Halálbüntetés: csak trükk volt Orbán megjegyzése

Orbán Viktor Pécsen

Kommunikációs fogás volt Orbán Viktor miniszterelnök részéről, hogy ismét fölvetette a halálbüntetés kérdését a kaposvári trafikgyilkosság után. Kérdés, hogy a kormányfő ezzel az üggyel meg tudja-e állítani a kormánypárti szavazók Jobbikhoz vándorlását. A kisebbik koalíciós társnak sem tetszik az ötlet, de Martin Schulz is megszólalt már. Ha a parlament bevezetné a halálbüntetést, súlyos nemzetközi válság alakulhatna ki. 

Már nemzetközi vihart is kavart Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése, miszerint napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke telefonbeszélgetést kezdeményezett a kormányfő pécsi megszólalása miatt.

Nem lesz elég

Kiszelly Zoltán politológus úgy látja, a Fidesz nem próbál versenyezni a Jobbikkal azzal, hogy Orbán Viktor ismét fölvetette a halálbüntetés lehetőségét, csupán arról van szó, hogy a kormánypártról leszakadó szavazókat így próbálja megtartani. Az elemző szerint a Fidesz kommunikációs sodródását lassíthatja ez az ügy, de arra nem lesz elég, hogy a számukra hátrányos közbeszéden ez változtasson. A kormánynak elég, ha ősszel szerzi vissza a tematizációs képességét – tette hozzá.

Orbán Viktor Pécsett dobta be ismét a köztudatba a halálbüntetés bevezetésének lehetőségét Fotó: Polyák Attila - Origo

Brüsszelre lehet mutogatni

A szakember szerint nem biztos, hogy a miniszterelnök a bejelentésével képes lesz a Fidesztől leszakadó szavazókat visszaszerezni. Lehet, hogy Orbán abból a szempontból jó utat választott, hogy Brüsszel biztosan nem engedi a halálbüntetés bevezetését, így ismét az EU-ra mutogathat, ami több esetben már bejött neki. Kiszelly úgy véli, a politikai spektrum széle felé egyáltalán nem érdemes mennie a Fidesznek, mivel mindenki, így a Jobbik is a közép felé halad.

A politológus arra számít, hogy a téma hamar lekerül majd a híradások éléről, mivel egyértelmű, hogy a halálbüntetést nem lehet bevezetni, tehát nem is lesz érdemes tovább beszélni róla, így politikai cselekvés sem lesz belőle. A bevándorlás ügye hosszabb ideig lehet fő téma, azonban a politológus szerint ezzel meg az a probléma, hogy az emberek túlnyomó többsége ezt nem éli meg igazi veszélyként, mivel hazánk csak tranzitország.

Amnesty: Felelőtlen átverés

A legfelelőtlenebb látványpolitikai eszköznek nevezte a halálbüntetés visszaállításának lebegtetését Jeney Orsolya. Az Amnesty International Magyarország igazgatója az Origónak azzal indokolta véleményét, hogy az ilyen politikusok "átverik azokat, akiket meg szeretnének védeni".

Nem bizonyított a halálbüntetés visszatartó ereje, igaz, ennek ellenkezője sem – magyarázta a jogvédő szervezet vezetője. A kaposvári elkövető is tudta, hogy tényleges életfogytiglan is várhat rá, mégis gyilkolt 22 ezer forintért, vajon a halálbüntetés visszatartotta volna? – tette fel a kérdést.

A borzalmas kaposvári trafikgyilkosság miatt került elő ismét a halálbüntetés ügye Forrás: MTI/Varga György

A vakok és fogatlanok országa

Az Amnesty Magyarország igazgatója szerint, ha komolyan gondolná Magyarország a halálbüntetés visszaállítását, ki kellene lépnie az Európai Unióból, és olyan, a halálbüntetést most is alkalmazó országok társaságában találnánk magunkat, mint Fehéroroszország.

Jeney Orsolya szerint a halálbüntetés-pártiak egy részét a sokszor érthető bosszúvágy vezérli, de jelezte, "a »szemet szemért, fogat fogért« elv alkalmazása a vakok és fogatlanok világához vezet". Emlékeztetett rá, hogy a 77 embert meggyilkoló norvég Breivik tette után az oslói polgármester sem halálbüntetést, hanem az összefogás szükségességét emlegette.

Nem jött jókor

A miniszterelnök ötlete abból a szempontból is rosszkor jött, hogy a világsajtót napok óta az Indonéziában kivégzett nyolc drogcsempész ügye uralja. Az ítélet előtt közös diplomáciai nyomással próbálta megmenti Francois Hollande francia elnök és Tony Abbott ausztrál kormányfő a kábítószer-kereskedelem miatt Indonéziában halálra ítélt francia és ausztrál állampolgárok életét. Az ENSZ is megpróbálta elérni az ítéletek elhalasztását, de ez sem járt sikerrel.

