Nem a műhibapereket akarjuk eltussolni

Debrecen, 2013. május 6. Laparoszkópos eljárással lágyéksérvműtétet végeznek egy betegen a debreceni Kenézy Kórház műtőjében 2013. május 6-án. A laparoszkópia olyan műtéti beavatkozás, amelynek alkalmával a hasüregbe vezetett 5-12 mm átmérőjű munkacsatornákon keresztül bejuttatott műszerek segítségével, az optika által monitorra kiközvetített kép alapján végzik el a műtétet. A megyei kórházban húsz évvel ezelőtt, 1993. április 16-án végezték el az első ilyen beavatkozást. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Nincs megfelelő számú személyzet a biztonságos betegellátásra, bár ezt a betegek még nem érzékelik. A betegbiztonságra a 90-es években figyelt fel a világ, amikor egy amerikai jelentés a betegeket és az orvosokat egyaránt sokkolta. Kiderült ugyanis, hogy minden tizedik beteggel történt a kórházakban úgynevezett nemkívánatos esemény, és ezek 14 százaléka halálos kimenetelű volt. Az újabb vizsgálatok hatására sok országban a kormányok is felfigyeltek a betegbiztonság kérdésére.

Minden tizedik beteggel történik egy nem várt esemény a kórházban. Nemkívánatos esemény például, ha egy beteg elesik a kórházban, vagy ha az alkalmazott gyógyszer valamilyen mellékhatást okoz, vagy például ha a vérátömlesztés során lép fel szövődmény – magyarázta dr. Baranyai Zsolt főorvos, a Magyar Betegbiztonsági Társaság elnöke. Idesorolta a műtéti sebfertőzéseket vagy a betegek összecserélését. Nemkívánatos esemény az is, ha a műtét során idegen test marad a betegben.

Dr. Baranyai Zsolt: a kórház veszélyes üzem Fotó: Polyak Attila - Origo

Nőtt a műhibaperek száma

Az egészségügyre jellemző humánerőforrás-válság nagyon jelentős a kórházakban. Ez negatív hatással lehet a betegbiztonságra is, hiszen nem mindegy, hogy egy nővérre hány beteg jut – mondta az Origónak Dósa Ágnes, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének docense. Az utóbbi 15-20 évben megnövekedett Magyarországon a műhibaperek száma, és ezekből a jogvitákból gyakran a kórházak jönnek ki vesztesen – tette hozzá Dósa Ágnes.

Ezek a hibák nem azért alakulnak ki, mert valaki rossz szándékkal rosszat akar a betegeknek. Lényeges ezért annak a ténynek az elfogadása, hogy az egészségügyi ellátások során óhatatlanul hibák alakulhatnak ki. Az egészségügy rendszere ugyanis komplex, bonyolult, dinamikus szerkezet – tette hozzá Baranyai Zsolt.

A veszélyes üzem

A korábban uralkodó szemlélet az volt, hogy a jó orvos felkészült, naprakész a betegeiből és a szakirodalomból is. És soha nem hibázik. Tehát a hibázó orvost büntetni kell, mert ez a legjobb motivációs tényező.

A betegbiztonsággal foglalkozó elméleti szakemberek, jogászok, orvosok, bioetikusok azonban ma már úgy vélik, hogy ez rossz személet. A betegeket érintő nemkívánatos események ugyanis nem egy személy tevékenységére vezethetők vissza, hanem rendszerhibák, amelyeket a teljes ellátórendszer működésére kell visszavezetni, mert csak így előzhetők meg. A betegbiztonságon akkor lehet javítani, ha a hibák kiderülnek, és azokat önkéntesen, anonim jelentések keretében értékelik – vélik szakemberek.

Dr. Harsányi László, a Semmelweis Egyetem sebészeti klinikájának igazgatója Fotó: Polyak Attila - Origo

Dr. Harsányi László, a Semmelweis Egyetem I. Számú Sebészeti Klinikájának igazgatója szerint a felismert hibákat nem eltitkolni kell, hanem fel kell dolgozni, mert csak így lehet következtetéseket levonni.

