A rasszizmus is előkerült Balog Zoltán meghallgatásán

Balog Zoltán

Személyeskedéstől sem volt mentes a népjóléti bizottság ülése, ahol Balog Zoltán számolt be az elmúlt egy év munkájáról. Az emberi erőforrások minisztere Novák Elődnek rasszizmust emlegetett, Jávor Benedek EP-képviselőnek pedig azt üzente, talán nem kellene mindennel Brüsszelbe rohannia, hogy feljelentse az országot a romahelyzet miatt. A tárcavezető nem támogatja a halálbüntetést, de vitázni attól még érdemes róla. 

Két órán át faggatták képviselők Balog Zoltánt az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülésén. Ha rajtuk múlik, az emberi erőforrások minisztere estig sem ér haza, de a bizottság kormánypárti tagjai már az elején időkorlátot szavaztak meg. Az eredetileg tervezett három percen még maga Révész Máriusz is meglepődött, így végül öt percet kaptak a tagok a miniszter vallatására.

Balog Zoltán kemény kérdéseket is kapott a képviselőktől Forrás: MTI/Soós Lajos

Több pénz a keleti országrésznek

Bevezetőjében Balog Zoltán azt nevezte a legfontosabb feladatának, hogy Magyarországon fordulatot tudjanak elérni a népesedési helyzetben. Emellett egy olyan intézkedési tervről is beszámolt, ami később akár még vitát is szülhet az ország nyugati és kelet fele között.

„A szétszakadás az ország keleti és nyugati fele között olyan súlyos tendencia, amivel szembe kell szállnunk. Ezért szeretnénk egy olyan intézkedéscsomagot elfogadtatni, ami területi megkülönböztetést tesz lehetővé” – mondta.

A tárcavezető szerint ez egészen konkrétan azt jelenti, hogy a központi erőforrásokból több pénz jutna a fejletlenebb – keleti – országrésznek, míg kevesebb a nyugatinak.

Béremelés 43 ezer ápolónak

Balog Zoltán az egészségüggyel kapcsolatban számokat emlegetett. Mint mondta, a dolgozók béremelésére 15,8 milliárd forint jut, ez 43 ezer ápolót és 18 ezer orvost érint. A kormány ezen kívül 2,5 milliárd forintot szán a rezidensprogramból kikerülő fiatal orvosok bérének szinten tartására, az új budapesti szuperkórház beruházásának megkezdésére pedig egymilliárdot.

A háziorvosok helyzetén is könnyítene a kormány, ők mentesülnének az iparűzési adó fizetése alól.

A miniszter a Tűzoltó utcai gyermekklinikán. A kórházak több pénzt kapnak. Forrás: MTI/Kovács Attila

Az intézmények adósságrendezésére szánt 60 milliárdos tételt elfogadta a kormány, a jövő hét elejétől elkezdődhetnek a kifizetések – mondta Balog.

A háziorvosokkal ellentétben a kismamák viszont nem fognak örülni, Balog Zoltán ugyanis megerősítette, hogy sem a gyes, sem pedig a gyed összegét nem fogják felemelni.

A spontán szegregáció nem tilos

A legnagyobb vitát a romák felzárkóztatásáról szóló kérdések váltották ki. Novák Előd felvetésére, amely szerint azt is mérni kellene, hogy hol és hány magyar születik az országban, Balog azt válaszolta: „a rasszistáknak talán igen”.

A miniszter kiemelte, hogy a szegregáció törvényileg nem megengedhető Magyarországon. Arra ugyanakkor külön felhívta a figyelmet, hogy a spontán elkülönülés egy teljesen más helyzet.

„Ma Magyarországon vannak olyan régiók, ahol már élni szegregáció,

van olyan falu, ahol az iskolába egyetlen nem roma gyerek jár. Ostobaság lenne azt mondani, hogy ezeket a gyerekeket iskolabusszal vigyük olyan helyre, ahol nem szegregált intézménybe járnak” – tette hozzá.

Brüsszelben ezt nem értik

Balog Zoltán elismerte, hogy a romáknak és a nem romáknak is jót tenne, ha a következő időszakban ezeket a kérdéseket együtt vitatnák meg. „Az nem megoldás, ha mindennel Brüsszelbe rohangálunk feljelentést tenni – utalt Jávor Benedek európai parlamenti képviselőre.

Bevándorlók helyett romák

„Ha bárki politikai üldözöttként segítséget kér, kötelességünk biztonságot nyújtani. A gazdasági hátterű bevándorlással kapcsolatban azonban az álláspontom az, hogy amikor Európában több milliós kihasználatlan munkaerő van – és itt a romákra gondolok – akkor nem kell a harmadik országból beengedni munkavállalókat” – mondta Balog.

A spontán szegregációt nem lehet felszámolni. Fotó: Szabó Gábor - Origo

A közmunka tisztességes

A miniszter védelmébe vette a közmunkaprogramot is. Szerinte ez tisztességes munkaszerződést ad az államtól azoknak, akiknek semmi esélye nem lenne a versenyszférában elhelyezkedni. Ez pedig még mindig jobb, mint segélyen élni – tette hozzá.

A miniszter a tárca sikerei között említette a családi otthonteremtési kedvezményt, a családos adókedvezmény és a szociális üdültetést is. Mint mondta, a rezsicsökkentéssel a nyugdíjak reálértékét is növelték, de a fiatalokról sem feledkeztek meg: 2020-ig 170 ezer fiatalnak fognak tudni segíteni a munkavállalásban.

Nem a halálbüntetésre

Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért párt társelnökének kérdésére Balog Zoltán a halálbüntetésről is kifejtette véleményét.

„

Az egyházam tanítása köt, személyesen tehát nem támogatom”

- válaszolta a református lelkész, aki ugyanakkor arra a több száz évre is felhívta a figyelmet, amikor teológiai alapon gyakorolták a halálbüntetést.