Az ítélőtábla a másodfokú tárgyaláson megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, ami korábban részben helyt adott Mesterházy Attila keresetének.
A bíróság most teljes egészében elutasította a keresetet,
amiben a politikus azt kérte, hogy állapítsák meg személyiségi jogainak sérelmét.
Mesterházy Attila azt kifogásolta, hogy az úgynevezett bohócos plakátokon rabosított bűnözőként ábrázolták őt. Ahogyan arról az Origo is beszámolt, első fokon azért marasztalták el a CÖF-öt, mert Mesterházy Attila engedélye nélkül használták fel a politikus képmását a plakátokon. Ugyanakkor a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva elutasították a politikus keresetének becsületsértésre, a jó hírnév megsértésére hivatkozó részét.
Az ítélőtábla szerint azonban a plakát nem sértette meg a politikus személyhez fűződő jogait. Az ítélet indoklása szerint ugyanis a plakát Mesterházy Attilával mint politikai szereplővel szemben kinyilvánított, képi formában megfogalmazott politikai véleménynyilvánítás. És mint ilyen,
ábrázolásában nem volt sem indokolatlanul bántó, sem túlzó, sem megalázó,
"belefért" a véleménynyilvánítás alaptörvényben is megfogalmazott kereteibe. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.