Indonéziában a nemzetközi tiltakozás ellenére kivégezték a drogcsempészeket Forrás: AFP/Jewel Samad

Korlátok

Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője szerint a miniszterelnök a közvélemény bevonását szeretné a közügyekbe, azt, hogy minél többen alkossanak véleményt. Úgy látja, az ilyen esetekre sokszor nagyon hevesen reagálnak az emberek, és ez valamilyen szinten érthető is, de vannak jogi korlátai a halálbüntetés bevezetésének Magyarországon; példaként az európai emberi jogi egyezményt említette.

Alkotmányos válság

Elméletileg a jelenlegi parlamentben meglenne a minősített kétharmados többség a halálbüntetés bevezetésére, mivel a fideszes és a jobbikos képviselők igen szavazata bőven elég lenne ehhez. Tóth Csaba szerint ugyanakkor egy ilyen helyzetben nagyon súlyos válság alakulna ki, mert eddig nem volt példa az Európai Unió történetében arra, hogy valamelyik tagállam saját vállalásaival szemben voksoljon.

A Republikon Intézet elemzője arra nem akart válaszolt, hogy ez az EU-ból való kizárásunkat jelentené-e, de abban bizonyos, hogy hosszú ideig tartó alkotmányos válság alakulna ki, amelynek a kimenetele megjósolhatatlan lenne.

Nem először vetette fel

Orbán Viktor nem először hozza szóba a halálbüntetés kérdését, lebegteti a témát. Legutóbb tavaly májusban a Kossuth rádióban mondta a kormányfő a halálbüntetésről azt, hogy szerinte igenis van visszatartó ereje, ugyanakkor az Európai Unió tiltja a halálbüntetést, „pedig ez is megérne egy misét”.

Kósa: Sok embert érdekel

A halálbüntetés nagyon sok embert érdekel, ezért érdemes vitát folytatni róla – mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke a TV2 Mokka című műsorában. A politikus úgy fogalmazott: azért, mert beléptünk az Európai Unióba, "még egy csomó témát fel lehet vetni, mert változik az idő, mert változnak a megítélések".

A műsorban Tóbiás József, az MSZP elnöke úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök csak olyankor veszi elő a halálbüntetés témáját, "amikor már nincs érdemi kormányzásra programja, nem tudja, mit kellene tennie”, ezért "bedob olyan témákat", amelyek megoszthatják a társadalmat, és elterelik a valóságról a figyelmet.

Rétvári Bence, a kisebbik kormánypárt államtitkára nem akar halálbüntetést Fotó: Polyák Attila - Origo

A nagyobbik kormánypárt véleményével szemben Rétvári Bence KDNP-s képviselő azt mondta a Válasz.hu-nak, "hívő keresztény politikus nem támogathatja a halálbüntetést anélkül, hogy ne mondana ellent az egyház tanításának".

Mester Csaba ügyvéd szerint viszont a büntetéseknek – így a halálbüntetésnek is – általában van visszatartó erejük.

1988-ban még akasztottak

A halálbüntetés kérdése a rendszerváltás óta felmerül, holott utoljára 1988-ban hajtottak végre ilyet Magyarországon. Abban az évben július 14-én hajnalban az emberölésért elítélt 28 éves Vadász Ernőt kísérték a bitófa alá.

Az Alkotmánybíróság aztán 1990-ben egy beadvány nyomán 8:1 arányban döntött úgy, hogy a halálbüntetés ellentétes az alkotmánnyal. Emiatt az elmúlt 25 évben több, a halálbüntetés visszaállítását célzó népszavazási kezdeményezés el sem juthatott az aláírásgyűjtésig.

Kevesebb volt 2014-ben a kivégzés

Az Amnesty friss jelentése szerint:

- Tavaly 22 országban legkevesebb 607 embert végeztek ki. Ez mintegy 22 százalékos csökkenés a 2013-as adatokhoz képest, amikor 778 kivégzés történt
- A legtöbb kivégzést Kínában, Iránban, Szaúd-Arábiában, Irakban és az Egyesült Államokban hajtották végre – ebben a sorrendben
- Kínában több embert végeztek ki, mint a világ többi részén együttvéve, ám az adatok titkosak, így a 607-es számadat nem tartalmazza Kínát
- Tavaly 22 országban hajtottak végre kivégzést – ez minden 10 országból egyet érint: ez a szám 20 év alatt a felére csökkent, mert 1995-ben 41 országban volt kivégzés
- A világ 140 országa, több mint kétharmada törvényileg vagy gyakorlatban megszüntette a halálbüntetést
- Tavaly 28 országban enyhítettek vagy semmisítettek meg halálos ítéletet: 9 országban 112 halálra ítélt foglyot mentettek fel
- Szerte a világon az alábbi kivégzési módszereket alkalmazták: lefejezés, akasztás, halálos injekció és golyó általi halál