Varga Mihály beidézése is felvetődött a Lánchíd Palota-ügyben

Lánchíd palota, Budapest, 2015.

Újabb fordulat a Lánchíd Palota bérbeadásával kapcsolatban. A nemzetgazdasági miniszter meghallgatása is felvetődött a legutóbbi tárgyalási napon. Értékaránytalanság és jó erkölcsbe ütközés miatt kérik a szerződés érvénytelenné nyilvánítását, több milliárd forint a tét, kormánypárti helyezkedés lehet a háttérben.

A Lánchíd budai hídfőjénél álló Lánchíd Palotát 1867-ben, Ybl Miklós tervei alapján építették neoreneszánsz stílusban. A reformkor egyik jelképe és a Clark Ádám tér egyetlen ma is álló épülete közvetlenül a nulladik kilométerkő mellett, a főváros jelképes középpontjában van, a világörökség része. Értékes tehát, mégis évekig kihasználatlan volt. 2008-ban helyreállították az eredeti állapotába, 2013-ban pedig hárommilliárd forintért megvásárolta a Nobilis Kristóf érdekeltségi körébe tartozó DÖB-68 Zrt. a CIB Bank csoporttól, majd bérbe adta az Eximbanknak. A történet itt kezdődik, erről szól a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumán zajló per, amelyben az Eximbank a korábbi vezetése által kötött szerződést a bank új menedzsmentje feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva megtámadott.

Lánchíd Palota, Budapest, 2015. Fotó: Bielik István - Origo

10 éves bérleti szerződés

Az Eximbank (Magyar Export-Import Bank) és társintézménye a Mehib (Magyar Exporthitel Biztosító) vezetői 2012-ben úgy döntöttek, hogy feladataik bővülése miatt több munkatársra van szükségük, ezért elköltöznének a pesti Nagymező utcai épületből. Több különböző ajánlatot kértek be, végül az Eximbank akkori vezérigazgatójának, Nátrán Rolandnak az asztalára került a DÖB-68 Zrt.-nek a javaslata. Az MNO szerint ez arról szólt, hogy Nobilis Kristóf csak akkor akarta megvenni az épületet, ha előbb aláírják a 10 évre szóló, havi 6000 Ft/négyzetméterről szóló bérleti szerződést az Eximbankkal. Ez a bérleti díj sem az üzemeltetés, sem a parkolóhelyek havidíját nem tartalmazta. A javaslatról egy évig tárgyaltak, végül aláírták. A bérbeadó tízéves bérletet, az Eximbank vételi opciót kért, amelyet az állampapírok hozamához kötöttek.

Varga Mihály neve is elhangzott

A Ma.hu információi szerint 2013-ban az Eximbank tulajdonosi jogait gyakorló nemzetgazdasági minisztert, Varga Mihályt is tájékoztatták a székházváltás tényéről. "A miniszter úr azt mondta, itt nem ő dönt, hanem a menedzsment feladata, hogy a székházváltás körültekintően, szakszerűen és professzionálisan történjen" - írja a Ma.hu. Nátrán Roland, az egykori bankvezér a legutóbbi, pénteki tárgyaláson tanúvallomásában hozzátette: Varga Mihálynak mindössze három kérése volt: az egyik, hogy mielőtt az Eximbank új székházba költözne, egyeztessen az állami vagyonkezelővel, hogy biztosan nincs-e olyan másik épület, amelyet székházként használhatna. A megadott paraméterek alapján egyet találtak csak, Tatabányán. A másik kérés az volt, hogy a bérbeadó alkotmányvédelmi szempontból is megfeleljen. A harmadik pedig, hogy törekedjenek egy esetleges előnyös vételre. A Ma.hu tudósítása szerint a bíróban ezen a ponton felmerült, hogy a nemzetgazdasági miniszter meghallgatása sem lenne értelmetlen.

Lánchíd Palota, Budapest, 2015. Fotó: Bielik István - Origo

Helyezkedés a háttérben

Mi változott meg 2014-ben? Miért perli az Eximbank azt, akitől korábban bérbe vette az épületet? A válasz megértéséhez érdemes megismerni az Eximbank történetét. Az állami tulajdonban lévő Eximbankot és a Mehibet azért alapították több mint 20 évvel ezelőtt, hogy segítsék a magyar vállalatok exportját. Az Eximbank feladata az volt, hogy egy társfinanszírozó bank bevonásával hitelt nyújtson a cégeknek, hogy azok exportálni tudjanak, a biztosító pedig felvállalta a külföldi vevők kockázatait. A bank 2002-ben a Magyar Fejlesztési Bank alá került.

10 évvel később Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter az export-import felélénkítése miatt átvette a bankot, így az a Nemzetgazdasági Minisztérium fennhatósága alá került. Nátrán Roland lett a vezérigazgató, aki Matolcsy embere volt. Nem sokkal később Matolcsy a nemzeti bank elnöke lett, helyét Varga Mihály foglalta el, ez után 2014 tavaszán a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került az Eximbank felügyelete. Az új vezető a saját embereit akarta a fontos posztokra tenni, fogást kereshettek Nátrán Rolandon, és úgy tűnik, a bérleti szerződéssel meg is találhatták a vezérigazgató gyenge pontját.

2014 októberében Kohut Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, aki akkor tagja volt az Eximbank felügyelőbizottságának, a következőt mondta a HVG-nek:

„A felügyelőbizottság megkezdte a bérleti szerződés és a hozzá kapcsolódó beszerzések átfogó vizsgálatát annak megállapítása érdekében, hogy azok megfelelnek-e a közérdeknek.

A vizsgálat eredménye alapján a felügyelőbizottság megteszi a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat az igazgatóságnak.”

Lánchíd Palota, Budapest, 2015. Fotó: Bielik István - Origo

Értékaránytalanság, jó erkölcs

Nátrán Roland nem sokkal később távozott a posztjáról, az Eximbank végül nem költözött be a Lánchíd Palotába, és pert kezdeményezett nagyfokú értékaránytalanság miatt, amelyet a legutóbbi tárgyalási napon a jó erkölcsbe ütközés jogcímmel is kiegészített az Eximbank képviselője. Ez utóbbira azért lehetett szükség mert a független bírósági szakértő megállapította, nem értékaránytalan a DÖB-68 Zrt.-vel kötött bérleti szerződés. Itt tart most a világörökségi területen álló Lánchíd Palota ügye, a per várhatóan újabb csavarokkal folytatódik, és talán újabb kormánypárti helyezkedésekbe pillanthatunk majd be.