A törvényszék azért döntött úgy, hogy a Cinóberként ismert D. Ferenc meggyilkolásának ügyét egyesíti a Fenyő János médiavállalkozó 1998-as megölése és az Aranykéz utcai robbantás miatt indult, már korábban egyesített ügyekkel, mert mindhárom bűnügyben a szlovák Jozef Rohácot vádolják az elkövetéssel. A Kúria jogegységi döntése alapján az ügyeit így egy perben kell tárgyalni.
Az ügyészség szerint Jozef Rohác volt az, aki kora este Budán, egy forgalmas kereszteződésben Fenyő János médiavállalkozónak, a VICO vállalatcsoport vezetőjének autójához lépett és közvetlen közelről lelőtte őt. Megbízóját az eljárás során nem sikerült azonosítani, így nem is vádoltak meg a felbujtással senkit.
A bíróság tavaly szeptemberben döntött arról, hogy a Fenyő-gyilkosság korábban kezdődött és már csaknem befejezett büntetőperéhez egyesíti az 1998-as Aranykéz utcai robbantás ügyét. A robbantás ügyében a Fővárosi Főügyészség Jozef Rohác ellen tettesként, Portik Tamás ellen pedig felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt emelt vádat, és életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott mindkét vádlottra. A vád szerint Jozef Rohácot Portik Tamás azért bízta meg Boros József megölésével, mert a sértett korábban terhelő vallomást tett rá és társaira.
A Fővárosi Törvényszék augusztusban döntött úgy, hogy ezekhez az ügyekhez egyesíti az alvilágban Cinóberként ismertté vált D. Ferenc elleni, 1996 decemberében elkövetett emberölés ügyét is, amelyben a gyilkossággal Jozef Rohácot, felbujtóként pedig az Energol Rt. két korábbi igazgatóját, Portik Tamást és F. Attilát vádolják. A vádiratot pénteken ismertették a vádlottakkal. Az ügyészség szerint Portik Tamás másodrendű és F. Attila harmadrendű vádlott adott megbízást Cinóber meggyilkolására Rohácnak, miután a sértett nem adta meg nekik ötmillió forintos tartozását.
Az Energol Rt. két korábbi igazgatója 1996 első felében adott kölcsönt a sértettnek. Egy decemberi találkozón követelték a kölcsön visszafizetését, és egyúttal
közölték D. Ferenccel, hogy ha határidőn belül nem fizet, megölik.
Miután a fenyegetés ellenére sem rendezte tartozását, a két cégvezető 1996 decemberében megbízást adott Cinóber meggyilkolására Jozef Rohácnak.
A vádirat szerint a szlovák férfi 1996. december 18-án a IX. kerületi, Üllői úti lakása előtt, a nyílt utcán egy hangtompítós pisztollyal közelről lelőtte a házból kilépő D. Ferencet. A sértett a helyszínen meghalt. A Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás ügyében a bizonyítás a végéhez ért, így már csak Cinóber lelövésével kapcsolatban hallgatnak meg tanúkat és ismertetnek szakértői véleményeket novemberben és decemberben, amikorra a bíróság hat tárgyalási napot tűzött ki a bizonyításra.
Az ügyészség korábban megvádolta Portik Tamást Prisztás Józsefnek, a budapesti éjszakai élet másik, akkoriban meghatározó alakjának az 1996-os megölése ügyében is. A vád szerint a két férfi elszámolási vitába keveredett egymással, és ez vezetett a gyilkossághoz. Ebben az ügyben az elsőfokú bíróság 2014 februárjában Portik Tamást felbujtóként elkövetett emberölés miatt 11 év fegyházra ítélte, H. István másodrendű vádlottat, aki fejbe lőtte Prisztás Józsefet, 10 évre ítélték.
Az ügy fellebbezés nyomán a Fővárosi Ítélőtáblához került, ahol tavaly októberben hatályon kívül helyezték az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasították a törvényszéket, mert egy jogegységi határozat szerint ha valaki két vagy több emberölést követ el, függetlenül az időponttól és az elhatározástól, az több ember sérelmére elkövetett emberölésnek minősül, és ilyenkor együtt kell elbírálni ezeket a cselekményeket. Márpedig Portik Tamás ellen tavaly szeptemberben vádat emeltek az Aranykéz utcai robbantás ügyében, felbujtóként, előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés miatt is.
A Fővárosi Törvényszék azonban az év elején úgy döntött, hogy nem egyesíti az Aranykéz utcai robbantás ügyét ehhez az eljáráshoz, mert a bíróság szerint Portik Tamás felbujtóként szerepel mindkét ügyben, ami önmagában nem indokolja az ügyek összevonását, ráadásul az Aranykéz utcai robbantás ügyében Jozef Rohácot vádolják az elkövetéssel, a Prisztás-ügyben pedig H. Istvánt. Valamint - szólt a bírói indoklás - a Prisztás-ügy másod- és harmadrendű vádlottja nem szereplője az Aranykéz utcai robbantás ügyének, így az ő érdeküket nem szolgálja ügyüknek - az egyesítésből adódó - elhúzódása.