Nagy tömeg figyelte Budapesten a tűzijátékot, amely pontosan este fél 9-kor kezdődött, a Márti dala dallamaira. Később Rúzsa Magdi és Lajkó Félix is zenélt, a hangszórókból versek szóltak. Idén új helyszín volta Szabadság híd. A Citadelláról két helyen mintegy háromezer, a Magyar Honvédség két pontonjáról nagyjából 7500, a Lánchídról és a Szabadság hídról mintegy 1000-1500 rakétát lőttek fel.
Este fél hét körül már elkezdett gyűlni a tömeg a rakpartokon, de láthatóan kevesebben voltak a tűzijátékon, mint tavaly. Valószínűleg a hideg tehetett róla, de a Batthyány téren feleannyian voltak, mint 2014-ben,és a Parlamentnél is foghíjas volt a tömeg, pedig sokan vidékről utaztak a fővárosba, hogy megnézzék a látványosságot.
A tömeg már kilenc körül elkezdett hazaszivárogni, de sem rendőrség, sem pedig a mentők szerint nem történt rendkívüli esemény, a tűzijáték békésen véget ért. Legfeljebb az árak miatt morogtak sokan.
A Várkert Bazárnál 2200 forintot kértek egy kiflibe rakott házi kolbászért.
A langalló valamivel olcsóbb volt, 500 forintért lehetett kapni. Egy család 10 ezer forint alatt biztosan nem tudott megvacsorázni, ennek ellenére mindenhol hosszú sorok álltak.
Az ünnepi szentmise a Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta, előtte vonultak a körmenetben az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és a püspöki konferencia tagjai, utána Erdő Péter, a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, majd a plébániák zarándokcsoportjai.
Orbán Viktor kormányfő és Áder János köztársasági elnök részvételével megkezdődött az ünnepi szentmise a budapesti bazilika előtt. A misét Erdő Péter esztergom-budapesti érsek celebrálja.
A Szent István-bazilika előtti téren Erdő Péter arról beszélt, hogy a Magyarországra érkező emberek ezrei „új és új kérdések elé állítanak mindannyiunkat”. Ma már mindenki elismeri, hogy hatalmas, nemzetközi méretű folyamatról van szó – mondta a bíboros –, amely "messze meghaladja akár az egyéni lehetőségeinket, akár országunk képességeit és méreteit. Olyan jelenséggel állunk szemben, amelynek teljes mélységét, okait, hatásait nem ismerjük, talán nem is tudjuk megismerni."
Az ország legnagyobb Szent Korona-installációját avatták fel Szarvason, a Mini-Magyarország makettparkban.
A szimbólum 3,5 méter átmérőjű, a parkban a történelmi Magyarország közepét jelképező dombon, lábakon áll, a dombbal együtt mintegy 7 méter magas. A koronán található kereszt csaknem egyméteres.
A Kossuth téren kérte meg barátnője kezét egy frissen avatott hadnagy. Kovács Mártonnak legjobb barátai álltak sorfalat. Gréta igent mondott.
Szent István királyt ábrázoló szobrot avattak az államalapítás ünnepén Nyékládházán. Az alkotás a római katolikus templom kertjében, a Szent István utca végében található. A szobrot Gönczi Róbert helyi fafaragó mester készítette és ingyenesen ajánlotta fel a településnek. A Szent Istvánt ábrázoló alkotást Ternyák Csaba egri érsek szenteli fel és a város első köztéri szobra lesz.
Az illegális bevándorló, aki délről és keletről az ország felé és azon keresztül Európa felé tart, nem ellenség, de teher – fogalmazott Lázár János Hódmezővásárhelyen. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a városi ünnepségen azt mondta: kérdés, hogy elbírja-e az ország és Európa ezt a terhet.
Lázár János szerint két válasz van: a szép és az igaz. Azok, akiket nem nyomaszt az ország vezetésének terhe, azt mondják, jöjjenek, „majd a kormány és az ország gondoskodjon róluk, közben csökkentse az adókat, emelje a béreket, építsen utat, iskolát, kórházat”. Ők azonban nem a magyarok érdekeit tartják szem előtt – mondta.
