Az újságírók a világ számos részén romló munkakörülmények között dolgoznak, és a sajtószabadság erőteljesen csökkent tavaly a világon – derült ki a washingtoni székhelyű civil szervezet legfrissebb jelentéséből.
A sajtó szabadsága több mint tíz év óta a legmélyebb pontjára süllyedt, és csak minden hetedik ember él olyan országban, ahol megfelelő a tájékoztatása politikai eseményekről, az újságírók biztonsága garantált, és az állam csupán csekély mértékben avatkozik be a médiaügyekbe.
A legdurvábban Észak-Korea, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Eritrea, Krím, Fehéroroszország, Kuba, Szíria, Irán és Egyenlítői Guinea sérti meg ezeket a jogokat, míg a lista élén Norvégia, Svédország és Belgium végzett.
Az Egyesült Államokat a 34. helyre sorolták a listán szereplő 199 ország és terület között.
Magyarországot a negyedik egymást követő évben végzett a 71. helyen, holtversenyben Mongóliával, Malival és Dél-Afrikával. Ezúttal 37 pontot szereztünk. (Egy ország sajtóját 30 pontig minősítik szabadnak.)
Rajtunk kívül az Európai Unió öt tagállama van még a nem teljesen szabad kategóriában: Magyarország előtt áll Olaszország (31 pont), mögötte Bulgária (38), Horvátország (40), Románia (42) és Görögország (51).
Magyarországot azok között az országok között említi a jelentés, ahol az elmúlt öt év alatt a legnagyobb, hétpontos visszaesést mérték. (2010-ben kaptunk 30 pontot.)
A jelentés szerint a magyar média 2010 óta szenved az egyre növekvő állami szabályozással és egyéb fajta beavatkozással, a helyzete pedig 2014-ben kismértékben tovább romlott, mert a kormányzat továbbra is nyomást gyakorol a magántulajdonosokra a megjelenő tartalmak befolyásolása érdekében.
Megemlíti a reklámadó-tervezetet is, amely hátrányosan hatott volna az egyik legnagyobb magán tévétársaságra, ám azt a bírálatok nyomán októberben visszavonták.
A jelentésben elismerik, hogy a magyar alkotmány garantálja a szólás- és sajtószabadságot, de emlékeztetnek arra is, hogy a 2010-es új médiatörvény a jelek szerint nagymértékben aláásta ezt.
Felhívják a figyelmet arra, hogy a médiahatóságot a Fidesz kinevezettjei irányítják, és a kormánypártok a korábbi kétharmados parlamenti többségüket kihasználva a kedvükre módosították az alkotmányt.
Emlékeztetnek arra, hogy a Büntető törvénykönyv többek között a gyűlöletbeszéd tilalmára hivatkozva korlátozza a szólásszabadságot, bűncselekmény maradt a rágalmazás és becsületsértés, amit rendszeresen használnak újságírók és írók beperelésére.
A politikai nyomásgyakorlást egyre növekvő problémának minősíti a jelentés, amely ennek példájaként Sáling Gergőnek, az Origo volt főszerkesztőjének egy évvel ezelőtti eltávolítását hozta fel.
Mint írják, sajtómunkások rendszeresen panaszkodnak nemzetközi szervezeteknek arra, hogy egyre nagyobb teret nyer az öncenzúra, így védekeznek az esetleges bírságok és elbocsátások ellen.
Az újságírók elleni erőszak ugyanakkor ritka Magyarországon, 2014-ben nem is ért egyet sem közülük fizikai támadás.
A Freedom House szerint ugyan Magyarországon rengeteg médium létezik, a jelek szerint a legtöbb a két politikai oldal valamelyikéhez tartozónak határozza meg magát.
Felidézik az internetadó ötletét, amely a maga nemében egyedülálló lett volna a világon, és amelyet végül a nagyszabású tüntetések hatására vont vissza a kormányzat.
Felhívják arra is a figyelmet, hogy az állami, illetve államtól függő cégek általában a kormányzathoz közel álló médiumokban hirdetnek, és a példájukat sok magánvállalat is követi.