Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csongrád és Bács-Kiskun után péntek reggel 8 órától újabb négy megye, Baranya, Somogy, Zala és Vas területére hirdette ki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet a kormány. Ez új helyzet Magyarországon, és a jogi megítélése megosztja az Origo által megkérdezett jogászokat.
Korábban nem létezett Magyarországon a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet jogintézménye, ami kedd óta van érvényben - mondta az Origónak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ munkatársa. A válsághelyzetet kedden először csak Magyarország két déli határmegyéjében - Csongrádban és Bács-Kiskunban - hirdették ki, majd péntek reggeltől szintén hat hónapos időtartamra kiterjesztették újabb négy megyére, Baranyára, Somogyra, Zalára és Vasra.
Migrációs helyzettel összefüggésben az elmúlt évtizedekben Európában nem rendeltek el ilyen minősített helyzetet, így
ez nemcsak Magyarországon ismeretlen, de az uniós tagállamokban sem gyakorlat
- tette hozzá Lattmann Tamás. A nemzetközi jogász az Origónak azt mondta, minden ilyen különleges jogi időszak célja, hogy bizonyos jogi korlátozásokat időlegesen félre lehessen tenni.
Lattmann szerint szükséges, hogy létezzenek ilyen lehetőségek, de csak megfelelő garanciák és a szükségesség-arányosság elve mellett. Nem mindegy, hogy az intézkedés milyen mértékben korlátozza a különböző alapvető emberi és szabadságjogokat.
Rendészeti okokból minősített helyzet, jogkorlátozás bevezetésével Nagy-Britannia már próbálkozott a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások hatására - emlékeztetett Lattmann Tamás. Más európai kormányok is gondolkodtak ezen, de
az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kimondta, hogy az általános terrorfenyegetettség önmagában nem indokolja
ilyen rendkívüli helyzet bevezetését, ezért nem is támogatnak ilyesmit.
Ám a nemzetközi jogász szerint ez az állásfoglalás Nagy-Britanniát nem hatotta meg, és bevezetett egy intézkedéscsomagot, ám később ezek egy részét első körben - a Legfelsőbb Bíróság szerepében eljárva - a brit Lordok Háza megsemmisítette, majd ugyanezt tette a strasbourgi emberi jogi bíróság is, jogellenesnek minősítve az intézkedéseket.
Lattmann Tamás szerint ezek alapján a magyar válsághelyzet indokoltsága és kihirdetésének megalapozottsága erősen kérdéses. A kapcsolódó, tervezett jogszabály-módosítások körül amúgy is nagy a bizonytalanság - hívta fel a figyelmet Lattmann Tamás.
Ezenkívül alkotmányos aggályok is felmerülnek a szakember szerint. Azt állítani, hogy Szerbia biztonságos ország, ezért oda visszatoloncolhatók a menekültek, a jogász szerint nincs összhangban az alaptörvénnyel, amely az országok ilyen megkülönböztetését, mérlegelését nem teszi lehetővé.
Hiszen - magyarázta - az alaptörvény azt mondja ki, hogy
Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet - kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak,
akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott".
Lattmann Tamás úgy véli, már csak emiatt is meg kellene szólalnia az ombudsmannak, sőt, kérnie kellene az Alkotmánybíróságtól (Ab) a törvény normakontrollját. Az Ab-hez csak az alapvető jogok biztosa, a kormány vagy a parlamenti képviselők egynegyede fordulhat normakontrollt kérve.
Másképp látja a válsághelyzet jogi megítélését az Alapjogokért Központ munkatársa. Szánthó Miklós szerint az ezt lehetővé tevő új jogszabály nem alkotmányellenes, mert az alaptörvényben rögzített különleges jogrendnek a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet nem része, utóbbi annál jóval "enyhébb" kategória, az Országgyűlés pedig betartotta az eljárási szabályokat.
A jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az Országgyűlés a jövő héten zöld utat ad a rendőrségi és a honvédelmi törvény módosításának, akkor a szervezetek válsághelyzetben több jogosítványt kapnak. Például járványügyi vészhelyzetre hivatkozva a rendőrség közterületeket zárhat le, és közintézmények működését korlátozhatja - magyarázta.
Válsághelyzetben a hatóságok az állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanokat - kártalanítás mellett - ideiglenesen igénybe vehetik, de a magántulajdont még ebben a helyzetben sem sajátíthatják ki - emelte ki a szakember. Hozzátette: a tervek szerint a rendőrség írásos felhatalmazás nélkül a jövőben sem hatolhat majd be magánlakásokba.
Továbbá - sorolta az Alapjogokért Központ munkatársa - válsághelyzetben
a határőrizetre rendelt katonák is csak akkor használhatnának fegyvert a tervek szerint, ha egy támadás az életüket veszélyezteti.
A hat hónapra elrendelt válsághelyzetet bármikor meg lehet szüntetni, ha például csökken a migrációs nyomás - tette még hozzá Szánthó Miklós.
A válsághelyzetben alkalmazható speciális hatósági jogosítványokkal, valamint a várható további törvénymódosítások hatásaival részletesen foglalkozott az Origo. Arról írtunk, hogy a katonák bevetését lehetővé tévő törvénymódosításról
csak hétfőn szavaz az Országgyűlés, miközben a katonák már napok óta a magyar-szerb határ térségében vannak.
Beszámoltunk arról is, hogy több ponton is változtatnának a kormánypártok azon a Fidesz-KDNP-s módosító javaslatcsomagon, amely parlamenti elfogadása esetén többletjogosítványokkal ruházná fel a rendőrséget és a honvédséget. A terrorveszélyre hivatkozva néhol kiterjesztenék a jogokat, máshol helyretennék a jogi ellentmondásokat.
