Újraindul a kémper: visszadobta az ítélőtábla

Három és fél évvel a vádemelés után az elejétől újrakezdi a bíróság a 2041-ig titkosított kémügy büntetőperének tárgyalását, miután a Fővárosi Ítélőtábla eljárási hibák miatt megsemmisítette az elsőfokú, elmarasztaló ítéletet és új elsőfokú eljárást rendelt el.

A védők várakozásának megfelelően a Fővárosi Ítélőtábla el sem kezdte pénteken tárgyalni a kémügy büntetőperét másodfokon, hanem eljárási hibák miatt visszadobta az ügyet első fokra. A volt titokminiszter, Szilvásy György mellett egykori titkosszolgálati vezetők ülnek a vádlottak padján. A most megsemmisített elsőfokú ítélet elmarasztalta őket egy olyan ügyben, amelyről szinte semmit sem lehet tudni.

Hosszú út vezetett idáig

Nem először tűnt úgy pénteken, hogy megkezdődik másodfokon a rendszerváltás utáni 25 néhány ritka kémperének egyike. Egyszer ugyanis már kitűzték a másodfokú tárgyalás időpontját: tavaly március végén már összeült volna a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa. Azóta az eljárási hibák javítgatása miatt már több mint 14 hónapot csúszott a másodfokú tárgyalás.

Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter a bíróságon Forrás: MTI/Kovács Tamás

Éppen ezen eljárási hibák miatt semmisítette most meg az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet és kötelezte új elsőfokú eljárás lefolytatására a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsát jelölte ki. Ez azt jelenti, hogy a 2011. decemberi vádemelés óta eltelt három és fél év újraindul: Kaposváron meghozzák az elsőfokú ítéletet, majd - talán évek múlva - kerül újra a Fővárosi Ítélőtáblára a 2041-ig titkosított ügy.

Letöltendőt kapott Szilvásy

A titkosítás miatt az elsőfokon eljáró Debreceni Törvényszék katonai tanácsa is végig zárt ajtók mögött tárgyalta a 2012 tavaszán kezdődött pert. Emiatt a tavaly júliusi elsőfokú ítéletnek is csak a rendelkező része volt nyilvános, a szóbeli indoklás és az írásba foglalt ítélet már nem.

Laborc Sándor (balra) és Galambos Lajos volt titkosszolgálati vezetők Forrás: MTI/Illyés Tibor

Az elsőfokú ítélet alapján 2 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott Galambos és Szilvásy. A volt NBH-vezetőt kémkedésért tettesként, míg az egykori kormánytagot kémkedésre való felbujtásért ítélték el. Az NBH élén Galambost váltó Laborc Sándort bűnpártolásért egy évre ítélték, két évre felfüggesztettve. A negyedik vádlottat, Püski Lászlót a bíróság első fokon felmentette.

A tábla bíráit is meglepte

Az Origo korábban beszámolt azokról a súlyos eljárási hibákról, melyek most az elsőfokú ítélet megsemmisítéséhez vezettek. A tárgyalás az államtitkot - hivatalos nevén nemzeti minősített adatot - is tartalmazó ügyben az emiatti, 2041-ig szóló titkosítás okán zárt ajtók mögött folyt, csak az ítélet rendelkező része nyilvános.

Szilvásy György és védője is fellebbeztek az elmarasztaló elsőfokú ítélet ellen Forrás: MTI/Beliczay László

Ebben az ítélőtábla is osztotta a védők eljárásjogi hibákkal kapcsolatos aggályait - mondta az Origónak Sebes Péter ügyvéd, Szilvásy György volt titokminiszter védője. Szerinte a Kaposvári Törvényszék leterheltségétől függ, mikor kezdődhet újra a per, de azt soron kívül kell elvileg tárgyalni. Sebes Péter úgy vélte, idén év végén, vagy jövő év elején megtarthatják az első tárgyalást.

Az ítélőtábla döntése nyomán az első fokra visszadobott ügy első tárgyalását az év végén, jövő év elején tarthatják

Így nyilatkozott a másik vádlott, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, Galambos Lajos védője is. Molnár Lajos ügyvéd az Origónak azt mondta, az ítélőtábla is súlyosnak tartotta az elsőfokú eljárás szabálysértéseit. Az ítélethirdetésnél elhangzott, hogy az ítélőtábla katonai tanácsa praxisában még nem találkozott ehhez hasonló súlyosságú jogsértéssel - mondta.

Nyolcvanórányi hanganyag

Az Origo is beszámolt arról, hogy nyolcvanórányi hanganyagon rögzítették a kémper elsőfokú tárgyalásait - az első szótól az utolsóig. Mégsem sikerült a Debreceni Törvényszék katonai tanácsának olyan jegyzőkönyvet összeállítani a tárgyalásról, amely azt és kizárólag azt tartalmazná, ami a tárgyalóteremben, zárt ajtók mögött elhangzott.

Az ügy 2041-ig államtitoknak számít, de még akkor is meghosszabbítható újabb 60 évvel a titkosítás Forrás: Origo

Mivel ezt nemcsak Szilvásy, Galambos és Laborc, valamint a védőik, de a Fellebbviteli Főügyészség is kifogásolta, át kellett írni a jegyzőkönyveket. Tavaly május közepére a Debreceni Törvényszék katonai tanácsának elnöke, Nagy László ezredes kijavította a tárgyalások jegyzőkönyvét. Csakhogy második nekifutásra is "elírták" azt. Legalábbis az a vádlottak védői szerint továbbra sem volt köszönő viszonyban sem az elsőfokú tárgyaláson elhangzottakkal és a felvett hanganyaggal.

Beleírták, de nem hangzott el

Az elsőfokú katonai tanács súlyos eljárási szabályszegéseket követett el. A tárgyalásokról szóló, végleges, bíró által hitelesített jegyzőkönyvek például nemhogy a törvényben fő szabályként előírt 8 napon belül nem készültek el, de az ítélethirdetés idejére sem. A jegyzőkönyvi vázlatként szolgáló "tárgyalási jegyzetek" olykor pedig olyat is tartalmaztak, ami a tárgyaláson el sem hangzott.

A tárgyalásokról szó szerinti hangfelvétel készült, a jegyzőkönyv mégsem tartalmaz mindent, ami elhangzott, de olyat igen, ami nem

A jegyzőkönyvek második szövegváltozatával is elégedetlen Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség döntése alapján aztán tavaly év végén harmadszorra is nekiláttak a szövegnek. A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa végül ismét hozott egy kijavító végzést, ám az Origo információi szerint ez is csak általánosságban próbálta rendbe tenni jegyzőkönyveket.