A „magyar demokratikus ellenzék legnagyobb pártjának", annak vezetőjének és támogatóinak Gyurcsány Ferenc a DK szeptember 13-i tüntetésén azt üzente: elvárja, hogy ebben a menekültkérdésben ne konfliktuskerülő módon, ne szavazatokra várva foglaljon állást,
ne a középutat keresse, hanem álljon mindazok élére, akik azt üzenik a világnak, a magyarok értik az élet szavát.
Aki nem így viselkedik, az nem érdemli meg, hogy vezesse ezt az oldalt, és ha mégis így viselkedik, nem fogja sokáig vezetni, „majd mi akkor vezetni fogjuk” – mondta Gyurcsány Ferenc.
A Demokratikus Koalíció elnökének jóslata úgy tűnik, ha lassan is, de beteljesedik, a Nézőpont Intézet két korábbi felmérése szerint a Demokratikus Koalíció és az MSZP gyakorlatilag fej-fej mellett halad. Augusztusban a potenciális szavazók körében a Gyurcsány-párt három százalékponttal megelőzte az MSZP-t, míg szeptemberben egy százalékponttal előzték a szocialisták a DK-t.
A Gyurcsány Ferenc vezette párt az utóbbi hónapokban folyamatosan erősödött az MSZP és a kisebb baloldali erők kárára,
és híveinek elszántsága miatt mostanra a Nézőpont Intézet szerint a legerősebb baloldali ellenzéki párt pozíciójáért vannak versenyben. De ennek bő két és fél évvel a választások előtt mi a jelentősége?
A mostani parlamenti erőviszonyok és a kormánypártok szándékai alapján biztosra vehető, hogy a választási törvény 2018-ig nem fog változni, így az ellenzéki erők együttműködésre vannak ítélve. Persze ez mellőzhető, ha az ellenzéki oldalon lesz olyan párt, amelyik egymagában kiemelkedik, és mind a kormánypártot, mind a többieket könnyedén előzi. Erre a mostani helyzetben nem sok esély van, de két és fél év hosszú idő.
A baloldali ellenzék több tagja, valamint a Republikon Intézet is hónapok óta arról beszél és ír, hogy a 2018-as választás előtt nem zártkörű találkozókon kell eldönteni a választási együttműködés kereteit, hanem előválasztást kell tartani. Az előválasztást amerikai és nyugat-európai példák alapján szerveznék meg Magyarországon.
A fő cél, hogy a baloldali pártok között valós verseny legyen,
és a legnépszerűbb jelöltek induljanak az egyéni körzetekben és a listán, valamint a miniszterelnöki tisztségért.
A választás meglehetősen nyílt lenne, hiszen bárki lehetne miniszterelnök-jelölt, aki képes tíz nap alatt ötezer aláírást összeszedni, a képviselőjelölteknek is elég lenne 250 támogató. A jelöltek előválasztási kampányt folytatnának, majd
megyénként rendeznék meg az előválasztást.
A szavazás az amerikai caucus rendszerhez lenne hasonlatos, vagyis a választóknak személyesen kellene megjelenniük a megyeszékhelyeken és nagyobb városokban rendezett gyűléseken, ahol alá kellene írniuk egy "értéknyilatkozatot", és befizetniük 200 forintot.
Az előválasztás ötletét eddig az MSZP, az Együtt és a PM karolta föl. Az utóbbi két pártnak egy ilyen voksolás mindenképpen az érdekében áll, mert így egy-két országosan ismert politikusukat olyan körzetekben indíthatják el, ahol a baloldalnak jó esélye van a győzelemre. A szocialisták számára egy előválasztás pedig ezért lenne jó, mert ha a jelenlegi támogatottságukat megőrzik, akkor a körzetek túlnyomó többségében az ő jelöltjük győzne.
Az LMP és a DK egyelőre nem támogatja az előválasztás ötletét. Az előbbi esetében egyértelmű, hogy ki akar maradni ebből a küzdelemből, mivel az ökopárt saját helyzetértékelése szerint önállóan könnyedén el fogja érni a bejutáshoz szükséges öt százalékot.
Gyurcsányék egyelőre nem döntötték el, hogy beszállnak-e az előválasztási küzdelembe.
Ha a mostani erőviszonyokat nézzük, akkor lehet, hogy a DK számára is előnyös lenne az előválasztás, mivel híveik rendkívül aktívak, így talán le tudnák nyomni a szocialistákat is.
A két ellenzéki párt az együttműködés helyett egyelőre a versengésre helyezi a hangsúlyt. Ennek egyik legjobb példája az volt, hogy a múlt héten azon kapott össze az MSZP és a DK, hogy az MSZP egy konferencián a Fidesszel, a Jobbikkal és a Liberálisokkal közösen üdvözölte Orbán Viktor hat pontját. Gréczy Zsolt DK-szóvivő szerint aggasztó folyamat indult el az ellenzéki oldalon. Az MSZP szerint a menekültügyből pártpolitikát csináló Fidesz mellé a DK is felzárkózott.
A baloldali ellenzék két legnagyobb alakulata között egyelőre nincs hivatalos együttműködés, és a 2018-as választás egyáltalán nem kerül szóba. Az Origo nem hivatalos háttérbeszélgetéseken azt tapasztalta, hogy sem az MSZP, sem a DK nem nagyon szeretne együttműködni a következő országos voksoláson, pedig ők is tudják, hogy
összefogás nélkül nagyon nehéz lesz leváltani az Orbán-kormányt.
A fő gondjuk, hogy egyikük sem meri magára vállalni annak az ódiumát, hogy Orbán Viktor még négy évig legyen miniszterelnök.
Az előválasztást többek között azért sem tartják jó megoldásnak, mivel annak a végeredményét bármelyik fél figyelmen kívül hagyhatja. Ezt könnyű megtenni, hiszen bármelyik jogerősen bejegyzett párt részt vehet az országos választáson a jelöltállítási szakaszban. Éppen emiatt egy sikeres és érvényes előválasztást csak akkor tudnak a baloldalon lebonyolítani, ha jó előre megállapodnak a felek arról, hogy a végeredményt teljes mértékben tiszteletben tartják.
Az utóbbi kitétel azonban biztosan nem tartható, ha valamelyik párt túlnyeri magát az előválasztáson. Ez a többiek számára nemcsak azért lenne hátrányos, mert nem indulnának a választáson, hanem azért is, mert évi több százmilliós támogatástól esnének el. Ebben az esetben pedig
gyakorlatilag a halálos ítéletüket írnák alá,
ami nem áll érdekében egyik baloldali erőnek sem.
Az amerikai és a nyugat-európai előválasztási példák azért sem érvényesek a magyar helyzetre, mert ott párton belüli, nem pedig pártok közötti erőviszonyok felmérésére szolgál a voksolás. Mindezek miatt könnyen lehet, hogy az előválasztás helyett az erőviszonyok tárgyalásos rendezésére törekednek majd a baloldalon, ami lényegesen kevesebb konfliktussal jár.