A 9. kerületi Lobogó utcai Általános Iskola egyik termében - stílusosan a kémiában - úgy ötvenen, főként idősek zsúfolódtak össze.
Meghívott vendégek voltak Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag szakértője, Magyar Balázs geofizikus, környezettechnológiai szakértő és Baranyi Krisztina, az Együtt IX. kerületi önkormányzati képviselője is. Baranyi Krisztina március elején adott be kérdést a polgármesternek, de nem kapott kielégítő választ. Független vegyianyag szakértőt keresett, ezért fordult a Greenpeace-hez.
Az illetékes minisztert és Németh Zsolt államtitkárt is meghívták a rendezvényre, ők nem jöttek el, viszont néhány önkormányzati képviselő megjelent. Egy idős házaspár férfi tagja azt mondja: el vannak keseredve, ezért vannak itt.
Magyar Balázs nem tudja megnyugtatni őket, mint mondja, a területen már az 1910-es években is nagyon durva szerekkel dolgoztak. Rengeteg a benzol és a klórbenzol, amelyek erősen rákkeltőek. A mérgek nehezebbek a víznél, a talaj mélyébe hatolnak.
Hatalmas összeg lett volna a kármentés, amit 2003-ban kellett volna elkezdeni. Csak 2005 végén kezdődtek el a munkák, közben a szennyeződés már átszivárgott a Határ út túloldalára is. A talajvíz négyszer sósabb volt, mint a tenger. 2008-ban törölték az uniós támogatási listáról, annyi tartozása volt a Budapesti Vegyiműveknek (BVM), ami ellen aztán felszámolás indult.
A BVM-nek ennek ennére kötelezettséget kellett vállalnia azért, hogy folytatja a kármentést – nem tették. 2010-ben még a villanyt is lekapcsolták néhány hónapra. A területen 30 méteres mélységig igen jelentős a rétegvíz szennyezettsége. 2012-ig úgynevezett fenntartó üzemelést folytattak. Az utóbbi két évben érdemi határozat nem született az ügyben, a legutolsó javaslat úgynevezett nulla állapotra vitte volna vissza a kármentést. Azóta semmi nem történik.
Magyar Balázs szerint a környezetvédelmi felügyelőség semmit nem tett az ügyben. A benzoltartalom a területen 2002-ben 44980 mikrogramm/liter volt a rétegvízben, miközben 80 a megengedett. Ennek mértéke jelentősen csökkent a kármentéskor, most megint 30 ezer körül van. 57 oldalon vannak felsorolva a vizsgált veszélyes anyagok. Ezt hallva egy asszony felkiált: "Nekem egy rokonom dolgozik ott a telepen, egy még működő kis üzemben”. Zúgolódni kezd a tömeg: "a hordókat miért nem viszik el?"
Az 1993-ban privatizált, 2007 óta felszámolás alatt álló BVM Illatos úti telepén 2000 tonna veszélyes hulladékot tárolnak mindenféle szedett-vedett edényekben, kirepedt oldalú hordókban a szabad ég alatt. Van itt például oldószer, növényvédőszer, egyéb mérgező anyagok, amelyek folyamatosan károsítják a talajt, a levegőt.
Kiderül az is, hogy a felszámolási időszakban még hordtak ide hordókat. Valaki megkérdezi, miért nem tesznek azért, hogy a hordókat legalább befedjék. Magyar Balázs válasza szerint a kármentéskor nem vihették el a hordókat, mert nem volt hozzá jogkörük. Van-e a talajba jutott szennyező anyagoknak felpárolgása? – kérdezi egy újabb forumozó. Csak a csatornafedelek szintjén detektálható szennyező anyag – érkezik a válasz.
Pedig a környék nyaranta nagyon büdös – mondja az egyik lakó, a hordók miatt be kell csukni éjjelente az ablakokat. Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője több helyen is dolgozott külföldön, azt mondja, ez az egyik legrosszabb szennyezés, amit látott. A helyzet folyamatosan romlik, teljesen szabálytalanul tárolták a veszélyes anyagokat. Hogy hagyhatta a környezetvédelmi hatóság, hogy mindez így legyen? – teszi fel a költői kérdést.
Szabálytalanságok sorozata történt, az anyagok egy része illékony, tűz- és robbanásveszélyes. Van, ami belégzés után azonnal károsítja a tüdőt. Tűzvédelem gyakorlatilag nincsen a 16 hektáros területen. Simon Gergely egyetlen jó híre az, hogy a kialakult helyzet miatt nem kell több kerületet evakuálni. Az egybegyűltek szerint: de.
Mint mondják, azzal hárítanak el mindent, hogy nincsen katasztrófahelyzet. A lakók közvetlen kormányzati beavatkozást kérnek. Úgy vélik, elképesztő, ahogyan a hatóságok hozzáállnak a dologhoz. Nem érdekelnek a vegyképletek, hanem az, hogy vigyék el a cuccot – mondja egy fiatalember. Ragozzuk a szart 2008 óta, amíg itt nincsen politikai akarat, addig nem történik semmi – teszi hozzá egy idős úr. Búcsúzóul megkérdezem a lakossági fórum elején elkeseredetten ücsörgő idős párt, hogy most hogy látják a helyzetet. Mint mondják: "most már végképp el vagyunk keseredve és fel vagyunk háborodva".
Hétfőn a parlamentben Hiller István (MSZP) tett fel kérdést a Budapesti Vegyiművekről. A legutóbbi egyeztetés másnapjára már ígértek lépéseket. Történt-e valami? - tudakolta. Fazekas Sándor miniszter elismételte: 2007 óta nem zárta le a bíróság az ügyet, a szennyezésért felelős Budapesti Vegyiművek pedig a szennyező fizet elv alapján sem fizet.
Ugyancsak hétfőn V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára azt mondta az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés bizottságának meghallgatásán, nincs közvetlen katasztrófahelyzet a Budapesti Vegyiműveknél. Hozzáfűzte, ezt a kijelentést az illetékes katasztrófavédelmi szervezet vezetője tette a múlt héten Budapesten, a ferencvárosi polgármesteri hivatalban, a témáról tartott megbeszélésen.
Ez a nyilatkozat azért fontos, mert nemcsak a veszélyre kell figyelmeztetni, hanem meg kell akadályozni egy esetleges pánikhelyzet kialakulását is - tette hozzá.