Főműsoridőben, hetente egyszer, akkor viszont legalább két órában jelentkezik Lázár János one-man show-ja, a Kormányinfó. A műfaj új, a szerepet pedig mintha a Miniszterelnökséget vezető miniszternek találták volna ki. Az Origo elemzőkkel, szakértőkkel vizsgálta a széria alapötletét, megvalósítását, és választ kerestünk arra is: meddig lehet sikeres a kormányzati műsorszám.
Külső és belső okok egyaránt kényszeríthették a kormányt és a Fideszt arra, hogy belevágjon a Kormányinfóba – mondta az Origónak Reiner Roland. A Republikon Intézet elemzője a belső okok közé a sajtó szereplőivel való, korábbinál jobb viszonyra törekvés mellett azt sorolta, hogy még kormánypárti politikusoktól is azt lehetett hallani:
"Jót akarunk, csak rosszul kommunikálunk."
Vagyis a kormány érezte, hogy nem tudja elmagyarázni az embereknek, mit miért tesz. Ez is a rendezvény alcíme: Mit miért tesz a kormány? Szintén belső kényszer lehetetett a nyíltabb kommunikáció felé tett lépés, hiszen így nem lehet azzal támadni a Fideszt, hogy a frakciótagok menekülnek a kérdések elől a parlamenti folyosón, mert ezen a fórumon meg lehet kérdezni ezeket a témákat is.
A külső ok az Orbán–Simicska-háború, aminek hatására az egész jobboldali médiatér átalakult. A kormány és a Fidesz veszített abból a térből, amit erősebben kontrollálhattak. Lehetőségeik tavaszra javarészt beszűkültek az M1 hírcsatornára, ám annak botrányos indulása után egyértelművé vált, hogy ez a nézőszám és a minőségi tartalom szempontjából is kevés. (Időközben bővült a tér, mert Habony Árpád lesz az új Simicska Lajos, és Liszkay Gábor is megvette a Napi Gazdaságot.)
Az átalakult médiaviszonyokat emelte ki az Origo kérdésére Fodor Csaba is, mondván: jóval kevesebb kormányzati üzenet ért már célba, ezt hivatott ellensúlyozni a kormányzati tájékoztatás új formája. A Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint a kormány ettől az üzenetei hatékonyabb "áramoltatását" várja, és maximalizálni igyekszik az intézkedések, célok megértetését, kontextusba helyezését.
Szószékről, mint a templomban
Nem teljesen új ez a műfaj – emlékeztetett Görög Ibolya. A protokollszakértő az Origónak azt mondta, a rendszerváltás után majd tíz évig egészen más koreográfia szerint zajlottak az ilyen jellegű – akkor még kormányszóvivői tájékoztatók: a szóvivő és esetleg a témában illetékes kormányzati szereplő közös asztalhoz ült az újságírókkal. Aztán 1998 őszén az első Orbán-kormány változtatott ezen, és Borókai Gábor szóvivő – ma a Heti Válasz főszerkesztője – már egy pulpitushoz állt ki a tájékoztatókra, az újságírók pedig vele szemben, széksorokon foglaltak helyet. Ez a templomokból ismerős szószék- és padsorszerű felállás a szakértő szerint a korábbinál jóval személytelenebb, távolságtartóbb, még ha a hangulat oldott is. Ezt a koreográfiát a Medgyessy-kormány és az azt követő szocialista-liberális kabinetek is megtartották, és később Orbán Viktor sem változtatott rajta.Arra a kérdésre, hogy miért éppen Lázár János áll ki csütörtökönként a sajtó elé, miért nem mondjuk Rogán Antal vagy a kormányszóvivő, Reiner Roland megjegyezte: az emberek többsége azt sem tudja, ki a kormányszóvivő. Ha a kormány hangját kellene megnevezni, akkor nem rá, de még csak nem is a napi politikai kérdésektől magát látványosan távol tartó miniszterelnökre gondolnak – magyarázta.
A nézőpontos Fodor Csaba is Lázár felelősségét emelte ki. Azt mondta, a Miniszterelnökséget vezető miniszter felelőssége nagyobb, mint egy kormányszóvivőé, ezért a Kormányinfón elhangzottaknak komolyabb súlyuk is van. Megjegyezte: azért is eshetett Lázárra a választás, mert ő a kormányzati működés összehangolásáért is felel, tehát átlátja a teljes kormányzat működését.
Ki most a kormányszóvivő?
Talán kevesen tudják, hogy a harmadik Orbán-kormány hivatalba lépése után, 2014 májusában kormányszóvivőnek kinevezett egykori tévés szerkesztő-műsorvezető, Kurucz Éva idén február elseje óta már nem tölti be ezt a posztot. A családi okok miatt lemondását benyújtott kormányszóvivő szűk egyéves megbízatása alatt sem sokat szerepelt, nem tudott igazán a kormány "arcává" válni. Feladatát Kovács Zoltán vette át, aki addig nemzetközi kormányszóvivőként tevékenykedett, de február óta őt sem lehetett sokkal többet látni-hallani. Érdekesség, hogy a Kormányinfókon Lázár János mellett ritkán szóhoz jutó, inkább moderátorként megjelenő Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az előző Orbán-kormány szóvivője volt 2011–2014 között.Sokak szemében már eddig is leginkább Lázár János volt a kormány hangja, ezt a szerepet egy ideje tudatosan alakította. A miniszter mellett szól, hogy ő nem csupán kommunikációs szereplő, mint egy kormányszóvivő, hanem politikai is, így Reiner Roland szerint tudja is vállalni a felelősséget azért, amit mond.
