Az utóbbi hetekben egyre nagyobb aktivitást mutatott Áder János köztársasági elnök, főképpen környezetvédelmi ügyekben. Ennek az egyik epizódja volt, hogy május 7-én kezdte meg működését az államfő kezdeményezésére az a honlap, amelyen keresztül a klímaváltozás elleni összefogást támogathatják a magyarok.
Az államfő emellett a napokban felszólalt a Fővárosi Közgyűlésben is, valamint a földvagyonról szóló törvénymódosításról Alkotmánybírósági normakontrollt kért. Bár a jelenlegi köztársasági elnök már több törvényt visszaküldött a parlamentnek, normakontrollt eddig csak egyszer kért a választási regisztráció ügyében, amit egyébként utóbb a taláros testület el is kaszált.
Noha Áder János ciklusából még két év hátravan, egyre több találgatás jelent meg arról, hogyan kívánja folytatni politikai pályafutását a köztársasági elnök, ha 2017 tavaszán nem kap bizalmat a parlamenttől. A sajtóban az is megjelent, hogy az ENSZ vezetésére pályázik, de ezt később határozottan cáfolták. Az Origo annak járt utána, mi állhat a mostani feltűnő aktivitás hátterében.
Áder János köztársasági elnök környezetvédelmi ügyekben való aktivizmusa egyrészt annak köszönhető, hogy közeledik a párizsi ENSZ-klímacsúcs – mondta portálunknak Kiszelly Zoltán politológus. Szerinte az államfő számára a legnagyobb eredmény az lenne,
ha valamilyen diplomáciai sikert el tudna érni, amire a nemzetközi közvélemény is felkapná a fejét.
Áder János számára kézenfekvő volt, hogy a víz témáját karolja föl, mivel az szorosan kötődik hobbijához, a horgászathoz. Kiszelly felidézte, hogy a Magyarország uniós elnöksége alatt kezdeményezett Duna-stratégia elhalt, így jól jönne az államfőnek, ha egy hasonló kezdeményezést tudna felmutatni. Úgy látja, az is nagy eredmény lenne, ha egy kisebb nemzetközi szervezet Budapestet választaná székhelyéül.
A politológus felidézte, hogy eddig mindegyik elnöknek volt valamilyen programja, amit kisebb-nagyobb sikerrel végre is tudtak hajtani. Áder János eddig teljes mértékben tartja magát a víz védelmét középpontba helyező céljaihoz. Kiszelly Zoltán szerint éppen emiatt a
mostani aktivitása nem tekinthető előkampánynak a 2017-es elnökválasztáshoz,
mivel amúgy sem ennek alapján dönt majd az új államfőről a parlamenti többség.
A köztársasági elnök környezetvédelmi aktivitása egyfajta hosszú távú befektetésnek tekinthető,
mivel így Magyarország nem túl jó külföldi megítélésén is javíthat – fogalmazott a politológus. Úgy látja, Áder abban az esetben, ha 2017-en nem folytathatja a Sándor-palotában, akkor nem fog beülni a Fidesz-frakcióba, és az Európai Parlamentbe sem fog visszatérni.
Minden köztársasági elnök megpróbálja definiálni a saját szerepét, ráadásul a környezetvédelem egy hálás téma, így érthető, hogy Áder János ehhez nyúlt – mondta az Origónak a Republikon Intézet elemzője. Tóth Csaba emlékeztetett, már Sólyom Lászlónak is fontos volt a természetvédelem. A mostani helyzetben a közelgő párizsi klímacsúcs aktualitása adja meg az államfő aktivitását.
Tóth Csaba szerint sem tekinthetőek egyfajta választási előkampánynak Áder lépései, mivel Orbán Viktor döntésétől függ majd a 2017-es újraválasztása. Ezt persze nem az fogja befolyásolni, hogy a környezetvédelem terén milyen eredményeket tud felmutatni Áder János, hanem a Fidesz majdani érdekei. A szakember nem mert jósolni arra az esetre, ha nem Ádert választja majd a kormánypárt, de az tény, hogy az államfő tett utalást arra, inkább egy centrista politikát vinne.