Ahogy arról az Origo beszámolt, június közepén elindult a Kissszilárd.hu. A honlap az egykori moszkvai magyar agrárattasénak, a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri megbízottjának nevét igyekszik tisztára mosni, a január óta előzetesben ülő Kiss Szilárd érdemeinek felsorolásával, szerző- és forrásmegjelölés nélkül.
Indulása óta az oldal korlátozott érdeklődést váltott ki, mígnem kiderítettük, hogy a Kissszilárd.hu-t Kiss unokaöccse, Sándor Tibor indította, és állítása szerint – ugyan nagybátyja „közvetlen munkatársainak segítségével”, de – az ott található egyetlen cikket is ő írta.
Sándor Tibor neve azonban nem először kerül elő. A Népszabadság még tavaly márciusban írt arról, hogy a 26 éves martfűi fiatalember a tulajdonosa annak a martfűi Winexport Kft.-nek, amelynek igazgatóságában az orosz Magnit több illusztris figurája ül.
Nem egy CBA
Az 1994-ben alapított Magnit Oroszország legnagyobb kereskedelmi lánca. Jelenleg 10 753 üzletükben – élelmiszerboltok, hipermarketek, drogériák – mintegy 260 ezer embert foglalkoztatnak. Saját adatai szerint a cég 2014-ben 763,5 milliárd rubeles (csaknem 3800 milliárd forintos) árbevételt produkált.Köztük van Szergej Galickij, aki 8,3 milliárd dolláros vagyonával jelenleg Oroszország 15. leggazdagabb embere, és aki a Magniton kívül tulajdonosa szülővárosa focicsapatának, az orosz élvonalban induló FK Krasznodarnak is.
A 2010 decemberében, 500 ezer forintos tőkével bejegyzett Winexport, mint a neve is mutatja, elsősorban boreladásra szakosodott, de mint a tulajdonostól megtudtuk, termékeiket Oroszországban nem közvetlenül adják el, hanem a Vengerszkoje Vino teríti őket, a többi között Magnit-üzletekbe. A céget Kiss Szilárd hozta létre, honlapja szerint ebben a külső-moszkvai irodában működnek.
Azt is megtudtuk, hogy a cégben a magnitosok a mai napig jelen vannak, a milliárdos Galickijon kívül a felesége, Viktoria Galickaja, a helyettese, Oleg Goncsarov, illetve a Magnit igazgatótanácsának elnöke, Pombuhcsan Hacsatur. Az oroszok a cégadatok szerint cégjegyzésre is jogosultak. Sándor Tibor azt mondta, eddig még soha nem találkozott partnereivel, de azt elárulta:
„Én vettem fel őket, noha a cég ügyeit a nagybátyám, Kiss Szilárd intézte.”
Április óta hivatalosan is tudjuk, hogy nem a legjobban, mert hűtlen kezelés vádjával vádat emelt ellene a kecskeméti ügyészség: a cég megszabadult ugyan a Kiss által 2010-ben felvett 500 millió forintos adósságától és annak kamataitól, de az ismeretségébe tartozó vállalkozók ezt úgy tüntették el, hogy a hitelt folyósító takarékszövetkezetet csaknem félmilliárd forintos kár érte.
A jó orosz kapcsolatokkal rendelkező Kiss azonban nem véletlenül szervezte be a magnitosokat a Winexportba: az orosz óriás nyugati terjeszkedését akarták elősegíteni. Ez 2014 nyarára csúcsosodott ki, amikor bejelentették, hogy a Magnit Záhony határában hozza létre az ezer kamionnak is otthont adó logisztikai központját.
Kiss Szilárd a bejelentés előtt a Válasz.hu-nak azt mondta: bár felmerült, hogy a központot Lengyelországban építenék fel,
„a magyar kormány hozzáállása azonban meggyőzte a Magnit vezetését, annak ellenére, hogy az orosz–ukrán konfliktus rontotta az esélyeinket”.
Az akkori tervek szerint Záhonyban a Nyugat-Európából, illetve Magyarországról származó áruféleségeket szortírozták volna célirányosan a cég 50 oroszországi központi raktárába.
Csakhogy a munkahelyek ezreivel kecsegtető bejelentésből semmi nem lett. Azon persze nem lepődtünk meg, hogy Sándor Tibor nem tud semmit arról, hogy mi a helyzet a beruházással, hiszen a Winexportot egyértelműen Kiss Szilárd menedzselte, de Záhony polgármestere, Helmeczi László az Origónak elmondta:
A Magnit visszamondta a magyarországi projektet, méghozzá pont arra az ukrán válságra hivatkozva, amelynek ellenére – Kiss Szilárd szerint – az oroszok a szabolcsi városban húzták volna fel az irdatlan méretű átpakoló bázist.
A polgármester azt is elárulta: pont úgy jött a lemondás, ahogy az ígéret tavaly nyáron: nem hivatalosan; szerinte ez csak egy választási ígéret volt.
Megkerestük Helmeczi elődjét, Háda Imrét is. A volt záhonyi polgármester szerint
a Magnit-projekt egyértelműen az Oroszország elleni nyugati szankciók áldozata lett.
Mint mondta, az oroszok többször is jártak Záhonyban, még egy irodát is kinéztek maguknak, és bejárták a terepet, a város környékén ugyanis rengeteg kihasználatlan ipari terület van, és a város elhelyezkedése (magyar–ukrán határtelepülés, vasúti csomópont) is előnyös.
Az ukrán háború miatt azonban visszaléptek, az elosztó központ pedig megmaradt egy hangzatos ígéretnek.
Az már csak hab a tortán, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok már a Krím 2014. márciusi annektálása után meghozta első körös szankcióit, és a kelet-ukrajnai háború eszkalálódása (nota bene: a háború 2014 áprilisában kezdődött) után már sejthető volt – különösen egy orosz ügyekben tapasztalt diplomata számára –, hogy csak idő kérdése a büntetőintézkedések újabb csomagja. Ez azonban Kiss Szilárd optimizmusán mit sem változtatott.