Kilencvenegy nap a gázos pokol szélén

Remegtek a házak, hullott a csempe, törött az ablak, az utcán éjszaka is olvasni lehetett. A lángok az eget nyaldosták, a faluban szokatlanul meleg volt. Akkora volt a zaj, hogy aludni sem lehetett. A tyúkok nem tojtak tojást, a kutyák depressziósak lettek. Tizenöt éve történt a pusztaszőlősi gázrobbanás, amelynek lángját három hónap múltán sikerült elfojtani. A katasztrófa után bevezették a gázt a faluba.

A pusztaszőlősi gázrobbanás történetét a karfiol miatt Párizsban illik kezdenünk. A karfiol ugyanis ösztönzőleg hat bizonyos, úri körökben nem szívesen emlegetett gázok keletkezésére, amit ők a flatus kifejezéssel illetnek, feltéve, hogy jók latinból. Mégis, a zöldséget a közrendű származású Madame Du Barry tette kedveltté XV. Lajos udvarában, a róla elnevezett “Du Barry”, vagy “Dubarry” módra ihletésű, karfiolos étkek révén, valamikor az 1769-es esztendő után. Ekkor mutatták be ugyanis Versailles-ban az elhunyt szeretőjét, Madame Pompadourt sirató királynak.

Du Barry 1743 augusztus 18-án (vagy 19-én) született, azon a napon, amikor néhány évszázaddal később Pusztaszőlősön kitört a gáz.

Semmit nem tudtunk csinálni, csak félni

“Elviselhetetlen zaj volt. Nem tudtunk aludni, nem tudtunk kijönni a házból, nem tudtuk a tévét nézni, annyira üvöltött a lángoló gáz. Semmit nem tudtunk csinálni, csak félni” - emlékszik a falu szélén, a hajdani tűzfészektől alig ötszáz méterre lakó idős asszony a Pusztaszőlősön tizenöt éve beköszöntött gázrobbanásról, ami a legnagyobb volt az ország történetében.

Való igaz, ha a kitörés megszelídített kistestvérét nézzük a konyhai gáztűzhelynél, már egy néhány centis gázlángnak is jól hallható hangja van. Hát még egy több tíz méter magas lángoszlopnak. Ennek pontos méretéről megoszlanak a vélemények. Olvasni lehet 60-80 méteres lángoszlopról, nekünk ottjártunkkor egy munkás azt mondta, 142 méter magas volt.

A gáz 2000. augusztus 18-án, a déli órákban tört ki a Mol alvállalkozója, az - ománi tulajdonban lévő - MB Kőolajkutató Rt. által végzett karbantartás közben, egy több százmillió köbméteres természetes tározó Psz-34 jelű kútjánál. Úgy 100 bar nyomással, a falu szélső házaitól mintegy 500 méterre.

A gáz nem sokkal a kitörése után berobbant, és 800 Celsius-fokon égett.

A forróságot is érezték

Kilométerekről nézve is hatalmasak voltak a lángok. Giliczó Pálné jegyző Fotó: Polyák Attila - Origo

Giliczó Pálné, Kaszaper jegyzője kísért minket a robbanás egykori helyszínéhez, ahol most napraforgómező van. A jegyző a szerencsétlenség idején Kaszaperen élt. (Pusztaszőlős ehhez - a légvonalban 4-5 kilométerre lévő - településhez tartozik közigazgatásilag.) Mint emlékszik, még náluk is látni, hallani lehetett a robajlást.

Hasonlókat tapasztalhattak a légvonalban 7-8 kilométerre lévő Pusztaföldvár, Kardoskút, vagy az ezeknél kicsit távolabb lévő Tótkomlós lakói is, sőt ezeken a településeken is megrepedt a házak fala. A korabeli beszámolók szerint ezekben a községeken több mint száz kárbejelentés érkezett az önkormányzatokhoz.

Háttérben a 15 éve lezárt kút Fotó: Polyák Attila - Origo

Pusztaszőlősön a faluvégi ház lakói a forróságot is érezték. Az ott lakó asszony elmondása szerint a hőség és a hangorkán miatt nem tudtak aludni. A robajlás betörte az ablakokat, lerázta a csempét a fürdőszobáról, megrepesztette a falakat. „Úgy éreztük, ez maga a pokol – emlékszik. Annyira idegőrlő volt a helyzet, hogy 1-2 nap múltán inkább elmentünk innen néhány faluval odébb, és ott vállaltunk napszámot. Azután amikor vége lett a bajnak, visszajöttünk.

Az előbbieken kívül más kárra nem emlékszünk. Csak arra, hogy meg kellett őrülni."

Szenvedés volt hallgatni

“A kutya bánatosan feküdt, a tyúkok nem tojtak - idézi emlékeit egy másik asszony. A morajlást szenvedés volt hallgatni. Féltünk, egyszer csak nem-e a magasságba kerülünk mink is. Hosszú volt, nehéz volt, túléltük" - teszi hozzá.

Lépten-nyomon elhagyott házak Fotó: Polyák Attila - Origo

Pusztaszőlős szemlátomást szegény falu. Valamikor az uradalmi kastély köré felhúzott kis puszta volt, 2000-ben 147 lakóval, ma 130-an sincsenek. Munka nincsen, aki tehette, régen elköltözött, ma már csak az öregek maradtak. Egymást érik az elhagyott házak, van olyan utca, amit benőtt a fű. A zsákfaluba vezető aszfaltozott utat a Mol építette, hogy el tudjanak jutni a település határában lévő gázkutakhoz.