Botrányba fulladt a Józsefvárosi Önkormányzat augusztus 20-i megemlékezése. Az ünnepi műsor alatt ugyanis egy nagyjából 50 fős csoport tüntetett volna a kormány és Kocsis Máté bevándorlásellenes politikája ellen.
Húsz, kidobó kinézetű ember azonban elállta az útjukat, és megakadályozta őket abban, hogy részt vegyenek az ünnepségen, sőt, szóváltás után megütöttek egy idős nőt – írja az Index.
A rossz idő ellenére is sokan látogattak ki a budai Várban megrendezett Mesterségek Ünnepére. A csütörtöktől vasárnapig tartó rendezvény középpontjában idén a pásztorok élete áll, a díszvendég pedig Spanyolország.
Az idén 29. alkalommal megtartott programra nyolcszáz kézműves jött el, és
több mint ötven látványműhelyben lehetett eltanulni az egyes mesterségek fogásait.
Egy bútoráruház mögött, az Óvoda téren találta meg tudósítónk Salgótarjánban az ország tortáját "Nem volt könnyű eljutni idáig, de megérte, a torta nem geil, viszont ízes" – mondta első kóstolásra az Origo munkatársa a barackpálinkás-karamelles édességről.
Később részletes beszámolót adunk, amiből nem maradhat ki az ország cukormentes tortája sem, amiben szintén a barack dominál.
Nem kellett persze Salgótarjánba utazni, ha finomságra vágytunk:
az ország tortáját a Várkert Bazárban is megkóstolhatták az érdeklődők.
Kevéssel dél előtt a tortavágással nyílt meg az Ízek utcája a Bazár előtt, a kézműves és gasztronómiai vásáron a Honvédség Tessedik mézes körtetortája is megtalálható volt.
Polgár Judit sakkozó és Eötvös Péter zeneszerző kapta meg idén a Szent István-rendet. A legmagasabb állami kitüntetést az államfő adta át a Sándor-palotában, az ünnepségre eljött Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.
Áder János a díjátadón arról beszélt, hogy a kitüntetettek mindketten közösség- és nemzetformáló erővel bírnak, példájukkal neveltek, világraszólót alkottak, és ezzel az országnak is dicsőséget szereztek.
A Szent István-rendet 2011-ben, Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére alapították meg, a Mária Terézia által 1764-ben alapított Magyar Királyi Szent István-rend megújításaként, és
rögtön ez lett a legmagasabb állami elismerés is.
Zuhogó esőben vonultak végig Debrecenen a 46. virágkarnevál résztvevői, a helyi idősek szerint még
sosem volt ilyen hideg, zimankós idő a karnevál napján.
Az eső miatt a szervezők is változtattak a programon: a zenész és táncos művészeti csoportok rövidített útvonalon léptek fel, és csak a Kölcsey Központig tartott a menetük.
Őket követték később a virágkocsik, amik az eredeti útvonalon haladva a Nagyerdei Stadion északi rendezvényterére érkeznek meg.
Verőcén szokás szerint már augusztus 19-én megünnepelték augusztus 20-át. Szerda este tűzijátékkal, vízi fényfüzérrel készültek az államalapítás napjára.
Egyetemi kutatók, egyházi, méltóságok, de edzők is állami- szakmai kitüntetéseket kaptak a Pesti Vigadóban.
Az elismeréseket – így a Magyar Érdemrend Nagy- és Középkeresztjét – Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere adta át többek között Beer Miklósnak, a Váci Egyházmegye püspökének, Perner Ferenc sebésznek és Fábiánné Rozsnyói Katalin mesteredzőnek, olimpiai ezüstérmes kajakozónak.
A díjazottak teljes listáját a Terasz portálon találja meg.
Tíz órától nyílt napot tartottak az Országházban, a látogatók délután ötig nézhették meg a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot és a Szent Koronát.
"Amióta a magyar állam létezik, mindig saját erejéből védte és építette újra önmagát."
A pokol kapui nyíltak meg előttünk,
"de túléltük és átvészeltük a tatár dúlást, török hódoltságot és két világégést is" – mondta ünnepi beszédében Áder János.