Reiner Roland szerint annak nagyon egyszerű oka van, hogy nem Rogán Antal tartja a tájékoztatókat. Bár egy éve még téma volt, hogy Lázár vagy Rogán lesz-e az erősebb, ki lesz az Orbánhoz közelebb álló ember a pártban, de volt polgármesterként az V. kerületi botrányok megrázták a frakcióvezetőt, aki háttérbe is szorult a Fideszben, míg Lázár egyértelműen megerősödött.
Ezen a pozícióján pedig még a titkolt külföldi utazásai vagy dzsentri életmódja, vadászatai sem tudtak rontani. Rogán Antal esetében ráadásul a kerületi ügyeket Juhász Péter folyamatosan napirenden tartja, és ha ő lett volna a tájékoztatók szereplője, ezek újra és újra előkerültek volna, míg Lázár János ügyei időközben elkoptak, lezárultak, nem is vetődnek fel a tájékoztatókon.
A Kormányinfók koreográfiájában lehet olyan koncepció, hogy az újságírók kifárasztására játszanak – mondta a Republikon elemzője, aki szerint a kétórás vagy még hosszabb időkeret végén már nem igazán mondhatja a sajtó, hogy volt olyan kérdés, amit nem tudott feltenni.
Bár sokszor előfordul, hogy Lázár János nem mond konkrétumokat, vagy azt mondja, hogy utánanéz, később válaszol, Reiner szerint összességében a sajtó még így is több kérdésére kap választ, mint ha csak a kormányzati kommunikáció eddigi csatornáin próbálna informálódni. A mottó ezzel együtt lehetne az:
"Itt mindent meg lehet kérdezni, csak nem mindenre van válasz."
Az első négy Kormányinfó főbb témái:
A Republikon elemzője szerint Lázár Jánosnak személyéből fakad az a fajta oldottság, ami már az első alkalommal feltűnhetett a Kormányinfón, és azóta is jellemző az eseményekre. A miniszter kezdettől megenged magának szurkálódó, erősen odamondós megjegyzéseket, poénokat is, ami egy formális kormányszóvivői tájékoztatón elképzelhetetlen lenne.
A Kormányinfón viszont elhangozhatnak – és el is hangoznak – olyan megjegyzések, amelyek nem is a kormányhoz, hanem a Fidesz-frakcióhoz, a párthoz vagy a Fidesz holdudvarához köthetők. "Ha odaszúr Simicskának, abból mindenképpen hír lesz, ezt jól tudja Lázár" – mondta Reiner Roland, aki szerint ez egy idő után kontraproduktívvá válhat, ám ennek egyelőre nincs jele.
A nézőpontos Fodor Csaba is kitért Lázár János jópofaságára, ami szerinte is természetes, nem erőltetett. Ha így is van, Görög Ibolya protokollszakértő szerint Lázár akkor is túlzásba viszi. Úgy vélte, a mérték és a jó ízlés fontos szempont kellene, hogy legyen, de
"a verbalitás nagyon fellazult, az ember pedig szeret felnézni egy politikusra, de amikor ilyeneket mond, nehéz."
Best of Lázár János:
2015. március 26.
2015. április 2.
2015. április 9.
2015. április 16.
A Kormányinfó-projekt Reiner Roland szerint összességében egyelőre beválthatta a kormány és a Fidesz reményeit, mert elérte a sajtó, a közvélemény ingerküszöbét, és fokozott figyelmet is kap. Az, hogy hosszú távon is működik-e ez az új modell, az elemző szerint attól függ, mennyire marad őszinte a kapcsolat a sajtóval.
Ha az újságírók azt látják, hogy hétről hétre mindent meg lehet ugyan kérdezni, de fontos kérdésekre nem kapnak választ, vagy nem érdemi a közlés, akkor kialakulhatnak azok az ügyek, amelyeket Lázár látványosan kerül, és ez már ráéghet a kormányra, a Fideszre. Fodor Csaba is figyelmeztetett: a „jónak tűnő" új tájékoztatási rendszer csak addig működik, amíg képes hitelességet közvetíteni.
Ellentmondások, kommunikációs bakik az elmúlt hetekből:
A hitelesség szempontjából már most észlelhetők repedések, de minimum kommunikációs következetlenségek, ellentmondások. A Nézőpont Intézet ügyvezetője is megjegyezte, hogy az új kormányzati tájékoztatási rendszer akkor működik majd még tökéletesebben, ha sikerül egységesebbé tenni a kormányzati és a kormánypárti nyilatkozók kommunikációját.
A republikonos Reiner Roland jelentős rizikót lát abban, hogy Lázár János gyakran nemcsak más kormányzati szereplők, fideszes politikusok nyilatkozataival kerül ellentmondásba, hanem olykor még saját magával is. Az elemző szerint azonban ez a hatás csökkenthető, ha a Fidesz politikusainak kommunikációját összehangolják a csütörtöki eseményekkel.
A cél az, hogy Lázár Jánosnak ne kiigazítani vagy magyarázkodni kelljen, hanem a többi képviselő hasonuljon az ő kommunikációjához. Kérdés, hogy a mostani Fidesz tud-e azonosulni ezzel a kommunikációs stratégiával, amikor az látszik, hogy a korábban zárt, fegyelmezett pártban, frakcióban megindult a kibeszélés.
http://www.origo.hu/itthon/20150312-kiadjak-lazar-janos-kulfoldi-utjainak-reszleteit.html