Még mindig nem ismerjük teljesen Orbánék fő művét

Orbán Viktor összességében elégedett volt az alaptörvénnyel

Négyéves a magyar alaptörvény, ami a stabilitását egyelőre annak köszönheti, hogy a Fidesz–KDNP továbbra is a politikai rendszer domináns szereplője. Nagy kérdés, hogyan vizsgázna egy sokkal kiegyensúlyozottabb helyzetben a jogszabály, mivel a főbb tisztségeket egyelőre a kormánypárthoz közel álló személyek töltik be.

2011. április 25-én írta alá Schmitt Pál köztársasági elnök az azóta ötször módosított alaptörvényt, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Ennek apropóján szervezett konferenciát az Igazságügyi Minisztérium Párbeszéd és identitás címmel, ezen Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a Szent Koronához hasonlóan az alaptörvény a magyar nemzet történetének a folytonosságát szimbolizálja.

Orbán Viktor összességében elégedett volt az alaptörvénnyel Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán: Szükségszerű volt

A mi alkotmányunk történelmi alkotmány, ezért a nemzet életének a fejlődése szerint alakult – idézte Deák Ferencet a kormányfő. Az alkotmánynak követnie kell az ország sorsában bekövetkezett változásokat. Orbán szerint történelmi feladat és szükségszerűség volt az alaptörvény megalkotása. A kormányfő kiemelte a szabadság és felelősség eszményét mint az alaptörvény egyik legfontosabb vívmányát.

Nem lehet kínozni

Természetesen az új alaptörvénynek egyaránt vannak pozitív és negatív elemei. Lattmann Tamás a pozitívumok közül kiemelte, hogy az részletesebben szabályozza, hogy minősített helyzetekben (például háborús vagy katasztrófahelyzet) hogyan lehet az alapvető jogokat korlátozni Magyarországon. 1989-ben a jogalkotó erre nem alkotott részletes szabályokat alkotmányi szinten, ami érthető is volt, de szerencsére a 2011-ben megalkotott jogszabályban már erre a területre is kitér, így a magyar szabályozás alkotmányos szinten is összhangba került a nemzetközi jog rendszerével és más uniós országokéval.

Hibák

A szakember szerint az egyik fő gond ugyanitt az alaptörvénnyel, hogy a nemzetközi tendenciákkal szemben megpróbálja összekötni a szabadság és felelősség kérdésköreit. Ez egyértelműen a mostani kormányzat ideológiai alapállásából következik, amelyben a jogok mellé sok esetben a kötelességeket is felsorolják, ami idegen az emberi jogok európai olvasatától. Ennek egyik gyakorlati következménye lehet például, hogy családi pótlékot csak iskolába járás esetén kaphatnak a családok, amihez viszont kétséges, hogy alkotmányos szinten rögzített előírásokra lenne szükség.

Az alaptörvény stabilitását részben a Fidesz jelentős politikai erőfölénye adja Forrás: MTI/Illyés Tibor

A szakember zavarónak nevezte azt is, hogy a jogalkotó miért az Európai Unió alapjogi chartáját vette alapul az emberi jogok meghatározásánál, ahelyett, hogy más európai államokhoz hasonlóan az Európa Tanács keretei között 1950-ben elfogadott Emberi jogok európai egyezményére építkezett volna.

Nincs teljes ismeret

Lattmann szerint az alaptörvény lehetséges gyakorlatát és tényleges működési minőségét, különös tekintettel a fékek-ellensúlyok rendszerét eddig azért nem lehetett teljes mértékben megismerni, mivel annak elfogadása óta a politikai erőviszonyokban nem történt jelentős változás. Azt nem tudjuk, hogyan funkcionálna a jogszabály abban az esetben, ha azonos támogatottságú pártok versenyeznének, mivel például a Költségvetési Tanács alaptörvényi jogosítványa, amivel blokkolni tudja a költségvetés elfogadását, akár egy előre hozott választáshoz is vezethet.

Az alaptörvény stabilitását jelenleg az is adja, hogy a fontos tisztségekben a kormánypárthoz lojális emberek ülnek. Abban az esetben, ha a kormány politikai színezete megváltozna, de ezek az emberek a helyükön maradnának, akkor nagyon komoly blokkoló tényezőt képezhetnének a parlamenti többséggel szemben, így annak a mozgástere is roppant szűk lenne.

Szűk mozgástér

Lattmann kiemelte, az önvédelemhez való jog egyetlen uniós tagországban sincsen az alkotmány szintjén meghatározva, ami miatt például igen nehézzé válhat az arányosság értékelése egy bírósági eljárás folyamán. A negatívumok közül a szakember szólt arról is, hogy míg az európai államok joga és az uniós jog, valamint az utóbbi években jól kitapinthatóan az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata is elutasítja a halálbüntetés mellett a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, azt a jogalkotó annak ellenére belefoglalta az alaptörvénybe, hogy semmilyen érdemi szakmai érv nem szól mellette. További probléma, hogy az 1989-es jogszabályi rendszerhez képest az Alkotmánybíróság jogosítványait és az önkormányzatok mozgásterét isjelentősen szűkítette az alaptörvény, ami komoly visszalépésnek számít.

Egypárti jogszabály

Sólyom László korábbi köztársasági elnök szerint az Alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkítása gyógyíthatatlan seb. „Nem alkotmányos az a rendszer, amelynek van egy olyan része – tudniillik a költségvetést, az adókat és járulékokat érintő törvények, vagyis a kormányzati cselekvés igen széles és lényeges része –, amely fölött nincs alkotmányos kontroll.

Sólyom László is bírálta az új alaptörvényt Fotó: Origo

Az alaptörvényt csak a Fidesz–KDNP képviselői szavazták meg, a Jobbik képviselői nemmel szavaztak, míg az LMP és az MSZP képviselői az egész eljárási folyamatban és a szavazáson sem vettek részt. Az ellenzék célja ezzel az volt, hogy úgymond rendszeren kívüliként támadják a kormányt. Azóta a baloldal egyik legfőbb ígérete az lett, hogy hatalomra kerülésük esetén mindent megtesznek az alaptörvény megváltoztatása érdekében.

Módosítások

Az alaptörvényt a Velencei Bizottság bírálta a jelentésében, az Európai Parlament pedig 2011. július 5-én éles vita után egy bíráló indítványt fogadott el, és felszólította az Európai Bizottságot a jogszabály vizsgálatára. Részben a nemzetközi intézmények kritikáinak a hatására módosítottak ötször az alaptörvényen. A legutóbbi módosítás 2013 szeptemberében történt. Kormányzati ígéretek szerint ebben a ciklusban már nem kívánnak változtatni a jogszabály szövegén, bár ehhez nincs is meg a kétharmados többségük.