A Jobbik magára maradt a Normafán

Pokorni Zoltán, Tüttő Kata, a Magyar Szocialista Párt képviselője és Komáromi Zoltán, az Együtt politikusa is kiállt a referendum mellett

Nagy meglepetés lenne, ha érvényes lenne a május 17-re kiírt, Normafáról szóló népszavazás a XII. kerületben, az elmúlt tíz évben a fővárosi referendumok közül csupán egyen volt 50 százalék fölötti részvétel. 

Meglehetősen ritkán tartanak Budapesten helyi népszavazásokat, így mindenképpen különleges eseménynek számít majd a Normafáról szóló vasárnapi XII. kerületi referendum.

A mögöttünk hagyott tíz évben csupán négy helyi népszavazás volt Budapesten, és ebből csak egy volt érvényes és eredményes.

Változó jobbikos vélemény

A hegyvidéki képviselő-testület még január 27-én döntött a referendum megtartásáról. A választók egy önkormányzati határozatról mondhatják el a véleményüket, amelyet a helyi testület ellenszavazat nélkül fogadott el. Akkor még a Jobbik politikusa is támogatta a kezdeményezést, mostanra azonban megváltozott a párt álláspontja, és a nemek mellett kampányolnak.

Pokorni Zoltán, Tüttő Kata, a Magyar Szocialista Párt képviselője és Komáromi Zoltán, az Együtt politikusa is támogatja azokat a fejlesztési terveket, amelyekről a népszavazás szól Forrás: MTI/Kovács Attila

A határozat egyebek mellett azt tartalmazza, hogy a közlekedés szabályozása során a közösségi közlekedést részesítenék előnyben. Kezdeményezik, hogy a Normafa területén kívül kisebb közösségi parkolók létesüljenek. A határozat rögzíti a területen található, rossz műszaki állapotú, többnyire műemlékvédelem alatt álló épületek felújítását, új funkciók szerinti hasznosítását.

Összefogás

A voksolás akkor lesz érvényes, ha a XII. kerületiek több mint fele részt vesz, és akkor lesz eredményes, ha a szavazók több mint fele egy irányba voksol. Azt nem lehet tudni, mekkora mozgósító ereje lesz annak, hogy a Jobbikot leszámítva mindegyik erő támogatja a referendumot. Az összefogást demonstrálta, hogy Pokorni Zoltán fideszes polgármester hétfőn közös sajtótájékoztatót tartott az MSZP-s Tüttő Katával és Komáromi Zoltánnal, az Együtt politikusával.

Kérdés, a Normafa jövője mennyire mozgatja meg a XII. kerületieket Forrás: MTI/Kovács Attila

Könnyen lehet azonban, hogy az érvényességhez kevés lesz a jobb- és baloldal közös tábora, főleg, ha a mögöttünk hagyott tíz év fővárosi referendumait nézzük. Érdekes módon

a legutóbbi budapesti helyi népszavazás épp érvényes volt, azt a Margitsziget hovatartozásáról rendezték.

A kezdeményezőnek (XIII. kerületi önkormányzat) könnyű dolga volt, mivel összesen három polgárnak volt szavazati joga a kérdésben, ketten el is mentek voksolni, és döntésük eredményeképpen Angyalföldé maradt a terület.

Az EP-választás sem segített

2011 szeptemberében Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere három kérdésben népszavaztatott a kerületben. Arról kérte ki a helyiek véleményét, betiltsák-e a kukázást, a közterületen való életvitelszerű tartózkodást, és fejlesszék-e a hajléktalan-ellátás színvonalát. A referendumot érdektelenség kísérte, alig 15,9 százalékos volt a részvétel.

Kocsis Máté népszavazási kezdeményezése nem sok szavazót mozgatott meg Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Ezt megelőzően 2009-ben tartottak népszavazást a fővárosban. A XVIII. kerületben az európai parlamenti választással egy időben dönthettek arról az ott élők, hogy létrejöjjön-e városőrség. Az országos szavazás ellenére a részvételi arány csak 42,02 százalék volt, így ez a referendum is érvénytelen lett.

Független lett Soroksár

2006 szeptemberében Óbudán a Hajógyári-szigetre tervezett egyik beruházásról tartottak referendumot. Az a voksolás sem hozta lázba a III. kerületieket, mivel csak 14,4 százalék ment el szavazni, így érvénytelen lett ez a referendum is.

Soroksáron 1992-ben sokan voksoltak a kerület önállóságára, így érvényes volt a referendum Fotó: Szabó Gábor - Origo

A főváros történetében a rendszerváltás óta emlékezetes népszavazás volt az 1992. szeptember 27-én tartott soroksári referendum, amelyen a kerület önállóságáról döntöttek.

A részvételi arány bőven 50 százalék fölött volt, így 1994-ben létrejött Budapest XXIII. kerülete.

Az érvénytelenség dominál

A helyi népszavazások többsége általában érvénytelen szokott lenni az alacsony aktivitás miatt, bár a 2014-ben megtartott mindkét referendum érvényes volt. 2013-ban 11-ből négy, 2012-ben 16-ból nulla, 2011-ben pedig 9-ből egy helyi népszavazás volt érvényes. Az elmúlt évek tendenciái alapján tehát óriási meglepetés lenne, ha a Hegyvidéken érvényes és eredményes referendumot tartanának vasárnap.