Becsei Magdolna tizenöt éve elköltözne Fotó: Polyák Attila - Origo

“Mi a kitöréskor a Balatonnál nyaraltunk, ott láttuk a híradóban, hogy mi történt. Aztán persze azonnal hazautaztunk - meséli Becsei Magdolna. Cudar világ volt, lengett a csillár a plafonon, az udvaron éjjel is olvasni lehetett, olyan világos volt. Nem sokkal a történtek előtt voltam kórházban, bárcsak annyi látogatóm lett volna, mint aztán itt! Annyian jöttek, hogy a végén csak lakcímkártyával engedtek bennünket haza” - mondja keserűen nevetve.

Volt itt szó ufókról

A faluban vita volt arról, mi okozta a balesetet, volt itt szó ufókról, mindenről. Már csak azért is, mert hónapokkal a szerencsétlenség után is mozgott a föld, repedeztek a falak. “Jött a hír, hogy felszámolják Szőlőst. Kezdtünk örülni, aztán kiderült, hogy mégsem. Igazság szerint én a mai napig abban reménykedem, hogy felszámolják. Mert itt semmi nincsen. Orosházáról költöztünk ki úgy harminc éve, nincs pénzünk visszamenni" - mondja maga elé révedve. “És most nem félnek?" - kérdezem. "Talán nem.”

Nincs nyomás. Ezúttal megnyugtató a látvány Fotó: Polyák Attila - Origo

Már több millió köbméter gáz is elégett, amikor 2000 szeptember elején a Nagy Szél becenevű, harckocsialvázra szerelt MiG-21-es repülőgép-hajtóművel sikerült szó szerint elfújni a lángot. Néhány órával később azonban a gáz új utat talált magának, és pár száz méterrel távolabb újból kitört. Ennek megfékezéséhez hónapokra volt szükség. Végül, komplikáltsága miatt egy világviszonylatban is ritkán alkalmazott megoldással sikerült elhárítani a kárt - közölte az Origóval a Mol.

A cég egy komplett új fúrótornyot épített, hogy a kút betömésével, a mélyben zárják el a gáz útját.

Ehhez az oldalirányú fúrásnak bele kellett találnia a mindössze 20 centiméteres csőbe. A lángokat végül a kitöréstől számított 91. napon, 2000 november 16-án sikerült elfojtani.

Jártak a tetőre, hogy nézzék a tüzet

Egyik kolléganőnk Orosházán nőtt fel, a történtek idején 12 éves volt. Arra emlékszik, hogy esténként ötödik emeleti lakásuk erkélyéről nézték az eget nyaldosó lángokat. Orosháza 17 kilométerre van Pusztaszőlőstől. A háznak jó fekvése van, ezért sokan jártak a tetőre, hogy nézzék a tüzet. “A környéken lakók – emlékszik kolléganőnk – csapatostul jártak a kitörés helyszínéhez is, katasztrófaturisták voltak, bár nem biztos, hogy ez a fogalom már akkor is létezett. Mindenesetre apám elvitt bennünket, emlékszem, sokan voltunk, és az elkerített biztonsági sáv szélén is nagyon meleg volt.”

Nincs itt semmi látnivaló Forrás: Polyák - Bende - Origo

Néhány vicces kedvű helybéli szerint a robbanás tulajdonképpen az augusztus 20-i tűzijáték beharangozása lett volna, csak balul ütött ki. Szerintük ezt mutatja, hogy a robbanás után megjelent Deutsch Tamás - akkoriban sportminiszter - is a helyszínen, bár hiába, mert őt sem engedték be a lezárt területre.

A szerencsétlenségben senki nem sérült meg. Pontosabban a falu egyik lakója, egy kisgyerek halláskárosult lett. “Nagy csibész volt, aztán bűnöző lett. Ne keressék, elköltöztek innen, ráadásul most börtönben van” - mondja egy hajdani szomszéd.

Gáz van? Gáz van!

A Mol kitörésvédelmi csapata a tűzoltósággal együttműködve - több mint félezer ember – több mint 200 ezer munkaórát dolgozott a tűz elfojtásán. Ezen időszak alatt egyetlen sérülés vagy munkahelyi baleset sem történt.

A kútkitörés elhárításának, a terület újjáépítésének és a keletkezett károk megtérítésének költsége elérte a 4 milliárd forintot, amit a Mol állt. A terület rekultivációja 2001-ig tartott, ennek részeként a talajt is kicserélték. A cég kártérítést fizetett a helyieknek, és részt vett a vízvezetékek, csatornahálózat fejlesztésében, bevezetésében.

Felújították a kastélyt is Fotó: Polyák Attila - Origo

Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség készített egy tanulmányt a kitörés következményeiről. A mérések alapján konstatálták, hogy „bizonyos, hogy a szennyező anyagok jelentős része magasabb légrétegekbe áramlott, és közben szétoszlott. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a kitörést követően, a feltörő nagy mennyiségű földgáz égésekor keletkező légszennyezők nem okoztak határérték feletti terhelést sem a háttérvizsgálati pontokon, sem pedig a kitörés közvetlen környezetében.”

A robbanás előtt a helyiek nagy álma a gáz bevezetése volt. Nehezményezték, hogy kevéske pénzükből szenet és fát kellett venniük, miközben egy hatalmas gázmező fölött laktak. Vágyuk végül a gázkitörésnek köszönhetően teljesült, mert a kárpótlás részeként a gázt is bevezették a házukba.

A pusztaszőlősi óta nem történt jelentős gáz-, illetve olajkitörés Magyarországon. A korábbiakról itt olvashatnak egy összeállítást.