Egy év alatt komoly kátyúba került a Fidesz

Fidesz szimpatizánsok és tüntetők várnak Orbán Viktor érkezésére Tapolcán 2015 április 9-én

Míg tavaly áprilisban a Fidesz-KDNP még több mint kilenc százalékponttal előzte meg a baloldali pártokat abban a három választókerületben, ahol időközi választásokat tartottak, addig mostanra a baloldal vezet több mint hat százalékponttal. Az Origo mérlegre tette a tavaly november óta tartott időközi országgyűlési eredményeket.

A 2014-es országgyűlési választás óta három időközi országgyűlési választást tartottak Magyarországon. Ezeknek a legfontosabb eredménye az volt, hogy a Fidesz-KDNP elveszítette kétharmados parlamenti többségét, és egyelőre úgy néz ki, ebben a ciklusban ezt már nem tudja visszaszerezni.

A tapolcai választási eredmény térképen Forrás: Origo

Átrendeződés

A mögöttünk hagyott időközi választások abból a szempontból is érdekesek voltak, hogy a korábbi országos választáshoz képest viszonylag kevés idő telt el, mégis a politikai erőviszonyok alapvető átrendeződését láthattuk az érintett körzetekben. Az Origo annak járt utána, hogy a három választókerületben (Újpest-Angyalföld, Veszprém és Tapolca) összességében hogyan változott a pártok közötti erősorrend.

Az eredmények könnyebb értelmezése érdekében, mivel a február 22-i, veszprémi 1-es számú körzetben tartott időközi választáson egyik baloldali párt logója sem szerepelt a szavazólapon, Kész Zoltán eredményét a baloldalhoz adtuk, mivel egyébként is ők támogatták a független aspiránst.

Nem sokat csökkent a részvétel

2014. április 6-án a három választókerületben összesen 224 354 fő élhetett volna a választójogával, de közülük csupán 142 895-en jelentek meg a szavazóhelyiségekben. Ez 63,69 százalékos részvételi aránynak felelt meg. Ez az akkori országos részvételhez (61,73 százalék) képest egy kicsivel magasabb volt, de ez nagyrészt a nagyvárosi szavazóköröknek köszönhető.

Részvételi arány változása az érintett választókerületekben | Create infographics

A három időközi választáson 222 648-en szavazhattak volna, de ebből csak 89 011-en jelentek meg a szavazóurnáknál. Ez 39,98 százalékos részvételi aránynak felelt meg, ami az időközi választások átlagához képest eléggé magas aktivitásnak számít. A részvételt nagyrészt a veszprémi voksolás nyomta meg, amelyen a Fidesz kétharmados többségéről döntöttek a választók.

Nagy Fidesz-veszteség

A tavaly országgyűlési választáson a három választókerületben összességében a Fidesz–KDNP volt a legerősebb erő. A kormánypártok egyéni jelöltjei összesen 41,62 százalékos támogatottságnak örvendtek, ami elmaradt az országos átlaghoz (44,11 százalék) képest. A gyengébb eredményt az újpesti-angyalföldi körzet okozta Fidesz-KDNP-nek, ahol 2014 tavaszán sem sikerült nyerniük.

A három időközi országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP a második helyre szorult vissza a baloldal mögött. A kormánypártok csupán 32,97 százalékot értek el. 2014-es tavaszi szavazóinak az 50,28 százalékát veszítette el a három körzetben a Fidesz, ami azért számít komoly visszaesésnek, mivel a részvételi arány nem csökkent ilyen mértékben.

Javított a baloldal és a Jobbik

Egy évvel ezelőtt az érintett körzetekben a baloldali erők összességében 32,29 százalékot szereztek. Ez lényegesen jobbnak számított, mint a baloldali pártok országos átlaga (26,85 százalék). A három időközi választáson a baloldal 39,45 százalékra javította az összesített eredményt, amivel a Fideszt a második helyre szorította vissza. Az előrelépést nagyrészt az újpesti-angyalföldi kiütéses győzelmüknek köszönhették.

A Jobbik 17,22-ről 19,8 százalékra erősödött az érintett választókerületekben. Látszólag ez nem komoly javulás, a helyzetet azonban nagyban árnyalja, hogy a tapolcai mandátumot meg tudták szerezni a Fidesztől. A radikálisok a budapesti és a veszprémi gyengébb szereplésük miatt nem tudtak ennél jobban előrelépni.

Összességében nem erősödött látványosan a Jobbik Fotó: Polyák Attila - Origo

Nem örülhet az LMP

Az LMP sem örülhet a három időközi választás után, mivel tavaly még 5,73 százalékon állt, mostanra viszont 3,87 százalékra esett vissza. Az ökopárt számára a 2010-14-es időszakban sem kedveztek az időközi voksolások, mivel híveik is tudták, hogy ezeken a mandátumszerzésre nincs sok esély, így inkább otthon maradtak, vagy az egyik esélyesre voksoltak.

Átpártolás

Az érintett választókörzetekben egy év alatt komoly átrendeződést láthattunk, ami a baloldalnak és a Jobbiknak kedvezett. A baloldal a korábbi szavazóinak kevesebb mint 25 százalékát veszítette el, a Jobbik pedig megőrizte 2014-es tavaszi szavazóinak több mint 70 százalékát. Ez abból a szempontból is kedvező számukra, hogy a részvétel is csak 24 százalékponttal esett vissza.

Fenyvesi Zoltán sem tudott javítani a Fidesz eredményein Fotó: Polyák Attila - Origo

A voksolások komoly figyelmeztetések a kormánypártok számára, amelyek jól láthatóan 2014. október 12-e óta nem képesek jelentős szavazáson első helyen végezni. Míg az újpesti-angyalföldi választáson korábbi támogatóik egy jelentős része otthon maradt, addig a tapolcai időközi voksoláson már azt lehetett látni, hogy korábbi szavazóiknak egy része megjelent a Jobbiknál, amit egyébként az országos közvélemény-kutatások is jeleztek már.