Biztonsági szalagok és táblák között fekszenek az átutazók, mellettük gumibotos önkormányzati rendészek sétálnak peckesen. Első látásra csak ennyi változott a Keleti tranzitzónának kijelölt területén, pedig a főváros ennél többet is tett a migránsokért.
„Tudunk zuhanyozni, van vécé, a segítőktől pedig ételt és vizet kapunk” – mondta az Origónak a szír Hasszán, aki családjával két napja érkezett a Keletibe, és Németországba szeretnének eljutni.
Nem csak a jobb élet reményében: kilenc hónapos kislányuk, Christina súlyos csontbetegséggel született, ha nem műtik meg időben, soha nem tud majd járni. Hasszán családja már csak egy német szakértőben, a „big doctorban” bízik, létkérdés, hogy találkozhassanak vele.
A negyvenes férfi keserűen mosolyog, amikor a magyarországi útjukról kérdezem. „Itt jól bánnak velünk,
köszönöm a magyar emberek nagylelkűségét, az adományokat.”
A kormánynak és a rendőrségnek viszont nem hálás. Mint mesélte, megalázóan bántak velük a menekültügyi őrizetben, a rendőrök gyűlölték őket, mindenkivel üvöltöztek. A sátrak pedig annyira tele voltak már, hogy
Hasszán beteg kislányának is szabad ég alatt kellett aludnia a többiekkel.
A tranzitzónában ma már csak szírek vannak, az afgán migránsok korábbi tömege augusztus elsejétől egyszerűen eltűnt.
Így is rengetegen időznek a Keletiben, amíg a civil aktivisták továbbkísérik őket.
„A fővárosi hatóságokkal jó az együttműködés: naponta többször takarítják a zónát, kutat szereltek egy helyi tűzcsapra, így az ivóvízellátás is megoldott, és egy külön teremben gyűjthetjük a migránsoknak szánt ruhaadományokat” – mondta Léderer Tamás önkéntes segítő, aki rendszeresen kijár segíteni az aluljáróba.
Az aktivista szerint bevált a BKK migránsjárata is: a társaság két Ikarus 280-ast adott, amik naponta többször fordulnak a fejpályaudvarok között, és negyedórán belül rendelkezésre állnak.
A buszokat egy-egy rendész kíséri, hogy megvédje az utasokat az esetleges provokációtól,
a pályaudvaron pedig szótárral felszerelt önkéntesek irányítják őket a vonatokhoz, hogy biztosan eljussanak a kijelölt menekülttáborba.
A rendszer tehát bevált. Komoly probléma azonban a menekültek éjszakai utaztatása, aminek egyenes következménye az utcán alvás.
Megszokott, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) szegedi, kiskunhalasi és debreceni kirendeltségeiről este tíz után is továbbküldenek családokat.
A Debrecenből elküldötteknek ezután öt kilométert kell gyalogolniuk csak a helyi vonatállomásig. Ha ott elérik az utolsó vonatok valamelyikét, át kell szállniuk, vagyis valahol útközben tölthetik az éjszakát. Ha nem érik el, hajnali fél háromig kell virrasztaniuk az első járatig.
Egy ilyen út után garantált, hogy legalább egy napot pihennek a tranzitzónában vagy a parkokban, különösen, ha karon ülő gyerekekkel utaznak.
A bevándorlási hivatalt levélben kérdeztük, miért indítanak útnak késő este is családokat, és hova tűnhettek az augusztus előtt még nagy számban érkező afgán menekültek.
A BÁH napokkal később válaszolt: szerintük ők figyelmbe veszik a menetrendet a csoportok indításakor, és arra törekednek, hogy a menedékkérők a lehető legrövidebb időn belül a kijelölt táborokba érjenek.
A hivatal szerint ennek ellenére az esti órákban is üldögélnek olyan migránsok a debreceni vasútállomáson, akiket az idegenrendészet még délelőtt irányított oda.
Cikkünk megjelenése után
a BÁH különbuszt indított a debreceni menekülttábor lakói számára, a tábor és a pályaudvar között.
Arról, hogy augusztus óta kevesebb afgán migráns érné el Budapestet, a hivatal nem tud. Mint írták, idén ők kértek a legnagyobb számban, 31. 639-en menedékjogot Magyarországtól
A főváros mindenesetre más pályaudvarok körzetében is menekültzónák felállítását tervezi – a kijelölt területekről jelenleg is egyeztetnek a MÁV-val, de úgy tudjuk, a Nyugatinál a hét végéig, a Déli pályaudvarnál lévő aluljáróban pedig szerdáig alakíthatnak ki tranzitzónát.
Az ellenőrzött területek több szempontból hasznosak:
a rendészek itt kiszűrhetik a lejárt papírokkal utazó menekülteket, másrészt a zónák tehermentesítik Budapest köztereit.
Főleg a II. János Pál pápa teret, ahol több százan laknak, és amit hamarosan kiüríthetnek a hatóságok.
A nyolcadik kerületi téren hétfőn egyébként nyoma sem volt a Kocsis Máté által leírt ostromállapotnak, bár a menekültek után tényleg sok szemét marad.
Hangoskodó, késelő bandák helyett a fák árnyékában alvó fiatalokat, családokat láttunk, mellettük az Ozora Fesztiválra tartó társaság piknikezett békésen.
Uszítás miat perelik Kocsis Mátét
Személyiségi jogi pert indít a Magyar Helsinki Bizottság Kocsis Máté ellen, amiért augusztus 4-én Facebook-oldalán a II. János Pál pápa téren tartózkodó migránsokról szóló üzenet jelent meg. "... őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak" - áll a bizottság szerint gyűlöletkeltésre, uszításra alkalmas bejegyzésben. az MHB azt várja, hogy a józsefvárosi polgármester és önkormányzata nyilvánosan is bocsánatot kérjen, amiért megsértették a migránsok emberi méltóságát.Úgy tűnt, az idegenek főként a helyi hajléktalanokat frusztrálják, mivel elfoglalják a túléléshez szükséges forrásokat:
Itt mosakodtok egész nap!"
– ordított egy idősebb nő az ivókútnál tisztálkodó társaságra, társa pedig kifejtette, gyűlöli az egész bagázst, mert az önkéntes segítők csak nekik hoznak ételt, „a csöveseknek nem”.