A köztársasági elnök szerint mindez őseink és nagyszüleink erőfeszítéseinek köszönhető, a romokból emelték fel újra az országot, és mindig kivívták függetlenségüket.
Áder János azt mondta, hogy a NATO-csatlakozás, az európai uniós tagság azt az illúziót keltette, hogy biztonságban vagyunk, Európát és országait nem fenyegeti veszély – de az utóbbi években szinte minden megváltozott.
Tíz éve még nem gondoltuk volna, hogy a hidegháború veszélye visszatér Európába, hogy a globális felmelegedés miatt háborúk törhetnek ki, és hogy egy lator terrorista állam születhet, sakkban tartva a fél világot
– sorolta az államfő.
Hozzátette, azt sem hitte volna senki, hogy
menekültek százezrei vonulhatnak át majd Magyarországon.
Áder szerint ezekben a változó, bizonytalan időkben létkérdés, hogy ismét saját erőnkből megvédjük a magyar államot. "Nem kerülhetjük ki ezt a felelősséget, és szakítanunk kell a közönnyel. Rajtunk múlik, hogy ellenállunk a közösséget fenyegető veszélyeknek" – összegzett Áder János.
Magyarország a hazánk, és nem átjáróház, a valódi menekültek számíthatnak segítségre, de nem tűrjük el, hogy embercsempész családok hamis ígéretekkel szerencsétlenek ezreit indítsák útnak Európába – hangsúlyozta ünnepi tisztavató beszédében Hende Csaba.
A honvédelmi miniszter szerint ezek a csempészek nem tisztelik a hazát, kijátsszák azokat is, akik megbíztak bennük.
Hozzátette, a honvédség esküjéhez híven teljesíti a határvédelmi feladatokat, a katonák az eddigi leghosszabb hőségriadó alatt is kitartóan dolgoztak.
A határzárnak köszönhetően törvényes keretek közé tereljük az illegális bevándorlást
– ígérte a miniszter.
Hende Csaba beszélt a katonai életpályamodellről és az 50 százalékos illetményemelésről, amiből már 30 százalékot már megkaptak a honvédek. A tárcavezető szerint a mostani válságos időkben, amikor Közel-Keleten egy "vallási fanatizmusban tobzódó terrorállam" bontakozik, még fontosabb az ország fennmaradásáért dolgozni és harcolni.
Az esős, hideg idő miatt nem sokan jöttek el a rendezvényre, nagyjából ezer ember nézelődik az esernyők árnyékából, kordonok mögött. Eközben a díszőrség engedélyt kapott Áder Jánostól az állami lobogó felvonására, a Himnusz dallamára emelték fel a zászlót.
Trombitaszó kíséretében érkezett meg Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök a Kossuth térre, az esőtől nedves kövezeten felálltak az avatandó tisztjelöltek szakaszai.
94 tisztet avattak fel ünnepélyes keretek között a Parlament előtt.
Hétvégi a menetrend
A csütörtöki állami ünnep és a pénteki pihenőnap miatt a BKK járatai hétvégi menetrend szerint közlekednek. Hétvégi és ünnepi menetrendet használ a MÁV is:
augusztus 21-én és 22-én (pénteken és szombaton) az ünnepnapi, augusztus 23-án a vasárnapi menetrend szerint közlekednek a vonatok.
A társaság a teljes járműállományát bevetette, felkészülve az ünnepséggel járó megnövekedett forgalomra.
A hosszú hétvége kihat a boltok nyitva tartására: csütörtökön az üzletek többsége zárva volt, ez alól csak néhány virágbolt, éjjel-nappali és benzinkút jelentett kivételt.
Pénteken és szombaton a boltok a szokott nyitva tartással üzemelnek,
a nagyáruházak este tízig is elérhetőek, vasárnap viszont már ismét minden üzlet zárva lesz a már megszokott, de nem kedvelt rend szerint.
Bár a hét elején Budapesten leszakadt az ég, csütörtökön nem kell tartani a 2006-oshoz hasonló ítéletidőtől: az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján változóan felhős időre számíthatunk a főváros környékén, és pár órára kisüthet a nap is.