Tóásó Előd Budapestre érkezésével indult a hét. A magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi férfi fegyveres felkelés vádja miatt hat évet töltött börtönben Bolíviában. Tóásó visszautasította, hogy terrorizmus szándékával ment volna a dél-amerikai országba, de azt nagyon sajnálta, hogy adminisztrációs okok miatt a feleségének Bolíviában kellett maradnia.
Kedden Pécsett robbantotta a halálbüntetés-bombát a miniszterelnök, és ezzel nemzetközi felháborodást keltett. Orbán Viktor szerint napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését Magyarországon. A kormányfő a kaposvári trafikosgyilkossággal összefüggésben hangsúlyozta: az eset azt mutatta meg, hogy a korábban bevezetett három csapás törvénynek és a tényleges életfogytig tartó büntetés bevezetésének nincs visszatartó ereje.
Ezt követően a baloldali ellenzéki pártok élesen bírálták a miniszterelnök nyilatkozatát, ugyanakkor a Jobbik egyetértett vele.
Az ügy szerdán folytatódott azzal, hogy az Európa Tanács emberi jogi biztosa élesen bírálta a magyar kormány szerinte populista megnyilvánulásait. Nils Muiznieks azt írta: a halálbüntetés visszaállításának Orbán Viktor kormányfő által felvetett ötlete ellentétes Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakadó kötelezettségeivel és az Európa jelentette értékekkel.
Az Európai Bizottság egyik szóvivője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a halálbüntetés eltörlése az uniós csatlakozás egyik előfeltétele. Korábban Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke bejelentette: telefonon hívja fel Orbán Viktort a halálbüntetésről szóló kijelentése miatt.
Csütörtökre kiderült, hogy Magyarország nem tervezi a halálbüntetés bevezetését – ezt aznap erősítette meg telefonon a kormányfő az Európai Parlament elnökének. Orbán Viktor ugyanakkor azt mondta Martin Schulznak: vita van a kérdésről. A telefonbeszélgetésről a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón számolt be.
Lázár János megerősítette korábbi véleményét: ő maga kifejezetten híve a halálbüntetésnek. Újhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője közölte: az Európai Parlament állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága a jövő héten vitatja meg Orbán Viktor migrációval és halálbüntetéssel kapcsolatos javaslatait.
A halálbüntetés május 1-jén is előkerült: a Jobbik parlamenti vitanapot kezdeményezett a kérdésről.
Kedden egyébként meghosszabbították három hónappal a Quaestor-ügy három gyanúsítottjának előzetes letartóztatását, valamint kiderült, hogy nem megy el a moszkvai győzelem napi ünnepségekre Áder János államfő, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen hívott meg február 17-ei budapesti látogatásán.
Szerdán elfogadta a Fővárosi Önkormányzat 2019-ig szóló gazdasági programját a fővárosi közgyűlés. A fejlesztések terén túlsúlyban vannak a közlekedési projektek, mivel ezen a területen a legszembeötlőbb a lemaradás. A ciklus legfontosabb projektje a 3-as metróvonal rekonstrukciója uniós forrásból, illetve a metrókocsik felújítása hitelből. Budapest idén 24 milliárd forintos támogatást kap a közösségi közlekedés finanszírozásához.
Csütörtökön menesztették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárját. A felsőoktatásért felelős államtitkárság tájékoztatása szerint a kormányfő április 30-i hatállyal visszavonta Kupper András megbízatását. A döntés indoka, hogy a rektor és a kancellár együttműködésének hatékonysága nem alakult az elvárásoknak megfelelően, és az így kialakult konfliktusos helyzet, illetve annak következményei terhelték az intézmény működését.
Csütörtökön végre megkezdték elszállítani az Illatos útról a mintegy ezer hordó veszélyes hulladékot. Az előzetes laboreredmények szerint bizonyos folyamatok negatív irányba mozdultak el, ezért döntöttek az azonnali elszállításról. Az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak, az egyelőre a telephelyen maradó többi veszélyes hulladékot néhány hónapon belül elviszik.
Lanyha érdeklődés mellett telt május 1-je Budapesten, a baloldali ellenzéki pártok béremelésről, a munkavállalói jogok szélesítéséről, a vasárnapi zárva tartás elvetéséről, valamint ingyenes áramról és vízről beszéltek. Tóbiás József szakszervezetek képviselőivel is találkozott, bírálta a többi között a vasárnapi zárva tartást, és 200 százalékos bérpótlékot javasolt a hétvégi többletmunkáért.
Az LMP szerint a legkevesebbet keresőknek is biztosítani kell a létminimumot. Az ünnepen a sztrájk szervezését sem zárta ki a Liga Szakszervezetek elnöke, ha a parlament tavaszi ülésszakán nem sikerül olyan törvényeket alkotni, amelyek segítik a megállapodásokat. Gulyás Balázs, az internetadó elleni tüntetés egyik szervezője arról beszélt, hogy a visegrádi négyek közül egyedül Magyarországon nőtt a szegénység 2011 óta.
A Fidesz idén sem tartott központi rendezvényt, csak egy közleményt adtak ki, amelyben arról írtak, hogy a kormány 2010 óta következetesen képviseli a keményen dolgozó emberek érdekeit. Emlékeztettek arra, hogy összesen 3600 milliárd forint maradt a családok zsebében az egykulcsos személyi jövedelemadóval és a családi adókedvezménnyel.
A hetet Tarlós István bejelentése zárta, miszerint még ebben a ciklusban, vagyis 2019 előtt elkészül az újpalotai villamosvonal. A főpolgármester szerint ez a beruházás végképp feleslegessé teszi a 4-es metró második szakaszát, amely több mint százmilliárd forinttal lenne drágább, és a metrók csak 2 perccel lennének gyorsabbak a villamosoknál.