A műtéti szakmák ma a betegbiztonság célkeresztjében állnak. A sebészet veszélyes üzem – tette hozzá. A betegek gyógyítása számos területen rutinfeladatok sora, azonban vannak olyan szakmák, ahol a kiszámíthatatlanság, a folyamatosan változó környezet eleve veszélyeket hordoz magában. A sebészet is ilyen – mondta a professzor. A fejlett országok adatai szerint a nemkívánatos események közel fele a sebészeti ellátással hozható kapcsolatba – mondta dr. Harsányi László.

Nem a bulvárlapokba valók

Az igazgató abban bízik, hogy a betegbiztonság fogalma a jövőben a laikusok körében is egyre jobban ismertté válik. Talán az orvosszakmának sem kell félni attól, hogy folyton „görbe szemmel néznek rájuk”, és senki sem feltételezi majd azt, hogy a „műhibaügyeket” szeretnék eltussolni a betegbiztonság kérdésével. Lényeges kérdés, hogy a nemkívánatos eseményeknek a megfelelő szakmai körben kell publicitást adni, azokat ott kell elemezni, és nem a bulvárlapok hasábjain – mondta Harsányi László.

Számos iparágban a technológia fejlődésével párhuzamosan javult a biztonság. Míg minden milliomodik utas szenved repülőgép-balesetet, addig 1:300 az esélye annak, hogy egy betegnél nemkívánatos esemény történik. A repülés során alkalmazott úgynevezett check-list lépések azonban csak nagyon szűk területen használhatók az egészségügyben – mondta a betegbiztonsági társaság elnöke.

Az első magyar konferencia

Sok fejlettebb országban a betegbiztonság kérdésében már előrébb tartanak – mondta Baranyai Zsolt, aki sebészként dolgozik a Semmelweis Egyetem I. számú Sebészeti Klinikáján. Elsősorban a problémára történő figyelemfelhívás céljából döntöttünk úgy, hogy Magyarországon március 19-21. között megrendezik az I. Betegbiztonsági Konferenciát – tette hozzá Baranyai Zsolt főszervező. A háromnapos rendezvényen több mint 300 orvos vett részt. Képviseltetette magát több orvosszakmai társaság, jogászok, etikusok, gyógyszerészek és kórházigazgatók is. Az esemény fővédnökségét a WHO európai regionális igazgatója, dr. Jakab Zsuzsanna vállalta el.

A rezidensek is aggódnak

Magyarországon a mai körülmények között már elméletileg nem lenne garantálható a betegbiztonság, a gyakorlatban is csak azért működik, mert az orvosok és a szakdolgozók "a hátukon viszik" az ellátást – derült ki a Magyar Rezidensszövetség és a Szinapszis közvélemény-kutató cég közös, betegbiztonságra irányuló reprezentatív felméréséből.

Elméletileg már nem garantálható a betegbiztonság Fotó: Szabó Gábor - Origo

A háromszáz orvos és ötszáz beteg megkérdezésén alapuló online felmérésről Dénes Tamás, a szövetség elnöke azt mondta, a humánerőforrás kritikus pont az ellátásban. Nincs megfelelő számú személyzet a biztonságos betegellátásra, bár ezt a betegek még nem érzékelik. A megkérdezett orvosok szerint a létszámhiány miatt olykor veszélybe is kerülhetnek betegek. Az elnök szerint az ellátás csak azért működik, mert az orvosok és a szakdolgozók az előírtnál kétszer-háromszor többet dolgoznak.

Sok múlik a dokumentáláson

A felelősség és a betegbiztonság szorosan összefonódik – véli Dósa Ágnes orvos, jogász. Első lépés a hibák megelőzése, például a megfelelő eljárásrend kidolgozásával. Amennyiben ez sikertelen, akkor jöhet a jogi eszközrendszer. Konkrét példával élve: első lépésben mindent meg kell tenni azért, hogy műtét során ne maradhasson idegen test, például törlőkendő a hasüregben. Erre ki kell dolgozni, hogy ki, mikor és hogyan számolja meg a felhasznált eszközöket, ezt ki ellenőrzi, és hogyan dokumentálja.

