Két felvonulást tartottak Budapesten az egészségügyi dolgozók. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elsősorban a "megalázóan alacsony fizetések" miatt hívta az utcára a nővéreket, ápolókat és asszisztenseket. A menet a Hősök teréről indult 18 órakor.
A szónokok a Hősök terén - a szervezők becslése szerint összegyűlt csaknem 5 ezer ember előtt - arról beszéltek, elkötelezettek a betegekért, az ellátás biztonságáért, ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, saját családjukért is felelősséget kell vállalniuk, ami a jelenlegi bérszínvonal mellett már nehéz feladat.
Balogh Zoltán, a MESZK elnöke azt mondta, céljuk, hogy a döntéshozók "ne csak hallják, hanem meg is értsék" üzeneteiket, mert szavai szerint a szakdolgozók türelme egyre fogy.
Az ápolók nemzetközi napjára az "egészségügy mindennapi hőseiért" meghirdetett tüntetés résztvevői a az Andrássy úton át az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyért felelős államtitkársága elé vonultak, hogy követeléseikről petíciót adjanak át; a dokumentumban a szakdolgozói életpályamodellel kapcsolatos elvárásaikat összegezték.
A legtöbb demonstráló fehér pólóban, fehér lufival jelent meg és zöld, kék, fekete szalagot tűzött ki magára. Sokan érkeztek az ország távolabbi megyéiből; a szervezők tájékoztatása szerint 95 autóbusszal csaknem 5 ezren jöttek vidékről a rendezvényre és még csaknem ezren a fővárosból.
A megyék és városok táblái mellett többen transzparenseket és molinókat is hoztak, amelyeken a többi között "Szolgálunk és éhezünk", "Közös kiáltással az egészségügyért!", "Közös ügyünk az ápolás", "uniós bért!" feliratok voltak.
Az Emmi épülete felé tartó tüntetők az Andrássy út két sávját foglalták el, amikor a tömeg eleje az Oktogonnál járt, akkor hagyta el az utolsó demonstráló a Hősök terét.
A másik menetet Értetek, Értünk, Veletek címmel hirdette meg az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség. A menet a Nádor utcából indult a Kossuth térre, tudósítónk szerint a Nádor utca betelt, a színpadot pedig az Alkotmány utca végén állították fel.
A nyolc érdekképviseletből álló akciószervezet rendezvényén Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke azt mondta: látni kell, hogy a magyar egészségügyét az ápolás felemelése nélkül nem lehet olyan színvonalra hozni, amilyet a betegek elvárnak.
A mostani állapotokat tarthatatlannak nevezve kijelentette: "meg kell lépni", amit az egészségügy már nagyon régóta vár. "Bele kell nyúlni a pénztárcába, az állam pénztárcájába, oda kell adni azt a pénzt, azt a fizetést, azt az elismerést, amit ez az ágazat megérdemel".
Szinte mindenki azt mondja, hogy nem tud megélni a fizetéséből. Egy pesti ápolőnő arról panaszkodik, hogy
nem ő, hanem a férje vállal másodállást, hogy el tudják tartani két középiskolás gyereküket.
Én is ápoló vagyok! - kiabálják a tüntetők a beszédek között.
Szalai Zoltán - aki a Pécsi egyetemre jár - azt mondta: ha nem kapnak a kezdő orvosok elfogadható béremelést, gondolkodás nélkül külföldre megy.
Körülbelül százan az Országház elé vonultak, hogy átadjanak egy petíciót. Közben azt kiabálják: megjöttünk! Tudósítónk szerint valaki kijött az épületből, és
átvette a petíciót a tüntetőktől.
A tömeg egy része szétterült a Kossuth téren, a többség a színpad közelében maradt.
Sokan arról panaszkodnak, hogy majdnem minden nővérnek és ápolónak másodállást kell vállalnia. Az egészségügyben uralkodó körülményekre és az eszközhiányra panaszkodnak a legtöbben. A fizetésen kívül persze.
Miután a tüntetésnek itt vége lett, a tömeg egy része útnak indult az EMMI felé, hogy ott csatlakozzon a Hősök teréről érkező demonstrálókhoz. A Nádor utca sarkán találkozott a két csapat, nagy örömmel köszöntötték egymást.
Az EMMI előtt felállított színapdon feltűnt Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár is, akit a tömeg kifütyült. Egy felszólaló végül lecsitította a tömeget. Zombor Gábor bízik és azt ígérte, hogy segíteni fognak.
A színpadon akart felszólalni Cser Ágnes szakszervezeti vezető, azonban a bekiabálsoktól nem tudta elmondani beszédét. A tüntetők azt kiabálták neki, hogy mondjon le, majd folyamatos füttyögés mellett
az egész tömeg hátat fordított neki.
A demonstáció végén a tüntetők elénekelték a Himnuszt, majd a magukkal hozott fehér lufik eregetésével és fekete léggömbök kidurrantásával véget ért a demonstráció, az emberek elindultak hazafelé.