Ezért mehettek neki Orbánék a bevándorlóknak

Akár sikeres is lehet a kormány bevándorlásellenes kampánya, főleg ha az elmúlt években a témában készült felméréseket vagy a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás részletes eredményeit nézzük. Ha idegenekkel szembeni véleményt kell megfogalmazni, az emberek egy része még saját pártszimpátiáját is felülírja.

Az utóbbi napokban ismét felpörgette a bevándorlók elleni kampányát a kormány. A kabinet országszerte plakátokat helyezett ki, ezeken egyebek között az szerepel: „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”. A kampány előtt az is elhangzott, hogy a plakátok többségét az ország déli határa mentén helyezik majd el, de a főváros környékén is sok hirdetést látni.

Erőteljes kampányba kezdett a bevándorlók ellen a kormány Fotó: Polyák Attila - Origo

Népszerűtlenség és vereségek

Az Origo annak járt utána, mi állhat a Fidesz-kormány mostani lépése mögött. Ehhez a korábbi választások és felmérések eredményeit is használtuk. Mint arról portálunk is beszámolt, az utóbbi hónapokban jelentősen visszaesett a Fidesz népszerűsége, amit az elmúlt időszak időközi országgyűlési választásai is igazoltak.

Sokat rontott az Orbán-kormány helyzetén a Simicska Lajossal kialakult konfliktus, de egyes politikusok és háttéremberek vagyonosodási ügyei is.

Éppen ezért a kormány hosszú ideje keres egy olyan ügyet, amit szerinte a választók széles tömegei támogatnak.

Ezt most a bevándorlók elleni kampányban vélik megtalálni, és korábbi felmérések szerint lehet is keresnivalójuk ezen a területen.

Sok helyen átfestették az idegengyűlölőnek tartott plakátokat Fotó: Polyák Attila - Origo

A többség szigorítana

A Tárki és a Századvég pár évvel ezelőtti kutatásai szerint

a megkérdezettek túlnyomó többsége a bevándorlási politika szigorítása mellett van.

A Tárki arra is rákérdezett, szükség lenne-e egy olyan bűnügyi nyilvántartásra, amiben az elkövetők faji hovatartozását is számon tartják, ezzel a válaszadók 34 százaléka inkább egyetértett, 25 százalékuk pedig teljes mértékben helyeselte.

Arról egyelőre nem készült felmérés, hogyan hatott az erőteljes kormányzati kampány a pártpreferenciákra. Annak egy másik aspektusáról, hogy a Fidesz miért nyúlhatott ehhez az eszközhöz, már kevesebbet beszélnek az elemzők. Az egyik kézenfekvő választ a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazásban kell keresni. Persze azóta a választók összetétele részben átalakult, de a határ menti települések akkori eredményeit érdemes megnézni.

A 2004-es népszavazáson a választók többsége otthon maradt Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Tendenciák

Elemzésünk során a déli és a keleti országrész határ menti településeinek az eredményeit nézzük meg. Az északi és nyugati határt azért nem vesszük számításba, mivel a kettős állampolgársággal riogató kampány hatása lényegesen kisebb volt azokban a térségekben, valamint Ausztria, Szlovénia és Szlovákia már az EU-tagja volt. Természetesen az összes település eredményét nem tudjuk számba venni, de tendenciát így is fel lehet vázolni. Azt is megnézzük, hogy másfél évvel később, a parlamenti választáson hogyan alakultak az erőviszonyok.

A 2004-es népszavazáson a Fidesz-szavazók egy részének is bejött a határon túli magyarok elleni kampány Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Zalában nem féltek

Zala megyében, közvetlenül a horvát határ mentén fekvő Murakeresztúron 2004-ben 50,94 százalék szavazott nemmel a kettős állampolgárság megadására. Ugyanitt a következő országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP a szavazatok 52,33 százalékával diadalmaskodott, míg az MSZP csak 34,51 százalékot kapott. A többi Zala megyei határ menti településen az igenek győztek.

Nem kértek a kettős állampolgárságból

A Somogy megyei Vízváron a nemek 50,74 százalékkal győztek, az igenek mellett kampányoló Fidesz 2006-ban mégis nyert, 53,23 százalékot ért el szemben a 36,92 százalékot szerzett MSZP-vel.

Péterhidán 67,8 százalékos fölényben voltak a nemek,

míg másfél évvel később 46,15 százalékkal győzött a Fidesz-KDNP, szemben a 40,66 százalékos MSZP-vel.

