Megjelent az új Külügyi Szemle

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter köszöntőjével indul a megújult Külügyi Szemle. A miniszter hangsúlyozta, hogy az új világrend kialakulófélben van, és Magyarország természetesen a változás nyertesei közé szeretne tartozni, ezért került középpontba a külgazdaság. A külgazdasági fókuszú külpolitika részeként a KKM átszervezte intézményrendszerét, amelynek eredményeként öt intézményre támaszkodhat.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet által kiadott, negyedévente megjelenő Külügyi Szemle 2015-ös nyári számában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter köszöntőjében hangsúlyozza: „a geopolitikai, világgazdasági, biztonságpolitikai változások folyamatosan gyorsulnak, így a sokak által emlegetett új világrend kialakulófélben van."

Magyarország természetesen a változás nyertesei közé szeretne tartozni, ezért került középpontba a külgazdaság. „Mivel nyitott gazdasággal rendelkezünk, csak akkor lehetünk sikeresek, ha növekedést érünk el az exportpiacokon, ezzel egyidejűleg pedig növelni tudjuk a Magyarországra irányuló beruházásokat. Az a célunk, hogy az Európai Unió tekintetében hazánkban legyen a legnagyobb az export GDP-hez mért aránya, nálunk legyen a legnagyobb az ipar hozzájárulása a GDP-hez, illetve Közép-Európában Magyarországon legyen a legtöbb befektetett külföldi tőke a lélekszámhoz viszonyítva" – teszi hozzá Szijjártó.

A miniszteri köszöntő kitér arra is, hogy a külgazdasági fókuszú külpolitika részeként a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) átszervezte intézményrendszerét, amelynek eredményeként öt intézményre támaszkodhat. „A Nemzeti Befektetési Ügynökség feladata külföldi beruházások Magyarországra vonzása, a Magyar Nemzeti Kereskedőház segíti a magyar kis- és közepes vállalkozások külpiacokra való kijutását, az Eximbank hitelezési tevékenysége az egész folyamat motorja, a Külügyi és Külgazdasági Intézet biztosítja a tudományos hátteret, a Balassi Intézet pedig a magyar kultúrdiplomácia intézménye."

A miniszter köszöntőjében – utalva többek között az ukrajnai konfliktusra, a menekültválságra és az Iszlám Állam jelentette fenyegetettségre – úgy fogalmaz, hogy „Európát a második világháború óta nem érte egyszerre olyan sok és olyan súlyos kihívás, mint most". Szijjártó Péter szerint az ilyen kihívások idején a konzultáció, a folyamatos párbeszéd jelentősége különösen felértékelődik. „A megújult Külügyi Szemle ennek a konzultációnak kíván az egyik fóruma lenni."