8,7 milliárdért vett műtárgyakat a Magyar Nemzeti Bank

Pécs, 2009. január 6. Tiziano Vecellino: Mária gyermekével és Szent Pállal című festménye a pécsi Művészetek és Irodalom Háza kiállítótermében. A magángyűjtő tulajdonát képező, a Szépművészeti Múzeumban letétbe helyezett festményt a múzeum és a pécsi művészetek háza között kialakult jó kapcsolatnak köszönhetően január 7. és február 6. között láthatja a nagyközönség. A Mária gyermekével és Szent Pállal című kép ismeretlen olasz mester alkotásaként sokáig egy pécsi lakás falát díszítette, majd három évvel ezelőtt a Nagyházi Galéria aukcióján bukkant fel és 140 millió forintos áron kelt el. A pénzben kifejezhető értékét ma 1,4 milliárd forintra becsülik. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

A jegybank az utóbbi évtizedek legnagyobb műkincs-felvásárlási programját hajtja végre, milliárdokat költ műalkotásokra, gyűjteményekre. Az intézmény honlapján olvasható tájékoztatás szerint a következő három évben sem lassítanak a tempón, az Értéktár Program megvalósítására 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos összeget különítettek el 2018 végéig, ami „páratlan értékű műtárgy-gyarapítási keret a magyar múzeumok történetében”.

A Tiziano a legnagyobb fogás

Tiziano Vecellio: Mária gyermekével és Szent Pállal című alkotását 4,5 milliárd forintért vásárolta meg a jegybank Pintér Gyula vállalkozótól.

A férfi nem elégedett az árral, mégis belement az üzletbe, mert a védett képet nem viheti ki az országból, hiába ígérték a háromszorosát érte külföldön.

A festmény éveken át ismeretlen 16. századi velencei mester műveként egy pécsi család tulajdonában volt, majd 2005-ben, a Nagyházi Galéria aukcióján bukkant fel. Tátrai Vilmos, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze ekkor hívta fel a figyelmet arra, hogy Tiziano egy eddig ismeretlen alkotásáról lehet szó, és ezt a későbbi vizsgálatok igazolták is.

Tiziano Vecellino: Mária gyermekével és Szent Pállal - a képért 4,5 milliárd forintot fizetett a jegybank Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc

A festmény, amelyet 1510 körül készíthetett a mester, az elmúlt időszakban több külföldi kiállításon is szerepelt.

Művészi értékét tekintve az elmúlt több mint fél évszázadban hazánkban előkerült festmények között ez a legjelentősebb.

Munkácsy 1,6 milliárdért

A Krisztus Pilátus előtt című festményért több mint 1 milliárd 602 millió forintot fizetett az állam a jegybanki programon keresztül. "A Munkácsy-trilógia darabja a magyar kulturális örökség felbecsülhetetlen jelentőségű műve, magyar tulajdonba kerülése vitán felül nemzeti érdek. A volt tulajdonos (a kanadai Hamilton Galéria) és az MNB megállapodásának köszönhetően a festmény sorsa megnyugtatóan rendeződött, és az eddigi őrzési helyére, a debreceni Déri Múzeumba kerül hosszú távú letétként” – áll a jegybank honlapján olvasható ismertetőben.

Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festményét több mint 1,6 milliárd forintért vette meg az MNB a kanadai Hamilton Galériától Forrás: MTI/Balázs Attila

A februárban bejelentett vásárláskor Balog Zoltán még nem árulta el, pontosan menyiért vette meg az állam a képet, az összeg később vált nyilvánossá.

Ha másként nem megy, védett lesz

Azóta a trilógia harmadik darabja, a Golgota megvásárlása körül a magyar állam és a tulajdonos műgyűjtő Pákh Imre között kirobbant viszály epizódjaként a Miniszterelnökség kezdeményezte a kép védési eljárását.

Az örökségvédelmi törvény szerint a védett képek kiviteli tilalom alatt állnak, eladásukkor pedig az államnak elővásárlási joga van.

