Vörös posztónak számítanak az úttörő és a kisdobos szavak, mióta az önkormányzati törvény tiltja az önkényuralmi rendszerekre emlékeztető elnevezéseket.
A kerületek és települések sorra adnak új nevet a korábban névtelen vagy "kommunistagyanús" nevű tereknek, utcáknak.
Ez történt áprilisban Rákosmentén is, a lépés viszont mélyen felháborította az korábbi Úttörő utcai lakók többségét, akik csak a helyi lapból tudták meg, hogy már az Enzsöl Ellák utcában élnek.
"Ötven éve lakom itt, az utca még 1946-ban, a kisgazdák kormányzása alatt kapta a nevét."
Most egyik pillanatról a másikra megváltozik minden.
"Nekem kell járnom a hivatalokhoz, szolgáltatókhoz, hogy átírassam a papírjaimat" – méltatlankodott Tóth Pál, akivel az utcában futottunk össze.
A férfi nevetségesnek tartja, hogy egy egyszerű melléknévről is a kommunizmus jut a döntéshozók eszébe. "Az úttörő egyszerűen pionírt, újítót jelent, ilyen volt Amundsen is" – vélekedett a nyugdíjas, aki szerint
nem kell mindenben komcsiveszélyt látni.
Tóth Pálnak egyébként nincs baja az 1995-ben elhunyt Enzsöl Ellákkal. Az Erzsébet-templom egykori lelkésze közkedvelt volt Rákosmentén, fiatalosnak, sőt formabontónak tartották.
"Vagány, farmeros pap volt.
Könyvet írt, fiatalokkal barátkozott, diszkóba járt" – mondta róla a férfi, aki megjegyezte, hogy Enzsöl Ellák állítólag családot is alapított, amikor ideiglenesen felfüggesztette egyházi szolgálatát – legalábbis a helyi szóbeszéd szerint.
A lakók az átnevezésnél nagyobb problémának tartják, hogy erről senkit sem kérdeztek meg. Kiss Györgyöt is villámcsapásként érte a hír: Szabó Pál szomszédja április 18-án, a Hírmondó című lapból értesült, hogy
a rákosmentei közgyűlés egy hónappal korábban határozott a névváltás kérdésében.
"Szavunk sem lehetett, egyszerűen megkaptuk Enzsöl Ellákot" – állítja a lakó, aki azóta minden követ megmozgat a változtatás ellen.
Amikor szembesült a döntéssel, másfél óra alatt 56 utcabeli tiltakozó aláírását gyűjtötte össze, az utóbbi két hónapban pedig több nyílt levelet is írtak a polgármesternek, jelezve, hogy nem értenek egyet a döntéssel.
Kiss György szerint Riz Levente egyik levélre sem válaszolt.
Nem jártak jobban az Úttörő utcaiak Tarlós Istvánnal sem: a Fővárosi Közgyűlés április 29-én döntött az átnevezésről, a lakók pedig hiába próbálták a helyszínen személyesen meggyőzni a főpolgármestert.
Tarlós István azt mondta, ő dönti el, akar-e beszélni a vendéggel, vagy sem, most pedig éppen nem akar
– idézte fel a megalázó jelenetet Kiss György, aki ha visszalépést nem is, legalább egyeztetést szeretne a döntéshozókkal: hadd döntsék el a helyiek, milyen nevű utcában szeretnének élni.
"A helyi választókerületi képviselő korábban állítólag többeket megkérdezett az Enzsöl Ellák névről, csak épp nem az Úttörő utcában, legalábbis hozzánk biztosan nem jött ezzel" – mondta a férfi.
Máshol is botrányokkal járt a kényszerű keresztelő. Répcelakon az Úttörő utca mind a 110 lakója tiltakozott a névváltozás ellen, Szabó József polgármester pedig végül a Magyar Tudományos Akadémiától kért állásfoglalást az ügyben.
Ugyanígy döntött Balatonfenyves is – a lépés azonban időhúzásnak tűnhet, hiszen az Akadémia egyértelműen elutasítja az elnevezést.
Salgótarjánban az MTA véleménye sem volt mérvadó: maradhatott az Úttörők útja és a Gorkij körút,
igaz, több partizánnevet eltöröltek a településen.
A legtöbb településen ugyanakkor beadták a derekukat, 2013 óta országszerte több mint ezer utcát neveztek át. A buzgóságban szerepet játszhat a félelem is, hiszen az illetékes kormányhivatal tavaly januártól keményen büntethet, perelhet, ha önkényuralminak tartott maradványnevekbe fut.
Mint az Origo megtudta, Dunaújvárosban június 18-án döntöttek a Kisdobos és az Úttörő utcák átkereszteléséről. A két közterület ezentúl együttesen veszi át az eddig is létező Kodály Zoltán utca nevét.
Nyíregyházán márciusban keresztelték át az Úttörőt, stílszerűen Templom utcának.
Jászberényről sokáig nem sikerült kiűzni a vörös kísértetet,
de idén májusban megadta magát: a közgyűlésen Borókára keresztelték át a helyi Úttörő utcát.
A Google térképén ugyanakkor ma is régi nevükön szerepelnek az útszakaszok.
A kényszer ellenére sok helyen humánusan oldották meg a változtatást. Az Origónak nyilatkozó önkormányzatok mindegyikénél kikérték a lakók vagy a helyi városvédő egyesület véleményét, több választási lehetőség volt, és csak ezután döntöttek az átnevezésről.
Ezt az együttműködést hiányolják a rákosmentei érintettek. Kedden mi is póbáltuk elérni a XVII. kerületi polgármestert. A kerület csütörttök délután válaszolt kérdésünkre. Levelükben kiemelték, hogy az
Úttörő utca átnevezése kötelező volt számukra
a hatályos jogszabályok szerint, erről pedig nem Rákosmente önkormányzata, hanem a Fővárosi Közgyűlés döntött. A változtatás szükségességéről Sárádi Kálmánné főjegyző tájékoztatta őket.
Riz Levente hivatala azt állítást is cáfolta, hogy a Úttörő utcaiakat nem értesítették a névváltoztatásról. A csatolt dokumentum alapján valóban küldtek tájékoztató levelet az ott élőknek - június elseji keltezéssel, több mint egy hónappal a fővárosi döntés után.
Kiss György és szomszédai mindenesetre nem adják fel,
ombudsmanhoz és az adatvédelmi hivatalhoz is fordultak jogorvoslatért.
Bíznak benne, hogy előbb vagy utóbb szóhoz jutnak, saját nevet adhatnak otthonuknak – ha már egyszer vége az önkényuralomnak.