A hatalmas újpalotai lakótelep hatékony kötöttpályás közlekedési kapcsolata régóta hiányzik. A terület bizonyos részeit érinti ugyan villamos, de az nem a fő közlekedési tengelyen halad, így az itt lakók legfontosabb közösségi közlekedési kapcsolata most a hetesbusz-család.
Természetesen adná magát a 4-es metró északkeleti meghosszabbítása a Thököly út – Csömöri út – Drégelyvár utca – Nyírpalota utca irányába, hogy Zugló érintett, sűrűn beépített részei és a palotai lakótelep korszerű kapcsolatot kapjon.
Csakhogy a metró továbbépítése olyan drága lenne, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése elé kerülő, az interneten olvasható előterjesztés szerint
„nem tud megvalósulni”.
A Tarlós István főpolgármester és két helyettese által aláírt dokumentum ezért villamos kiépítését nevezi szükségesnek.
A Thököly úton járt már villamos, néhol még a sínek is megvannak, de az új vonal az egykori 44-estől eltérően túlmenne a Rákos-patakon és a körvasúton is. A lakótelep túlsó végén, a Pólus bevásárlóközpont mellett van hely P+R parkolónak is, itt lehetne a végállomás.
A vonal legdrágább eleme a körvasút alatti átvezetés, ezt érdemes úgy megépíteni, hogy ha egyszer mégis lesz pénz a 4-es metró továbbépítésére, föl lehessen használni a földalatti számára is. Az Origo információi szerint a MÁV-Start személyszállító vonatokat indítana a körvasúton, így vasúti megálló is készülne a villamos fölé.
A régi 44-es mellett feléled a régi 67-es villamos is, ez a járat Zugló vasúti megállónál a Mexikói útra, majd az Erzsébet királyné útjára kanyarodott.
Fontos kérdés az új villamos belső végállomása. A közgyűlési előterjesztés szerint a vonalat a Rákóczi úton egészen az Astoriáig terveznék meg, de elképzelhető, hogy első körben csak a Keleti pályaudvarig építik meg.
Sok szakember mondja, hogy az Erzsébet hídra vissza kellene építeni a villamost, de az Astoriánál a kiskörúti vonalra is lehet majd kanyarítani a 44-est. Akár északra, a Deák térre, akár délre, a Szabadság hídon át Budára.
És mi készül el addig?
Budán két nagy villamosfejlesztés is folyik. Illetve az egyik javában folyik, a másik egy átadott szakasz után – remélhetőleg rövid – pihenőt tart a folytatásig.Minden mindennel összefügg, szó van a kiskörúti villamos északi meghosszabbításáról is a Bajcsy-Zsilinszky úton a Lehel térig, tehát lehet, hogy egyszer majd az Angyalföld felől jövő villamosok mennek a Gellért tér és Dél-Buda, a palotaiak pedig a Döbrentei és tér és Közép-Buda felé.
Az utóbbi elképzelések persze még a jövő ködébe vesznek, a Bécsi út külső szakaszára álmodott villamosvonal viszont elérhető közelségbe kerül, ha Budapest közgyűlése megszavazza az előterjesztést.
Az óbudai Vörösvári út lezárásánál lévő végállomásról indul az 1-es villamos végig a pesti Hungária körúton át vissza Budára. Mire a tárgyunkat képező fejlesztés aktuális lesz, már valószínűleg a Kelenföldi pályaudvarig. Ugyanez volt a 17-es villamos, és lesz a most épülő budai fonódó hálózat egyik végpontja. E két egyre fontosabb villamostengelyhez csatlakozik majd egy új vonal a külső Bécsi úton a szintén rekonstrukció és villamosítás alatt álló esztergomi vasútvonal újonnan kialakítandó Aranyvölgy állomásáig.
Hogy ezen a szakaszon az 1-es vagy a fonódó villamos járműveinek egy része megy-e majd végig, vagy mindkettőé, még nem tudni. Mindenesetre olyan megállók épülnek, hogy az 1-esen szolgáló hosszabb járművek is elférjenek.
A vonal a környékbeli területek lakóin kívül az agglomerációból busszal vagy vasúton érkezőket is kiszolgálja majd, de a szakemberek azért elismerik, hogy ez a szakasz nem tartozik a főváros leginkább hiányzó villamosvonalai közé. Inkább arról van szó, hogy egyszerű a beruházás,
van hely a villamosnak, nincs számottevő ellenző,
kevés érdeksérelemmel megépíthető. No meg – jegyzik meg a rossz nyelvek – a sokáig Óbudán polgármesterkedő, feltehetően utolsó politikusi ciklusát töltő Tarlós mintegy emlékül hagyná ezt a fejlesztést.
Műszaki szempontból is rejteget különlegességet a fogaskerekű vasút meghosszabbítása. Az alsó és a felső végállomástól is tervezett továbbépítések ugyanis sík vagy kis meredekségű terepen zajlanak majd, így itt fölösleges lenne a fogasléces meghajtást alkalmazni, mert csak drágítaná a kivitelezést, és lassítaná a járműveket. Ezeken a szakaszokon hagyományos,
szakszóval adhéziós villamosként
jár majd a hivatalosan amúgy is 60-as villamosnak számozott fogaskerekű.
Néhány éve budapesti közlekedési szakemberek még azt állították, hogy lehetetlen az ilyen vegyes üzemű vasút, akkor sem volt igazuk, de mára szerencsére elfogadottá vált a terv.
Azért is érdemes most belevágni, mert a jelenleg látható járműveket lassan időszerű cserélni, így az új kocsik már a vegyes, villamosokkal kompatibilis üzemre is alkalmas, alacsony padlós kivitelben készülhetnek.
A fogas kirándulójáratnak készült 140 éve, azóta viszont beépült a budai hegyvidék, így előtérbe került a mindennapi használat. Ezt azonban sokkal jobban szolgálná, ha a jelenlegi alsó végállomástól, a János-kórháztól eljutna a közeli fontos csomópontig, a Széll Kálmán térig. Mivel ott megy villamossín, csak a végállomás átalakítására és az új járművekre van szükség.
Más természetű a felső hosszabbítás, ott új pálya épül majd a megújuló Normafáig, hogy kiszolgálja az itt lakókat, és nem utolsósorban, hogy a kirándulók közül többen válasszák a hegyvidék megközelítésére a közösségi közlekedést. De ezen a fennsík jellegű terepen is fogasléc nélkül készítik a pályát, egy szakaszon a Gyermekvasút mellett.
Az április 29-i közgyűlésre készült előterjesztés az idei és a jövő évi fővárosi költségvetésből rendel összegeket a fejlesztések tervezésére, előkészítésére. Összesen 1,5 milliárd forintot, a táblázatban látható felosztásban.
Az előterjesztők azt remélik, hogy végső soron ezeket az összegeket majd az Európai Unió 2014 és 2020 közötti tervezési ciklusának közlekedésfejlesztésre szánt alapja, az integrált közlekedésfejlesztési operatív program, az IKOP állja.
Az előterjesztés szerint a tervezési közbeszerzéseket már le is folytatták – feltételesen. Magyarán a szerződések akkor lépnek életbe, ha megvan a fedezet. Az előkészítési költségek természetesen eltörpülnek a tényleges építkezések forrásigényéhez képest. Az még a jövő zenéje, hogy erre is lesz-e majd uniós forrás.