Ahogy azt az Origo korábban megírta, régóta borzolja az egyetemek hallgatóit és oktatóit az Emberi Erőforrások Minisztériumának terve a felsőoktatás átalakításáról. Korábban szárnyra kaptak olyan hírek is, hogy a kormány teljesen megszüntetné a kommunikáció és a nemzetközi tanulmányok szakokat.
A múlt héten pénteken végre kiderült, hogyan is képzelné el az átalakításokat a kormány. Az Origóhoz eljutott dokumentumok szerint az Emmi felsőoktatásért felelős államtitkársága a bolognai rendszer felülvizsgálatáról döntött, ennek következményeként megszűnnek a nemzetközi és társadalmi tanulmányi alapszakok.
Az előterjesztés közigazgatási egyeztetését április 17-én zárták le, ennek alapján a felsőoktatási intézmények újra osztatlan formában képezhetik majd a pszichológusokat és az elméleti közgazdászokat, továbbá létrejön az ugyancsak ötéves agrármérnöki képzés is.
Alapképzésben és mesterképzésben nem szűnik meg a kommunikáció és médiatudomány szak, ugyanakkor megszűnik a felsőoktatási szakképzésben és a szabad bölcsészet szak külön szakirányaként.
A megszüntetésre javasolt szakok között továbbra is szerepel a nemzetközi tanulmányok alapszak – amely mesterképzésben viszont megmarad – és a terminológia mesterszak.
Az Origónak nyilatkozó felsőoktatási szakemberek szerint a kormánynak az a célja, hogy a hallgatói létszám csökkenésére reagálva a szakok számát is csökkentse. Ez – informátoraink szerint – még nem is lenne olyan nagy baj, a probléma ott kezdődik, hogy racionálisan teljesen indokolatlan, amit az egyes szakok esetében javasolnak.
„Nincs szakmai egyeztetés, az Emmi nem adott sem anyagot, sem időt a javaslatai feldolgozására. Így most a fel-feldobott pénz alapján dőlhet el, hogy a pszichológia például mennyire lesz EU-konform, mennyire nem” – nyilatkozták forrásaink.
A hallgatók mindenesetre már akcióba léptek. Az ELTE TÁTK hallgatói érdekképviselete ma este hat órára hallgatói fórumot hirdetett meg az aulába. Mint írják, az Emmi döntése rövid távon anyagilag is ellehetetleníti az ELTE Társadalomtudományi Kar működését, ahogy a többi egyetem társadalomtudományi karait is veszélybe sodorja.
Az ügy mellé álltak a kar oktatói is, akik a fórum előtt „információs sztrájkot” tartanak. Ez nem valódi sztrájkot jelent, az oktatók a tananyag helyett a kart fenyegető felsőoktatási koncepcióról beszélgetnek a diákokkal.
Támogatja a megmozdulást és szolidaritását fejezte ki a tiltakozókkal a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is.
A tiltakozás olyan mértékűre nőtt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma ma közleményt adott ki, amelyben elszomorítónak nevezték, hogy a felsőoktatási képzésekről folyó szakmai tárgyalásokba ismételten beavatkozik a pártpolitika, és a hallgatók teljes félrevezetésével olyan demonstrációk szervezését gerjeszti, melyek ellehetetleníthetik a higgadt párbeszédet.
A nap folyamán a Demokratikus Koalíció követelte, hogy a kormány vonja vissza azt a döntését, amelyik alapján több társadalomtudományi alapszakot is megszüntetnének a jövőben. Molnár Csaba, az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke azt mondta, hogy a megszüntetésnek nincsen megmagyarázható oka, ugyanis népszerű és döntően fizetős szakokról van szó, amelyek az egyetemek bevételeinek jelentős részét hozzák.
A felsőoktatási államtitkárság közleményében emlékeztetett: a tárca a szakstruktúra átalakítására tett javaslatát részletesen egyeztette a Magyar Rektori Konferencia szakbizottságaival, továbbá a keddi napon a Felsőoktatási Kerekasztal is tárgyalja. A kormány májusi döntése előtt az Emmi minden, a konstruktív javaslatok irányába mutató lehetőséget megad arra, hogy a javaslatot az érintettek véleményezhessék, és a képzési szerkezet átalakításáról konszenzusos döntés szülessen. Egy tüntetés ennek meggyőződésük szerint nem megfelelő formája – közölték.
Hangsúlyozták: egyetlen szak megszüntetése sem eldöntött kérdés, azonban bármelyik esetleges kivezetése vagy átalakítása alkalmatlan arra, hogy veszélyeztesse az ELTE vagy más felsőoktatási intézmény költségvetési stabilitását és kari szerkezetét. Ezek a minden alapot nélkülöző híresztelések csak arra jók, hogy a tárgyalások tárgyán túlmutató feszültséget keltsenek.
Az Emmi ezért kér minden józanul gondolkodó oktatót és hallgatót, hogy ne üljön fel provokációnak.
Az egyetemi szakok átalakításának gondolata nem új. A felsőoktatásért felelős államtitkár már tavaly júliusban jelezte, hogy az egyetemek és a főiskolák nem olyan szakembereket képeznek, amilyenekre a piacnak szüksége van. A jogászképzés problémáiról korábban Orbán Viktor miniszterelnök beszélt, a kommunikáció szakról pedig március közepén derült ki, hogy nem szerepel a 2016 szeptemberétől választható szakok listáján, vagyis önköltségen sem lehetne tanulni.