Ha ennek ellenére mégis megtörténik, hogy bennmarad egy eszköz a hasüregben, akkor jöhet a jog, és elindulhat a felelősséget megállapító eljárás – mondta Dósa Ágnes.

Nem várt esemény, ha a hasüregben marad a műtét után egy törlőkendő Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A betegbiztonságnak komoly gazdasági következményei is vannak. Amerikai tanulmányok szerint a perköltségek, a megnövekedett kórházi kiadások és a kiesett jövedelmek az Egyesült Államokban 6 milliárd dollárra rúghatnak.

Kidolgozott modell

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2004-ben életre hívta a Világszövetség a Betegbiztonságért kezdeményezést. A betegbiztonság komoly globális közegészségügyi probléma, és alapvető szemléletváltozást igényel – mondta Harsányi László klinikai igazgató.

A Semmelweis Egyetemen dolgozik egy olyan munkacsoport, amely már évekkel ezelőtt kidolgozta, hogyan lehet a betegbiztonságot beépíteni a kórházi ellátórendszerbe. A modellt remélhetőleg más kórházak is átveszik, annak ellenére, hogy a magyar kórházak pillanatnyi akkreditációs rendszerében a betegbiztonsági szabályozás nem egy olyan előfeltétel, ami nélkül ne működhetne egy kórház – mondta a professzor.

Nincs magyarországi adat

Magyarországon nincs releváns adat arról, hány beteggel történik a kórházakban nemkívánatos esemény – mondta Harsányi László. Érdemes lenne ilyen irányú szisztematikus adatgyűjtést indítani – mondta egyetértésben Harsányi László és Baranyai Zsolt is.

Dr. Baranyai Zsolt és dr. Harsányi László, a SE sebészeti klinika igazgatója Fotó: Polyak Attila - Origo

A betegek számára is világossá kell tenni, hogy az egészségügy veszélyes üzem. Ha ezt előre tudják, talán jobban elfogadják azt is, ha történik velük egy nemkívánatos esemény. A beteg-orvos kapcsolat megváltozott az elmúlt évtizedben. Egy szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő viszony lett mára a korábbi bizalmi kapcsolat helyett. A régebbi egy patriarchális rendszer volt, a mostani pedig egy partneri viszony – véli a professzor – s ez talán megkönnyítheti az együttműködést e területen is.

Szemléletváltás kell

Dániában az az orvos, aki jelenti a nemkívánatos eseményt, teljes etikai, jogi, szakmai védettséget kap – mondta Baranyai Zsolt. De sok egyéb szempontból is előrébb tartanak. A gyógyszertévesztés lehetőségét minimalizálták például azzal, hogy a dán kórházakban olyan szobában történik a gyógyszerosztás, ami hangszigetelt, és semmiféle infokommunikációs eszköz nincs a gyógyszerosztó személy közelében. A lényeg az, hogy semmi ne zavarja meg a gyógyszerosztást.

Dániában a gyógyszerosztást végző nővért senki nem zavarhatja meg Forrás: RIA Novosti/Ramil Sitdikov

A gyógyszertévesztés elkerülése érdekében a hasonló nevű gyógyszereket sem teszik egymás mellé. Látszólag pici dolgok ezek, de sokat jelentenek. S mindez sokszor nem is pénzkérdés, hanem szemléletváltás kérdése.

A hozadéka több lenne

Olyan sok pénzbe nem kerülne, ha a betegbiztonság program része lenne a magyar egészségügyi rendszernek. Baranyai Zsolt szerint egy informatikai rendszerre lenne szükség, amivel a statisztikai adatokat elemezni lehetne, és szakemberek kellenek, akik a hibák kiküszöbölésére változtatásokat javasolnak. A hozadéka sokkal több lenne, mint amennyi anyagi ráfordítás szükséges hozzá – emelte ki Baranyai Zsolt. Gondoljunk csak a nemkívánatos események miatti megnövekedett kórházi kiadásokra, vagy az esetleges perköltségekre.