Paskai László 1988 és 2002 között töltötte be a legfőbb magyarországi egyházi pozíciót. Amikor elérte a 75 éves kort, benyújtotta lemondását, amelyet II. János Pál pápa elfogadott. Ez után, 2003-ban nyugdíjba vonult.
Utódja a jelenlegi esztergom-budapesti érsek Erdő Péter bíboros. Amikor 2007-ben betöltötte 80. életévét, elveszítette pápaválasztó jogát. 2008. október 23-án Esztergom díszpolgárává választották. A bíboros haláláig Esztergomban élt.
Az 1927-ben született Paskai László a szegedi piarista gimnáziumában érettségizett, teológiai tanulmányait Gyöngyösön kezdte, és a budapesti Hittudományi Akadémián fejezte be.
A háború végén lett novícius, ferences szerzetesi fogadalmat 1949-ben tett, majd 1951-ben szentelték pappá.
1952-ben a Hittudományi Akadémián doktori fokozatot kapott. 1955-ig a Szeged-Csanádi egyházmegye püspöki hivatalban szolgált, majd 1962-ig a szegedi Hittudományi Főiskolán tanított, közben a szegedi Szent József-templomban lelkipásztorként is működött.
1965-től a budapesti Központi Papnevelő Intézet spirituálisa volt, és tanított a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián. 1967-ben tanszékvezető lett, 1973-tól 1978-ig a budapesti Központi Szeminárium rektori teendőit is ellátta.
1978-ban lett címzetes püspök és veszprémi apostoli kormányzó, majd a következő évben veszprémi megyés püspök.
1986-ban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé választották, e tisztséget 1990 őszéig töltötte be.
1987-ben esztergomi érsek és Magyarország prímása lett, 1988-ban bíborosi rangot kapott. 1993-ban lett esztergom-budapesti érsek. Paskai László egyházfősége idején zajlott le a politikai rendszerváltozás, az egyház felszabadulása Magyarországon, és II. János Pál pápa két látogatása.
A Kereszténydemokrata Néppárt szerint egyházát és hazáját szerető lelkipásztort vesztett el az ország Paskai László bíboros halálával. A kisebbik kormánypárt közleményében azt írta, hogy mély megrendüléssel fogadták a mélyen hívő, egyházát és hazáját szerető lelkipásztor halálhírét.