A mögöttünk hagyott félévben 45 időközi önkormányzati és kettő országgyűlési választást tartottak Magyarországon. A közvélemény figyelme természetesen az utóbbi kettőre összpontosult, mivel azokon dőlt el, hogy a Fidesz-KDNP-nek nem lesz kétharmados többsége a parlamentben.
Azonban ezeken túl is érdemes a számok mögé nézni, hogyan is voksoltak a választók 2015 első részében.
Az időközi önkormányzati választásokon összesen 38 766 fő élhetett volna a választójogával, ebből 17 801 fő jelent meg, ami 45,92 százalékos részvételnek felelt meg.
Ez az aktivitás egyáltalán nem számít alacsonynak,
főleg annak tükrében, hogy volt olyan település, ahol csak egy jelölt indult, így érthetően a választás sem váltott ki komoly izgalmakat.
A részvételi adatok összegzése után a leadott szavazatokat is összesítettük. A 45 időközi önkormányzati választáson
a voksok 71,63 százalékát a független jelöltek szerezték meg.
Őket a Fidesz követte 15,53 százalékkal, majd az MSZP 6,03, a Jobbik 5,76 százalékot gyűjtött össze. A többi párt az egy százalékot sem érte el ezeken a voksolásokon.
A független jelöltek elsöprő fölénye a kis településeken egyáltalán nem új jelenség, aminek több oka is van. Az egyik, hogy
helyben egyik jelölt sem szeret felsorakozni egyik párt mögé sem,
mivel az adott közeg lakosai sokkal inkább voksolnak egy független aspiránsra, mint valamelyik politikai párt jelöltjére. Általában egy párt akkor lehet sikeres helyben, ha a jelöltje is népszerű, és elfogadottsága felülírja a politikai preferenciákat.
A másik ok, hogy maguknak a pártoknak sincsenek kiépített szervezetei a kisebb településeken. Az utóbbi években egyedül
a Fidesz-KDNP próbált erre a szintre is betörni, de próbálkozása nem tekinthető sikeresnek,
mivel a kis települések élén 75-80 százalékban még mindig független vezetők állnak. Persze tény az is, hogy a 2000-es években a függetlenek aránya inkább 90 százalék felé közelített.
Azt is megnéztük, hogy azokon az önkormányzati választásokon, hogyan alakultak az eredmények, ahol pártok jelöltjei is feltűntek. Összesen 11 ilyen voksolás volt az elmúlt fél évben. Meglepő módon
ebben a kategóriában is a függetlenek nyertek a szavazatok 38,8 százalékával.
A Fidesz-KDNP 33,51, az MSZP 13, a Jobbik 12,43, az LMP pedig 1,03 százalékot ért el, a többi párt egy százalék alatt szerepelt.
A pártok szereplésénél azt is figyelembe kell venni, hogy nem mindegyik választáson indultak. A győzelmeket tekintve a függetlenek vezetnek hat első hellyel,
a Fidesz és az MSZP kettő-kettő, míg a Jobbik egy sikert könyvelhetett el.
Budapesten egy választás volt, amit a szocialisták elsöprő fölénnyel nyertek meg egy káposztásmegyeri körzetben, ahol egyébként még 2010-ben is sima vereséget szenvedett a Fidesz.
Az időközi országgyűlési választásokon összesen 145 557 fő élhetett volna az állampolgári jogával, ebből 63 086 fő jelent meg a szavazóhelyiségekben, ami 43,34 százalékos részvételnek felelt meg. Ellentétben az önkormányzati választásokkal, itt
a Fidesz-KDNP szerezte a legtöbb szavazatot, annak ellenére, hogy jelöltjei mindkét megméretésen kikaptak.
Az eredményeket az is torzítja, hogy a veszprémi 1-es körzetben Kész Zoltán bár független jelöltként indult, mégis a baloldali ellenzék mögéje sorakozott föl.
Összesítve a kormánypártok 34, a függetlenek 24,97, a Jobbik 24,28, az MSZP 12,47, az LMP pedig 3,36 százalékot gyűjtött. A Fidesz első helyét az magyarázza, hogy mindkét választáson nagyjából hasonló nagyságú támogatottságot szereztek, miközben a baloldal nem indult az egyiken. A Jobbik a harmadik helyét annak köszönheti, hogy a veszprémi 1-es körzetben a várakozásokhoz képest sokkal rosszabbul szerepelt, így még a függetlenek szavazatmennyiségét sem sikerült elérnie.
Azt is megnéztük, hogy az országgyűlési és az önkormányzati választásokon összességében, hogyan szerepeltek a jelöltek. Ebben a kategóriában nem meglepő módon
a függetlenek nyertek a szavazatok 35,19 százalékával.
A Fidesz-KDNP 29,95, a Jobbik 20,22, az MSZP 11,05, az LMP pedig 2,73 százalékon végzett. A többi politikai erő itt sem érte el az egyszázalékos támogatottságot.
Mit is mutatnak ezek választások? Egyértelműen kijelenthető, hogy a pártok közül továbbra is a Fidesz-KDNP a legerősebb, de a független jelöltekkel összevetve már egyáltalán nem örülhetnek a kormánypártban.
A Fidesz számára nagyon komoly pofon volt a két elveszített időközi országgyűlési választás,
valamint az is, hogy például Gyomaendrődön egy korábban megnyert mandátumot veszítettek el.
A kormánypárti vereségek mellett a baloldali ellenzék sem gyújthat örömtüzeket, mivel az Újpesten aratott győzelmük mellett a pilisi sikerük volt igazán csak meglepetés. A Fidesz-fellegvárnak számító Karcagon el sem indultak, míg
a tapolcai időközi voksoláson megszerzett 26 százalékos eredményük sem volt kimagasló.
A Jobbik bár megszerezte történetének első egyéni országgyűlési mandátumát, de ennek ellenére az önkormányzati voksolásokon országos támogatottságához képest lényegesen rosszabbul szerepelt.
A független jelöltek taroltak az elmúlt fél évben, és a következő hónapokban sem várhatunk komoly fordulatot. A baloldal a szeptember közepi angyalföldi választásban reménykedhet, ahol nagyon jó eredményt érhetnek el, míg a Jobbik ismét Tapolcán bízhat a sikerben. A Veszprém megyei településen augusztus végén két jobbikos képviselő lemondása miatt kell az urnákhoz járulni.