúlt egy hónapban. Továbbra is vezet a Fidesz–KDNP, de egyik párt támogatottsága sem változott érdemben márciusban – derült ki a Nézőpont Intézet márciusi felméréséből.