A vasárnapi boltzár ügyében egyszerre három kezdeményezésről is döntött hétfői ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A több más népszavazási kezdeményezéshez már most is aláírásokat gyűjtő rendszerbontó civilek - az Új Magyar Köztársaság (ÚMK) egyesület képviseletében - és az MSZP alelnöke a boltzár eltörléséért, míg egy magánszemély a korlátozás fenntartása érdekében gyűjtött volna támogató aláírásokat.
A három kérdés és a kezdeményezések benyújtói:
Az NVB úgy határozott, hogy mindhárom kérdést elutasította - erősítette meg az Origo kérdésére Listár Dániel, a Nemzeti Választási Iroda sajtófőnöke. Elmondta, hogy
a döntés ellen mindhárom érintett 15 napon belül fellebbezhet, ha pedig azokat elutasítják, még mindig fordulhatnak a Kúriához.
Utóbbinak 90 napja van állást foglalni, addig viszont a boltzár témájában nem nyújtható be új kérdés.
Mivel ugyanazon témában egyszerre csak egy népszavazási kezdeményezés "futhat", az NVB-nek választania kellett a három közül. A jóváhagyásnál nemcsak a kérdés törvényességi akadályát és egyértelműségét vizsgálják, hanem azt is, melyik érkezett legelőbb.
Ez kulcsfontosságú kérdés volt, mert előzőleg, július elején az NVI vezetője, Pálffy Ilona - aki kinevezése előtt az Orbán-kormányban politikai főtanácsadó volt - saját hatáskörben a három kérdésből kettőt már elutasított, méghozzá idő előttiségre hivatkozva. Az MSZP-s Lukács Zoltánét és Wodicska Zoltánét, de azóta mindketten újra benyújtották, így ismét dönteni kellett róluk.
Az NVB az időbeliségről folyó vitában úgy foglalt állást, hogy az NVI elnökének nem volt igaza,
amikor arra hivatkozva utasította el a két kérdést, hogy azokat még azelőtt nyújtották be, mielőtt június 30-án 18.11-kor megjelent volna a benyújtés előtt a jogi utat megnyitó Kúria-döntés, amely az MSZP korábban e támában benyújtott hasonló kérdését utasította el.
Az NVI tehát Pálffy Ilonával szemben úgy foglalt állást, hogy nem a Kúria honlapján közzétett döntés idejét kell alapul venni, hanem egy jóval korábbi, 16.05-ös közzétételt, ami az NVI honlapján történt. Ezután már a három kérdés benyújtásának egymáshoz viszonyított idejét vizsgálták.
Az idősorrendben pedig a gyorsaság számít, így az NVB a csak július elsején, legutolsóként érkezett kérdést rögtön elutasította. Ezt Vajda Zoltán, az Orbán Viktor rendszerét népszavazásdömpinggel lebontani kívánó, Új Magyar Köztársaság néven nemrég egyesületté alakult civilek egyik szervezője nyújtotta be.
Ezután következett a még versenyben maradt két kérdés érdemi vizsgálata.
A két kérdés közül a gyorsaságot nézve az MSZP-nek állt a zászló,
hiszen az ő kezdeményezésüket 16.15-kor vették át, míg Wodicska Zoltán magánszemélyét néhány perccel később, 16.30-kor érkeztették.
Az MSZP-s kérdést azonban, hiába volt első, az NVB elutasította. Méghozzá összeférhetetlenségre hivatkozva. Mint arról az Origo beszámolt, a Lukács Zoltán MSZP-alelnök nevében benyújtott dokumentumot nem ő, hanem Litresits András, az NVB MSZP-delegáltja adta le.
Az összeférhetetlenség, így az elutasítás oka az volt, hogy Litresits delegáltként elsőbbséget élvezett az NVI irodájába való bejutáskor. Így tudta 16.15-kor leadni a kezdeményezést, a szintén e témában kezdeményezéssel érkező állampolgár - Wodicska Zoltán - pedig így lett másiodik.
Az MSZP-s kérdés elutasítása után Wodicska kérdése maradt versenyben, ám ezt is elutasították. Itt az indok az volt, hogy a kérdés nem egyértelmű. Az "Egyetért Ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap, és az üzletek zárva tartsanak?" kérdés ugyanis két kérdés egyben.
Az MSZP összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez Patyi András, az NVB elnöke ellen - közölte Lukács Zoltán MSZP-alelnök. Ezt azzal indokolta, hogy a választási eljárásról szóló törvény kimondja: a választási bizottság tagja "nem lehet központi államigazgatási szervvel munkavégzésre irányuló más jogviszonyban".
Márpedig
Patyi nem csupán az NVB elnöke, hanem a kormány tanácsadó testülete, az Államreform Bizottság vezetője is,
valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, "amelynek három minisztérium a fenntartója" - mondta. Lukács ezt azután jelentette be, hogy az NVB ülésén vita bontakozott ki közte és Patyi között, és az elnök nem adott neki szót, pedig beadványozó.
Az NVB végképp bohózatot csinált a jogbiztonságból - így kommentálta a testület döntését az Új Magyar Köztársaság Egyesület. Azt írták, hogy a népszavazás körüli, hónapok óta tartó vita rámutat arra, hogy a referendum jogi feltételei körül van még mit tennie a jogalkotóknak, amennyiben az a szándékuk, hogy az a demokrácia ünnepe legyen, ne pedig egy kiüresedett látszatintézmény.
Az egyesület úgy vélte, a döntés hátterében az állhat, hogy
a hatalom fél az emberek véleményétől, helyette milliárdokért bábozza el nekünk, hogy a nemzeti konzultációk alkalmával kérik ki az emberek véleményét,
holott eddig egyetlen nemzeti konzultációs folyamat sem zajlott transzparens és nyomon követhető módon."
Cikkünk folyamatosan frissül!