Védetté nyilvánította az állam a trilógia harmadik darabját, a Golgotát is, amelynek vételárában egyelőre nem tudott megállapodni a tulajdonossal. Pákh Imre műgyűjtő ugyanis 9 millió dollárt kér, szemben az állam 6 milliós ajánlatával.

Pákh Imre műgyűjtő, a Golgota című Munkácsy-kép tulajdonosa perelni is kész, de nem adja áron alul a festményt Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Pákh Imre erről az Origónak azt mondta, hogy őt a – Lázár János miniszter megfogalmazása szerint sem sportszerű – védetté nyilvánítás az 50-es évek államosításaira emlékezteti, és egy jogállamban senkit sem lehet arra kötelezni, hogy veszteségesen adja el a tulajdonát. A műgyűjtő továbbra is a józan megegyezésre törekszik, de szükség esetén akár perre is megy.

Folytatódik a visszavásárlás

Ezekhez a felvásárlásokhoz képest Orbán Dezső 65 millióért vett A nagy akt című képe, Moholy-Nagy László 501 millióért vásárolt Festmények és más képzőművészeti alkotások gyűjteménye, Gulácsy Lajos 42 milliós A mulatt férfi és a szoborfehér asszony című képe, illetve Vaszary János 40 millióért vásárolt Kereszténység című képe nem számít jelentős tételnek.

Gulácsy Lajos: A mulatt férfi és a szoborfehér asszony Forrás: Wikimedia Commons

A gyűjtemények közül a 14-17. században Erdélyben vert ezüsttallérok – érmegyűjtemény beszerzése volt a legköltségesebb, 1,1 milliárd forintba került. Vélhetően erről a vásárlásról ír közleményében az MLP. A Liberálisok úgy tudják, hogy

nemzetközi becsüsök vizsgálják az érmevásárlást,

mert sajtóértesülések szerint a Magyar Nemzeti Bank körülbelül félmilliárd forinttal drágábban vásárolta meg a gyűjteményt, mint amennyit az valójában ér, és ezzel együtt csaknem 100 millió forintot fizetett ki az üzlet keretében közvetítői díjként egy magánszemélynek.

A Liberálisok korábban arra kérték a Matolcsy György vezette jegybankot, hogy hozza nyilvánosságra a vásárlással kapcsolatos információkat, ez azonban a mai napig nem történt meg - áll az MLP közleményében.

Az erdélyi tájegység Szentendrén

A második legjelentősebb tétel, 300 millió forintos beruházás volt a Szentendrei Szabadtéri Múzeum Erdélyi Tájegységének bemutatása. A múzeum az összeget egyebek között műtárgyvásárlásra, állandó kiállítás helyszínéül szolgáló lakó- és gazdasági épületek megvásárlására, áttelepítésére, restaurálásra és kutatásra fordítja. A skanzen tervei szerint 2016 végére ennek a támogatásnak a segítségével a tervezett 116 épületből mintegy 50 építménnyel és 10-12 ezer műtárggyal gyarapodhat majd a gyűjtemény. Az erdélyi az első határon túli tájegység, amelyet bemutat a Szentendrei Skanzen.

Jó befektetés

A jegybank tavaly januárban indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár Programját, amelynek célja egyebek között a külföldi tulajdonba került legfontosabb műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése, itthon tartása, illetve kiemelkedő értékű műkincsek megszerzése a hazai múzeumok számára.

A gyűjtemény létrehozását az MNB egyúttal értékálló befektetésnek, kézzelfogható gyarapodásnak tartja.

Az MNB Értéktár programjának szakértőkből és közgyűjteményi vezetőkből álló testületét is irányító jegybanki alelnök, Gerhard Ferenc korábban megerősítette, hogy további, magyar kötődésű, jelenleg külföldön lévő tárgyak megvásárlását is tervezik, de konkrétumokat nem említ, mondván, az alapot teremthet a műtárgyakkal való spekulációra.