Szentborbáson 78,38 százalék ellenezte a kettős állampolgárság bevezetését,

de 2006-ban 50 százalék fölött szerepelt a Fidesz. A többi somogyi határ menti településen az igenek voltak többségben.

Választási plakát a 2004-es népszavazáson Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Fidesz igen, határon túliak nem

Baranya megyében a határ menti Piskón 55,32 százalékkal győztek a nemek, de a Fidesz másfél évvel később 75,42 százalékot kapott.

Alsószentmártonban 55,86 százalékot kapott a nem,

de 2006-ban 54,06 százalékkal nyert a Fidesz. Az összes többi Baranya megyei határ melletti településen elsöprő többségben voltak a nemek, de a kis falvak zömében 2006-ban a szocialisták győztek.

A Bács-Kiskun megyei Hercegszántón a nemek 54,19 százalékos arányban nyertek. 2006-ban a Fidesz-KDNP 49,62, az MSZP 41,05 százalékot ért el. Csikérián is a nemek nyertek 50,53 százalékkal, de a Fidesz az országgyűlési választáson 52,74 százalékot kapott az MSZP 39,54 százalékával szemben. A Bács megyei határ menti településeken nagyrészt az igen szavazatok voltak többségben.

Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök a nemeket támogatta Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

A Csongrád megyei határ menti településeken

érdekes módon majdnem mindenütt az igenek voltak többségben a kettős állampolgárságról szóló szavazáson.

Csak azokban a falvakban győztek a nemek, ahol egyébként az MSZP nagyon simán nyert 2006-ban.

Hajdúban is sok volt a nem

A Békés megyei Eleken a nemek 52,64 százalékot kaptak, míg az országgyűlési választáson 51,64 százalékot szerzett a Fidesz-KDNP. A szocialisták akkor 40,81 százalékot értek el.

Újszalontán a nemek 54,9 százalékos fölényben voltak,

de 2006-ban a Fidesz-KDNP 56 százalékot kapott. A Békés megyei határ menti településeken egyértelmű fölényben voltak a nemek, de ezeken a szocialisták 2006-ban is jól szerepeltek.

A Hajdú-Bihar megyei Nyírábrányban 2004-ben a nemek 66,38 százalékot kaptak. Másfél évvel később a Fidesz-KDNP a szavazatok 53,68, az MSZP pedig 39,76 százalékát szerezte meg. Fülöpön 50,93 százalék mondott nemet a kettős állampolgárságra, de 2006-ban 69,89 százalékot kapott a Fidesz, míg az MSZP csak 24,13 százalékot. A Hajdú megyei román-magyar határon a települések többségében a nemek nyertek, de a szocialisták itt egyébként is erősek voltak.

Sok határ menti településen nagyon nem kértek a kettős állampolgárságból Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Jól elverték az MSZP-t

A Szabolcs-Szatmár megyei

Csengersimán 64,97 százalék voksolt a kettős állampolgárság ellen,

míg 2006-ban 52,3 százalékot kapott a Fidesz, az MSZP pedig 42 százalékot. Kispaládon 51 százalék szavazott a kettős állampolgárság ellen, de 2006-ban a Fidesz 65 százalékot ért el, az MSZP pedig 30,77-et.

Beregdarócon is a nemek voltak minimális többségben, az országgyűlési voksoláson 75,41 százalékot kapott a Fidesz, az MSZP pedig 16,19 százalékot. Lónyán a nemek 60,17 százalékkal nyertek, míg 2006-ban a Fidesz-KDNP 49,89, az MSZP pedig 41,25 százalékot ért el.

A 2004-es népszavazáson volt összhang a fideszes és szocialista szavazók között Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Van tér

A több tucat határ menti település eredményeit látva egyértelműen kirajzolódik előttünk, hogy nagyon sok helyen pártszimpátiától függetlenül voksoltak a határon túli magyarok egyszerűsített honosítása ellen.

2004-ben a Fidesz egyértelműen a kettős állampolgárság mellett kampányolt,

de úgy tűnik, a határ mentén élő szavazókat ez egyáltalán nem érdekelte, és inkább a határon túliakkal szembeni előítéleteikre hallgattak.

A mostani kormányzati kampány nem a határon túli magyarokról szól, hanem az ennél távolabbról érkezőkkel szembeni előítéletekre próbál építeni. Ebből a szempontból jól látszik, hogy van tere a szavazatszerzésnek, ami mostanában jól jöhet a kormánypártoknak.