Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Palkovics László elmondta, felsőoktatási szakképzésre 6500 hallgató nyert felvételt, alapképzésre 45 200, osztatlan képzésre 6400, mesterképzésre 14 ezer. Az összesen felvett 72 ezer diákból 55 800-at állami ösztöndíjas helyre vettek fel.
Demográfiai oka van annak, hogy körülbelül 1500-zal kevesebb diákot tudtak idén felvenni, mint tavaly,
csökkent ugyanis az érettségizők és felvételizők száma - közölte az államtitkár.
Palkovics László jelezte: a minimális ponthatár 280-ra emelése ahhoz vezetett, hogy a hallgatók komolyan vették a felkészülési időszakot, így
a minimális ponthatár-növekedés nem okozott átrendeződést a szakok között.
Elmondta: képzési területek alapján az alapképzésre felvettek 17 százalékát műszaki, 16,3 százalékát gazdaságtudományi, 8,7 százalékát bölcsészettudományi, 8,6 százalékát informatikai, 5,6 százalékát jogi képzésre vették fel, pedagógusképzésre 11,3 százalékot, orvos- és egészségtudományra pedig 8,4 százalékot.
Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár ismertette: tavaly az állami ösztöndíjjal támogatott nappali alap- és osztatlan képzésekre 32 ezren, idén a 72 ezer jelentkezőből 31 ezren kerültek be. A 105 ezer összes jelentkezőből 55 ezren jelöltek meg első helyen alap- és osztatlan, nappali, állami ösztöndíjjal támogatott képzést. Az összes jelentkezőt nézve az első helyen felvettek aránya 49 százalék, az alap- és osztatlan képzésben pedig 43 százalék.
Az alap- és osztatlan képzéseknél a legtöbb hallgatót a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vette fel (4590), ezt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME, 3295), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE, 3160), a Debreceni Egyetem (DE, 3081) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE, 2099) követi. Tavaly is ez az öt egyetem vette fel a legtöbb hallgatót.
A helyettes államtitkár elmondta: nagy átrendeződés a legmagasabb pontszámú képzések között sem volt, továbbra is a hagyományos, klasszikusan népszerű szakokon a legmagasabb a ponthatár, a BME-n a mechatronikai mérnöki képzésen például 456 volt a ponthatár.
A legtöbb jelentkezőt továbbra is a gépészmérnöki szakra vették fel
(1635), de ezernél több felvett hallgatója van a mérnökinfomatikus szaknak (1554), a villamosmérnökinek (1088), valamint az általános orvosinak (1056) is.
Maruzsa Zoltán elmondta: kiemelt cél volt, hogy az informatikai, műszaki, természettudományi és tanárképzés irányába tolják el a jelentkezők arányát, ez sikeres is volt, mivel 2010-ben ezekre a szakokra a jelentkezések 28 százalékát adták be, idén pedig már 39 százalékát.
